Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-10-05 / 40. szám

206. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. faagy mértékbein előre viszi a magyar református templomépítészet korszerű kialakulását. A kisbéri re­formátus templom is műremek, mely mindenben ma­­igán viseli Szeghalmy Bálint templomépítészeti el­gondolását, de mégsem sablonosán azonos a keszt­helyi, a sümegi, tapolcai, magyaróvári és a többi ál­tala tervezett templomokkal. Tudósító. Szij Rezső könyvét nemcsak azért ajánljuk, mert jótékony célt, sőt a szórványgondozás célját szolgálja a jövedelme, hanem, mert arról is meg vagyunk győződve, hogy hasonló helyzetben szolgáló lelki­pásztor és segédlelkész testvéreink indíttatást, több új gondolatot és meglátást találhatnak benne, szóval: ha­szonnal forgathatják. É. J. (T* ■ -■ ..................................................... * KÖNYVISMERTETÉS =1 IV -............. Vásárhelyi János: A Felszabadult Hazában. Beszédek. Prédikációk. Pásztorlevelek. Kolozsvár, 1940 8.-r. 53. 1. Nagy idők emlékezetéül adta ki az Erdélyi Ref. Egyházkerület püspöke a felszabadulással kapcsolatos beszédeit és pásztorleveleit. Ennek a könyvnek minden sorában az egyházát és hazáját forrón szerelő erdélyi lélek lángol, amelyet nehéz idők próbái között meg­tartott a templom és az iskola. (8. 1.) Nemcsak a prédikációi, hanem a különböző alkalmakkor elmondott beszédei és pásztorlevelei is az Igét szólják. A magyar történelem örök időkre emlékezetes fordulóját állítja elénk ez a könyv az Ige fényében megvilágítva. A bol­dog hálaadás hangja mellett felcsendül a vigyázásra intő szó is : a hűség és kötelességteljesítés kettős mér­tékének szem előtt tartása és a szeretet életmegtartó ereje gyakorlásának a fontossága. Az igazi magyarrá létei lehetőségét a hivő keresztyénné válásban látja. (25. 1.) Az elnyomás huszonkét szomorú esztendejének tanulságos emlékei is megelevenednek soraiban. Ezek­ből kitűnik, hogy az írás Lelke által formált jellemek biztosították a kitartásnak és hűségnek csodás erejét. (38.1.) Ennek a könyvnek az elolvasása mindenki szá­mára épülést jelent, mert közelebb visz az erdélyi lélek­hez, s ebből a találkozásból sok tanulság vonható le nem kevés haszonnal az egyházi és nemzeti életre egyaránt. Pethe Kálmán. * 9 Szij Rezső: Egy szórványgyülekezet élete. (Sár­vár és vidéke). A Sylvester Rt. kiadása; 8-r. 32 1. Ára 70 fillér. A szórványgondozás kérdéséhez már sokan nyúl­tak javaslattal, elmélettel, de még kevesen vállal­koztak arra, hogy élettel segítsék a megoldást. Élet csak élet nyomán fakad. Szij Rezső ebben a kis könyv­ben arról számol be, hogy mit jelent az glettel végzett szórványmunka. Mondanivalóját azzal kezdi, hogy visszatekint egy pillanatra. Aztán úgy pereg le előt­tünk egy szórványban munkálkodó segédlelkész élete, mintha csak filmen látnánk. Van valami mély fájdalom a sorai mögött, a pásztor fájdalma elszórt juhai láttán. Az, aki együtt láthatja hiveit, amint szinte kö­rülölelik a kedves házak a paplakot, nem is sejt­heti, hogy mit jelent minden egyes lélek felkutatása, megkeresése, a hatodik határból is. Kialudt reformá­tus emlékeket kell felszítani a szórványgyülekezet pásztorának, sőt több: vissza kell hívni az embert az emberbe. Minél tovább haladunk a nagyon közvetlen stílusú könyvecske olvasásában, annál inkább csendül ki belőle s szinte minket is magával ragad a biza­kodás öröme. Megismerkedünk a pásztor derék munka­társaival, majdnem az egész sárvári gyülekezettel. Aki ezt a sárvári gyülekezeti ház-alapra kiadott füze­tet elolvassa s a sok-sok szórvány sok-sok veszendő reformátusára gondol, abból egész bizonyosan feltör a kérdés maga és társai felé: Mit cselekedjünk atyám­fiái? Szerzőnk erre is felelni óhajt: tessék elolvasni! ©@®ce}®®®s®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®«®fe)®®s®g®@s I VEGYESEK 1 w ® ®S@®®S®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®S®CéCe)S®®@®® — A Dunántúli Református Egyházkerület Pápán, november hó 12. és 13. napjain a református nőneveiő-intézet dísztermében tartja évi rendes köz­gyűlését. A közgyűlés fontosabb tárgyai: püspöki jelen­tés, indítványok, vagyoni-, missziói-, fő- és középiskolai, közigazgatási és népiskolai ügyek. November hó 12-én délelőtt 10 órakor a pápai egyházközség templomában lelkészszentelés, délután 3 órakor a nőnevelő-intézetben egyházkerületi bírósági ülés lesz. A közgyűlést meg­előző napon, esetleg napokon különböző bizottsági ülé­sek lesznek. Az elszállásolásra vonatkozó igény az egyházkerületi elszállásolási bizottságnál (Pápa, Főiskola) legkésőbb november hó 5-ig bejelentendő. — Gyászhir. Mély részvéttel értesültünk, hogy lie. Rácz Kálmán a pápai gimnáziumnak nyug. vallás­­tanára okt. 3-án elhunyt. Életéről munkásságáról lapunk legközelebbi számában fogunk megemlékezni, Halála alkalmából a főiskolai tanárikar a következő gyászjelen­tést adta ki: AB. F. R. A. A dunántúli református egyházkerület pápai főiskolájának tanári kara megille­­tődött szívvel jelenti, hogy a pápai gimnáziumnak 31 esztendőn át volt, példaadó munkásságú vallás­tanára Lie. theol. Rácz Kálmán volt balsai lelki­­pásztor, a rendszeres theologia és az egyháztörténet theologiai magántanára, nyug. vallástanár folyó hó 3-án, áldásos életének 74-ik évében elhunyt. A megboldogult a testvér sárospataki főiskolában és külföldi egyeteme­ken nyeri gazdag lelkikincseket nagy. odaadással és evangeliomi buzgósággal gyümöícsöztette a gondjaira bízott ifjúság vallásos nevelésében. Nemcsak tanított, hanem nevelt is. 1905-ben megalapította a Konfirmált Ifjak Egyesületét, 1906-tól 1914-ig szerkesztette és ki­adta a Szövétnek:et, a református középiskolai ifjúság országos lapját. Éveken át volt a Református Közép­iskolai Missziói Tanács elnöke, az Egyetemes Tanügyi Bizottság tagja és vallásoktatási szakelőadója, az Or­szágos Református Tanáregyesület vallástanítási szak­osztályának elnöke. Irodalmi téren előszeretettel búvá­­rolta református hitünk alapigazságait és kutatásairól apostoli bátorsággal tett bizonyságot müveiben. Egész életén át jellemezte őt a tudós alázatossága, a köte­lesség hű teljesítése és az evangeliom mély átéléséből fakadt szolgálatkészség. Áldjuk Istent, hogy közöttünk dolgozhatott a főiskola jeligéje szerint „Istennek, Ha­zának, Tudománynak“. Pápa, 1941 október 3. „Most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilván­valóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyil­vánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá, mert meg fogjuk Őt látni, amint van.“ 1. János 3:2. — Lelkészválasztás. A rétéi református gyüle­kezet a nyugdíjazás folytán megüresedett Ielkészi állásra egyhangúlag Somogyi Sándor kaposvári s.-lelkészt vá­lasztotta meg. Az egyhangú választás alkalmából sze­retettel köszöntjük úgy a megválasztott új lelkipász­tort, mint a példás egyértelműséggel választó gyüle­kezetei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom