Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-07-06 / 27. szám
136. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1941. Külföldi presbiteri egyházalkotmányok. (Folyt, és vége.) Amilyen csodálatosan gyorsan terjedt a franciaországi reformáció és ment végbe a zsinatpresbiteriális szervezkedés, éppen olyan gyorsan következett be tégy katasztrofálisan nagy pusztulás. 1596-ban a ref. (egyháznak már csak 760 gyülekezete van, az 1561-i 2150-el szemben. A nantesi edictum után (1598) pedig még nagyobb a hanyatlás. Nem itt a helye részletesen előterjeszteni a franciaországi ref. egyház pusztulásának és haldoklásának okait és körülményeit. Itt még csak annyit jegyzünk meg, hogy a létért vívott harcban Court Antal vezetése alatt nagy hősiességgel küzdenek az evangélium ügyéért a presbiterek. A skót református egyház szervezője Knox János (1505—1572) volt. A »First Book of Discipline«-ben a presbiteri elveket még nem találjuk meg teljes mértékben, idle már ebben is biztosítva van a .gyülekezetek szabad lelkipásztor-választási joga: »Minden gyülekezetnek joga van, hogy lelkipásztorát válassza. Gondosan kell kerülni, hogy valakit a gyülekezetre erőszakoljanak; minden gyülekezet részére meg kell óvni í á jogot, hogy az egyházi szolgák megválasztásánál a saját jogát érvényesítse«. (Cap. 4:2, 48.)35 Háromféle hivatalos személy van az egyházban: 1. az ige szolgái (minister, pastor), 2. az igazgató vének (ruling elder) és 3. diakónusok. A ruling elderek a lelkipásztornak segítő társai. Ezek az egyházi élettevékenységnek lényeges és sehol nem nélkülözhető szervei. A »Second Book of Discipline« (Melville András) 1592-ben, I. Jakab alatt nyert megerősítést. E szerint i az egyházi hatalom egyedül a presbitereket illeti. Ezek kétfélék: Clergy-Elders (egyházi vének = lelkészek) és Lay Elders, Ruling Elders (világi, vagy igazgató vének). A lelkészek éí presbiterek teljesen egyenlők rangban és tekintélyben. A lelkipásztorok és presbiterek kollégiuma, a 'kirksession. Ez az egyházközség felett áll és ez választja a presbitereket a lelkész ajánlatára. A szomszédos egyházközségek lelkészei megfelelő számú presbiterrel a Presbyteryt, a köri presbitériumot, a köri presbitériumok összes lelkészei és világi tagjai pedig a provinciális zsinatot alkotják. A presbyteryk, a köri presbitériumok választják a generális zsinat tagjait a lelkészek és világi presbiterek közül.36 Amig Kálvinnál a lelkészi hivatal fölényben van a többivel szemben, addig a skót szervezet egyenlővé teszi a presbitereket a lelkészekkel. Ez a szervezet teljes autonómiát követel az egyház részére az állammal szemben. Ez a főjellemvonása. A skót presbiteriális szervezetet alapjaiban támadta meg az a politikai törekvés, mely Skóciát és Angliát úgy akarta egymással szorosabb kapcsolatba fűzni, hogy I. Jakab, akinek jelszava: ha nincs püspök, nincs király; püspökök kormányozzák a papokat, a király pedig mind a kettőt, — valamint fia I. Károly az episzkopálizmust igyekeztek Skóciában uralomra juttatni. Skócia maga is óhajtotta a szorosabb kapcsolatot, de éppen a presbiteri szervezet Angliában való diadalra juttatása által. 1605-ben száműzték Melvillet. Miután életbe léptették az episzkopális szervezetet, — (Book of Canons), valamint 1637-ben az új liturgiát (Service Book) — a skótok 1638 febr. 28-án megújí-53 J. H. Merle^D. Aubigne: Die schottische Kirche. 232. o. 36 B. Gy. i. m. 53—54. o. K. B. i. m. 51—52. o. tották az 1581-ben kötött nemzeti szövetséget és kényszerítették Hamilton marquist, a király meghatalmazottját, hogy engedélyezze a zsinattartást. Glasgowban tartották meg a zsinatot, s ezen Henderson Sándor elnökölt. A zsinat eltörölte az episzkopálizmus minden intézményét és visszaállította a régi presbiteriális szervezetet. Ez a skótok második reformációja.37 A király ezt nem nézte tétlenül. Harcra készült, de a nemzeti szövetség megverte a király seregét. Az angol puritánizmus hivei ezt nagy örömmel fogadták és az angol alsóház is szövetséget kötött az edinburghi General-Assembly-vel. A hosszú parlament (1640— 1653) bizottságot küldött ki, hogy az episzkopális szervezet helyett más egyházi szervezetet állapítson meg. Ez a bizottság üléseit a westminsteri palotában tartotta. Itt három irányzat küzdött az érvényesülésért. A zsinat a presbiteri elvek alapján készítette él javaslatait. A parlament életbe is akarta ezeket léptetni, de a hatalom közben az independens irányzatú Cromwell Olivér kezébe kerülvén, az életbeléptetés nem történt meg. Sőt a skótok egyetemes zsinatát is feloszlatta 1653-ban. Űjra küzdelem kezdődött a presbiteri elvek érvényesítéséért. Végre III. Vilmos 1690-ben jóváhagyta a Westminsteri Hitvallást és szervezetet. Azonban a generális zsinaton de Camero hivefnem jelentek meg, hanem mint reformált presbitérium kiszakadtak a nemzeti egyházból. 1707-ben megvalósult Skócia és Anglia uniója. A skótok a patronátus ellen ismét erős harcot vívtak és a presbiteri elvek diadaláért vívott harc végső eredménye folytán a skót egyház 1900-ig három részre szakadt: 1. az államegyház (Church of Scotland), 2. a skót szabad egyház (Free Church of Scotland), 3. az egyesült presbiteri egyház (United Presbyterian Church).38 A németalföldi református egyházi szervezés teljesen a francia minta után történt. A Confessio Belgica hasonmása a Confessio Gallicanak. Az 1568. évi weseli zsinat első gondja a presbitériumok szervezése. A lelkészi állások betöltésénél a presbitérium 2—2 jelöltet nevez meg és ebből választ a gyülekezet. A zsinat ajánlotta még azt is, hogy szervezzék meg a papokból, doktorokból, presbiterekből és diakónusokból álló »próféták kollégiumát«. Az 1571-i emdeni zsinat jóváhagyta a weseli zsinat előmunkálatait. Az 1574-i dotrechti zsinat megerősítette és kiegészítette az előző határozatokat, de ezt az állam nem .hagyta jóvá és itt így csak tartományi szervezet képződött.39 1816-ban kapott új szervezetet a református egyház. Minden gyülekezetnek van tanácsa. Ennek tagjai a .lelkész és a presbiterek, kisebb gyülekezetekben a diakónusok is. A gyülekezetekből fokozatosan fejlődnek ki a klasszisok, a provinciák és az egyetemes egyház. A szervezet tehát zsinatpresbiteri. Az államhatalomnak .azonban nagy befolyás volt biztosítva. 1852-ben új törvények léptek életbe és ezek a zsinatpresbiteri elveknek nem egészen felelnek meg.40 A rajnai egyházak a zsinatpresbiteri szervezetet konzisztoriális elemekkel keverve fogadták el. Mindenik egyházközségnek meg van a presbitériuma. A presbiter nemcsak külső ügyeket intéz, hanem lelkészi szolgálatokat is teljesít. 1794 után hanyatlik a presbiteriális szellem. 37 B. Gy. i. m. 55—57. o. 38 B. Gy. i. m. 63. o. 39 K. B. i. m. 53. o. B. i. tn. 64—69. o. 40 K. B. i. m. 53—54. o. B. Gy. i. m. 65—69. o.
