Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-10-05 / 40. szám

1941. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 205. oldal. de magyarságunknak is javára válik, ha gyermekeink műveltebbek lesznek és valóban Isten és emberek előtt való kedvességben növekednek. Adja a mindenható Isten, hogy drága anyaszent­­egyházunk boldogulására, nemzetünk javára s nagy neve dicsőségére, minél több hasonló áldásos és az áldozat lelkét felmutató határozat jelölje a biztatóbb jövőbe vezető utat! Deáki. Czibor J. Botond. Templomszentelés Kisbéren. Szeptember hó 2S-án ragyogó szép őszi időben, nagy áhítatos sokaság jelenlétében szentelte fel Med­­gyasszay Vince püspök a kisbéri református leány­egyházközség gyönyörű szép templomát. Püspök úr autón érkezett Pápáról Kisbérre a kora reggeli órák­ban. A község szélén diadalkapút állítottak, melynél meleg ünneplésben részesítették a község és a gyüle­kezet megjelent tagjai. Elsőnek dr. Kálmán Rudolf főszolgabíró üdvözölte, aki hitből fakadó szavakkal mutatott rá arra, hogy a mai időkben kétszeresen fontos a vallásos érzés és a hit ápolása, mert a hitet- j fenség elpusztítással fenyegeti a keresztyén világot; épen ezért a polgári hatóság mély tisztelettel és örömmel fogadja a különböző keresztyén egyházak főpásztorait, akik felkeresik füveiket, hogy erősítsék őket hitükben. Majd Pálmay József kisbéri főjegyző mély benyomást keltő beszédében az egész község nevében szólt a templomok jelentőségéről, a többek között ezeket a megragadó megállapításokat tette: A templom Isten háza, az imádság hajléka, minden lelki vigasznak kútforrása. Ebben a hajlékban a JVIi Atyánk házában elnémul minden gyülölség, elsimul minden egyenetlenség és az isteni békesség olvad fel az isteni és testvéri szeretet magasztos érzéseiben. A békesség e szént hajlékaiban az oltárok és az Ür asz­talai előtt a magyar haza és népe boldogságáért egy közös imában összeforrva, minden magyar hívő lélek ■ma és mindenkor azért esedezzen az ég Urához:, hogy ez a krisztusi szeretet lakozzék mindig közöt­tünk, irányítsa törekvéseinket és távolítsa el tőlünk a nemzet htjából mindazt, ami bennünket szétválaszt és fokozza, növelje, erősítse azt, ami bennünket ösz­­szeköt. Kurucz Gyula a templomépítő gyülekezet lelkipásztora meghatottam és meghatóan a gyülekezet örömét tolmácsolta a fölött, hogy püspök urunk nem kímélve idejét, fáradalmak árán hozzájuk jött; Isten áldását kérte bemenetelére, ott tartózkodására és haza­térésére. Nyers Tériké az elemi iskolások nevében mondott kedves köszöntő verset. Haftl Gyuláné a nő­egylet, Löké Károly esperes-felsőházi tag a tatai egy­házmegye nevében köszöntötte keresetlen szavakkal püspök urat, ki válaszában megköszönte az üdvözlé­seket s rtá,mutatott arra, hogy ő maga soha sem sze­rette az ünnepléseket, a mai idők meg kiváltképpen nem arra valók, hogy ünnepeljünk, hanem dolgoz­zunk és tettekkel bizonyítsuk meg istenfélelmünket. Majd felszállt a kisbéri ménesbirtok pompás négyes­fogatára és dr. Balassa Sándor egyházközségi főgond­­<nok lakására hajtatott, hol a főgondnok családjai püspök urat kíséretével együtt meleg szeretettel ven­dégül látta. A templomszentelési istentisztelet d. e. 10 óra­kor kezdődött. A templomajtóban Szeghalmy Bálint ^miskolci főmérnök, a templom tervezője és építési vezetője köszöntötte püspök urat, átadva a templom kulcsát. Püspök úr az Atyának, Fiúnak és Szent­­léleknek nevében megnyitván az ajtót, csakhamar felzengett az ének: Örül mi szívünk, mikor ezt hall­juk: a templomba megyünk... A 84. zsoltár 1—2. verrsének eléneklése után Lőke Károly esperes bib­liát olvasott és megható imát mondott. Az ígétGvőry Elemér egyházkerületi főjegyző hirdette. A templom és az istentisztelet jelentőségéről szólva hangsúlyozta, hogy az istentisztelet fogalmában református értelme­zés szerint nemcsak a gyülekezet nélkülözhetetlen­sége fejeződik ki, de benne van az istentisztelet templomon kívül folytatásának szükségessége is. A református ember egész életének istentiszteletnek kell lenni. Elétköznapi munkás életünkben, családi életünk tisztaságában, gyermekeink nevelésében és iskolázta­tásában, az ifjúságunkról való gondviselésben, szegé­nyeink gondozásában meg kell nyilvánulni annak, hogy mi templomos, bibliás nép vagyunk. Más fele­kezetek támaszkodhatnak kirájyi adományként rájuk szállt hatalmas birtokokra és_a kegyúri jog sok terhet levesz a hiviek válláról, mi reformátusok nem támasz­kodhatunk másra, csak Isten kegyelmére és híveink áldozatkészségére. De ez a kettő nekünk elég. Med­­gyasszay Vince püspök úr buzgó imádságban emelte a lelkeket Istenhez s kérte mennyei Atyánk áldását a kisbéri gyülekezet első templomára, az építőkre és adakozó lelkekre. Apostoli áldással adta át a templo­mot magasztos rendeltetésének. Dálnoki Veress Jenő székesfehérvári katonai esperes újszülöttet keresztelt, Kurucz Gyula ászár-kisbéri lelkipásztor a templom­építés történetét ismertette. Alapos és tanulságos is­mertetéséből megtudtuk, hogy a templom közadako­zásból épült 26.000 P költséggel. Az építéshez igen tekintélyes összeggel járult hozzá a ménesbirtok azzal, hogy az építéshez szükséges téglát, kavicsot és homo­kot 3400 P értékben ingyen bocsátotta rendelkezésre. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 900, a szé­kesfehérvári katonai egyházközség 500 P segélyt jut­tatott. Haftl Gyuláné 1000 P-t adományozott. Külön kiemelte dr. Balassa Sándor főgondnok buzgó és ál­dozatos fáradozását, ha ő nem lett volna, — úgymond — még ma nem állna ez a szép templom. A Himnusz és a 122. zsoltár 2. versének eléneklése fejezte be a lélekemelő istentiszteletet, mely magvetés volt ál­dott aratásra. Istentisztelet végeztével Kurucz Gyula lelkipász­tor az elemi iskolában bemutatta püspök úrnak az ászári, kisbéri és hániai presbitereket. Püspök úr közvetlen és megkapó szavakkal .szólott Jhozzájuk, Vázolva a református presbiteri tiszt méltóságát, a presbiter hivatását. A beszéd szemmel láthatólag mély hatást tett a teljes számban megjelent presbiterekre. Déli 1 órakor a kaszinó nagytermében együtt ebé­delt a gyülekezet és község vezetősége a vendégek­kel. Fel köszöntő nem hangzott el. A kisbéri református templommal nemcsak Kis­bér lett gazdagabb egy azjlge fényét árasztó új aranv­­gyertyatartóval, ha,nem a magyar református templom­­építészet is jelentős lépéssel haladt előre. Szeghalmy Bálint miskolci főmérnök, buzgó atyánkfia ezzel a templommal csak Dunántúlon nyolcadik templomát tervezte meg és segítette megépíteni. Szeghalmy Bá­lint a legönzetlenebbül, tisztán egyház és műalkotás iránti szeretetből a magyar népművészet és építőmű­vészet elemeinek felhasználásával olyan templomot tervez, melyekben a templom egész kiképzése, beren­dezése nemcsak egységes, de a református istentisz­telet lényegének és fcéljának a legjobban megfelel és

Next

/
Oldalképek
Tartalom