Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-10-05 / 40. szám
1941. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 205. oldal. de magyarságunknak is javára válik, ha gyermekeink műveltebbek lesznek és valóban Isten és emberek előtt való kedvességben növekednek. Adja a mindenható Isten, hogy drága anyaszentegyházunk boldogulására, nemzetünk javára s nagy neve dicsőségére, minél több hasonló áldásos és az áldozat lelkét felmutató határozat jelölje a biztatóbb jövőbe vezető utat! Deáki. Czibor J. Botond. Templomszentelés Kisbéren. Szeptember hó 2S-án ragyogó szép őszi időben, nagy áhítatos sokaság jelenlétében szentelte fel Medgyasszay Vince püspök a kisbéri református leányegyházközség gyönyörű szép templomát. Püspök úr autón érkezett Pápáról Kisbérre a kora reggeli órákban. A község szélén diadalkapút állítottak, melynél meleg ünneplésben részesítették a község és a gyülekezet megjelent tagjai. Elsőnek dr. Kálmán Rudolf főszolgabíró üdvözölte, aki hitből fakadó szavakkal mutatott rá arra, hogy a mai időkben kétszeresen fontos a vallásos érzés és a hit ápolása, mert a hitet- j fenség elpusztítással fenyegeti a keresztyén világot; épen ezért a polgári hatóság mély tisztelettel és örömmel fogadja a különböző keresztyén egyházak főpásztorait, akik felkeresik füveiket, hogy erősítsék őket hitükben. Majd Pálmay József kisbéri főjegyző mély benyomást keltő beszédében az egész község nevében szólt a templomok jelentőségéről, a többek között ezeket a megragadó megállapításokat tette: A templom Isten háza, az imádság hajléka, minden lelki vigasznak kútforrása. Ebben a hajlékban a JVIi Atyánk házában elnémul minden gyülölség, elsimul minden egyenetlenség és az isteni békesség olvad fel az isteni és testvéri szeretet magasztos érzéseiben. A békesség e szént hajlékaiban az oltárok és az Ür asztalai előtt a magyar haza és népe boldogságáért egy közös imában összeforrva, minden magyar hívő lélek ■ma és mindenkor azért esedezzen az ég Urához:, hogy ez a krisztusi szeretet lakozzék mindig közöttünk, irányítsa törekvéseinket és távolítsa el tőlünk a nemzet htjából mindazt, ami bennünket szétválaszt és fokozza, növelje, erősítse azt, ami bennünket öszszeköt. Kurucz Gyula a templomépítő gyülekezet lelkipásztora meghatottam és meghatóan a gyülekezet örömét tolmácsolta a fölött, hogy püspök urunk nem kímélve idejét, fáradalmak árán hozzájuk jött; Isten áldását kérte bemenetelére, ott tartózkodására és hazatérésére. Nyers Tériké az elemi iskolások nevében mondott kedves köszöntő verset. Haftl Gyuláné a nőegylet, Löké Károly esperes-felsőházi tag a tatai egyházmegye nevében köszöntötte keresetlen szavakkal püspök urat, ki válaszában megköszönte az üdvözléseket s rtá,mutatott arra, hogy ő maga soha sem szerette az ünnepléseket, a mai idők meg kiváltképpen nem arra valók, hogy ünnepeljünk, hanem dolgozzunk és tettekkel bizonyítsuk meg istenfélelmünket. Majd felszállt a kisbéri ménesbirtok pompás négyesfogatára és dr. Balassa Sándor egyházközségi főgond<nok lakására hajtatott, hol a főgondnok családjai püspök urat kíséretével együtt meleg szeretettel vendégül látta. A templomszentelési istentisztelet d. e. 10 órakor kezdődött. A templomajtóban Szeghalmy Bálint ^miskolci főmérnök, a templom tervezője és építési vezetője köszöntötte püspök urat, átadva a templom kulcsát. Püspök úr az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében megnyitván az ajtót, csakhamar felzengett az ének: Örül mi szívünk, mikor ezt halljuk: a templomba megyünk... A 84. zsoltár 1—2. verrsének eléneklése után Lőke Károly esperes bibliát olvasott és megható imát mondott. Az ígétGvőry Elemér egyházkerületi főjegyző hirdette. A templom és az istentisztelet jelentőségéről szólva hangsúlyozta, hogy az istentisztelet fogalmában református értelmezés szerint nemcsak a gyülekezet nélkülözhetetlensége fejeződik ki, de benne van az istentisztelet templomon kívül folytatásának szükségessége is. A református ember egész életének istentiszteletnek kell lenni. Elétköznapi munkás életünkben, családi életünk tisztaságában, gyermekeink nevelésében és iskoláztatásában, az ifjúságunkról való gondviselésben, szegényeink gondozásában meg kell nyilvánulni annak, hogy mi templomos, bibliás nép vagyunk. Más felekezetek támaszkodhatnak kirájyi adományként rájuk szállt hatalmas birtokokra és_a kegyúri jog sok terhet levesz a hiviek válláról, mi reformátusok nem támaszkodhatunk másra, csak Isten kegyelmére és híveink áldozatkészségére. De ez a kettő nekünk elég. Medgyasszay Vince püspök úr buzgó imádságban emelte a lelkeket Istenhez s kérte mennyei Atyánk áldását a kisbéri gyülekezet első templomára, az építőkre és adakozó lelkekre. Apostoli áldással adta át a templomot magasztos rendeltetésének. Dálnoki Veress Jenő székesfehérvári katonai esperes újszülöttet keresztelt, Kurucz Gyula ászár-kisbéri lelkipásztor a templomépítés történetét ismertette. Alapos és tanulságos ismertetéséből megtudtuk, hogy a templom közadakozásból épült 26.000 P költséggel. Az építéshez igen tekintélyes összeggel járult hozzá a ménesbirtok azzal, hogy az építéshez szükséges téglát, kavicsot és homokot 3400 P értékben ingyen bocsátotta rendelkezésre. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 900, a székesfehérvári katonai egyházközség 500 P segélyt juttatott. Haftl Gyuláné 1000 P-t adományozott. Külön kiemelte dr. Balassa Sándor főgondnok buzgó és áldozatos fáradozását, ha ő nem lett volna, — úgymond — még ma nem állna ez a szép templom. A Himnusz és a 122. zsoltár 2. versének eléneklése fejezte be a lélekemelő istentiszteletet, mely magvetés volt áldott aratásra. Istentisztelet végeztével Kurucz Gyula lelkipásztor az elemi iskolában bemutatta püspök úrnak az ászári, kisbéri és hániai presbitereket. Püspök úr közvetlen és megkapó szavakkal .szólott Jhozzájuk, Vázolva a református presbiteri tiszt méltóságát, a presbiter hivatását. A beszéd szemmel láthatólag mély hatást tett a teljes számban megjelent presbiterekre. Déli 1 órakor a kaszinó nagytermében együtt ebédelt a gyülekezet és község vezetősége a vendégekkel. Fel köszöntő nem hangzott el. A kisbéri református templommal nemcsak Kisbér lett gazdagabb egy azjlge fényét árasztó új aranvgyertyatartóval, ha,nem a magyar református templomépítészet is jelentős lépéssel haladt előre. Szeghalmy Bálint miskolci főmérnök, buzgó atyánkfia ezzel a templommal csak Dunántúlon nyolcadik templomát tervezte meg és segítette megépíteni. Szeghalmy Bálint a legönzetlenebbül, tisztán egyház és műalkotás iránti szeretetből a magyar népművészet és építőművészet elemeinek felhasználásával olyan templomot tervez, melyekben a templom egész kiképzése, berendezése nemcsak egységes, de a református istentisztelet lényegének és fcéljának a legjobban megfelel és
