Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-08-10 / 32. szám
158. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. Az esperesi jelentés letárgyalása után Tapsonyi Sándor egyházi főjegyző az egyházkerületi és konventi határozatokat, majd a számvevőszéki ülés határozatait és a lelkészértekezlet jegyzőkönyvét referálta, mely utóbbiból kiemelendő a vasárnapi munkaszünet tárgyában tett felterjesztésünk. Baráth József a missziói ügyeket referálta, melynek kapcsán kimondotta közgyűlés, hogy a leány albizottság megszervezését nem tartja időszerűnek, dacára, hogy egyházmegyénkben a leánymunka élénken folyik. A missziói körök elnökeit arra hívta fel a közgyűlés, hogy a körükbe tartozó lelkipásztorokat legalább félévenként hívják össze mindig más gyülekezetbe az időszerű kérdések és tudnivalók megbeszélésére. Szőnyi József tanügyi bizottsági elnök a tanügyi határozatokat ismertette. Ezek után Besse Lajos főjegyző előadásában tárgyalta közgyűlés az egyházmegyei számadást és költségvetést. Mindkettő jóváhagyást nyert és a kerületi közgyűlésre végleges jóváhagyás végett felterjesztendő. A különféle bizottságok gyűlési jegyzőkönyvben j foglalt határozatokat a közgyűlés megerősítette. Komárom vármegye tanfelügyelőjének a katonai szolgálatot teljesítő és lemondott tanítók államsegélyének beszüntetése, az ideiglenes tanítók fogadalomtétele tárgyában kelt átiratait közgyűlés a lelkipásztorok figyelmébe ajánlotta. A konvent tankönyvbizottságának határozata kapcsfáji a közgyűlés kimondta, hogy a történelmi és földrajzi faliképek kiadását nem tartja időszerűnek a végleges határok bizonytalansága miatt, a kötelező beszerzést pedig csak az adósegély lOOo/o-ban történő folyósítása esetén tartja elrendelhetőnek, de legcélszerűbb lenne, ha mind a kiadatást, mind a képek kiosztását a miniszter úr eszközölné bizonyos díj ellenében, indokolt szegénység esetén pedig ingyen segélyképen. A szendi, gyermelyi, nagysápi egyház valamint a bokodi lelkipásztor bérleti szerződését jóváhagytuk. A tarjáni egyház építkezését tudomásul vettük. A dorogi egyház szavazati számértékének 1-ben való megállapítása végett felírtunk a kerületre. A komáromi egyháznak új óvodájáról szóló jelentését felterjesztjük a kerületi gyűlésre. A moson-magyaróvári, nagysápi, bokodi és csépi új adókulcsot jóváhagyta a közgyűlés. A különböző segélyekért beadott kérvényeket áttettük a segélyosztó bizottsághoz, illetőleg felterjesztjük a kerületi közgyűlésre. A dunaalmási egyház engedélyt kapott temploma, illetőleg tornya renoválására. Az esztergomi egyházhoz visszatért Párkány fiókegyház egymáshoz való viszonya az anyagi ügyek rendezése után jelentendő. Még több kisebb tárgy elintézése után a gyűlés esperes imájával véget ért. A gyűlés után bírósági ülés volt, melyen megalakítottuk az időszaki tanácsot, 1 kisebb fegyelmi ügyet és 2 közigazgatási ügyet tárgyaltunk. A fegyelmi bíróság panaszlottat jogerősen feddésre Ítélte. A közigazgatási ügyekben egyezség jött létre a felek között. Mindezek elintézése után közebédre jöttünk össze s innen ki-ki azzal az óhajjal tért otthonába, bár a legközelebbi gyűlésünk alkalmával a békesség áldott napsugara aranyozná be földünket s a nemzetek életét. Besse Lajos egyhm lelkészi főjegyző. í* KÖNYVISMERTETÉS 1 A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának címjegyzéke. XII. Codices manu scripti Latini. Vol. I. Codices Latini medii aevi. Recensuit Emma Bartoniek. Budapestini, 1940. 4-r., XVIII-j- 527+ 1 1. Ára 50 P. Külsőleg, már terjedelmére nézve is tekintélyes munka, még inkább azzá teszi belső tartalma. Hivatva van arra, hogy a magyar kultúrának elismerést szerezzen messze, a haza határain kívül is. Örömmel állapítjuk meg, hogy a Széchenyi Könyvtár jelenlegi főigazgatója, dr. Fiíz József valódi könyvtáros s mint ilyen szívvel-lélekkel az egész nemzet tulajdonát képező könyvtár érdekeit tartja szem előtt és ezért nagy gondot fordít arra, hogy az ott felhalmozott kulturális kincsek minden kutató számára hozzáférhetők legyenek a gondos munkával, elsőrangú szakértők tollából kikerülő leírójegyzékek révén. A leírójegyzékek sorozatában a XII-ik kötet Bartoniek Emma nagyszerű müve a könyvtár középkori latin kódexeiről. Ez képezi a latin kéziratok első részét. Az előszóban olvastuk, hogy a második kötet, amely az újabbkori latin nyelvű kéziratok leírását fogja tartalmazni, már készülőben van. A nyomtatás igen szép és gondos. Nagy lelki gyönyörűség volt végigolvasni a tudós pontosságával készült címjegyzéket. Mennyi embernek a fáradsága, aki a kéziratokat írta és másolta! A gyűjtők pénze, kedvtelése, szakértelme és szenvedélye, amely ezeket összeszedte; a kötetekben rejlő szellemi érték, köztük van pl. nyelvünk legrégibb emléke a Halotti Beszéd. A latin nyelvű közlést azért választotta a könyvtár vezetősége és a címjegyzék írója, hogy így a külföldi tudósok is akadálytalanul használhassák. A nehéz és fárasztó munkát 1928-ban kezdte el szerző. Kegyelettel emlékezik meg Zsinka Ferenc és Jakubovich Emil segítségéről. A feldolgozásban használt forrásmunkák jegyzéke 4 lapra terjed. A jegyzék felsorolásából megállapíthatjuk, hogy a ma rendelkezésre álló legjobbakat használta fel mintákul és forrásokul. Az angol James elsőrendű kéziratleírásai a cambridgei kollégiumok gazdag anyagáról, úgy látszik, nem álltak rendelkezésére. A rendkívül pontos, 125 lapra terjedő indexek készítésénél a Vatikáni Könyvtár legújabb ilynemű kiadványait vette például. Az 1938 óta megjelenő németbirodalmi kéziratjegyzékek csak későn jutottak kezehez és így azokat már nem használhatta fel. Mánden egyes kéziratnál részletesen megállapítja, mit tartalmaz, kik adták ki, kik foglalkoztak a kézirattal, hol írták a kéziratot, kik voltak eddigi tulajdonosai és hogy került a jelenlegi helyére, a Széchényi Könyvtárba. A leírásokban mint igazi tudós teljesen őszinte, beismeri, ha valamit nem tudott meghatározni, pl. fejedelmi, vagy püspöki címert. Amit mond, az feltétlenül megbízható, arra lehet építeni, mert tárgyilagos és rengeteg adatnak utána járt. Mindig a legújabb irodalmat idézi. A mű 449 kézirat leírását adja. 780-ból való 1 kódexül II. századból való 1, a IX. századból 2, a X—XI. századból 3^ a XI. századból 3, a XI—XII. századból 2, a XII. századból 18, a XII—XIII. századból 7, a XIII.-tól 22, a XIII—XIV. századból 12, a XIV. századból 59, a XIV—XV. századból 9. A kéz
