Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1941-07-06 / 27. szám

Ötvenkettedik évfolyam. 27. szám. Pápa, 1941 július 6. DDNÁNTIÍLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE _________________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. _________________________________---------—------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK -----------------------------------------------­FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK Az erdélyi IKE húsz éves. E címmel tartott előadást dr. Imre Lajos, az IKE elnöke, kolozsvári ref. theol. professzor, a KIÉ Nem­zeti Szövetség budapesti gyűlésén. Mivel úgy gondo­lom, hogy bennünket is érdekel az erdélyi ifjúsági munkav megkísérlem nagy vonásokban vázlaszerűen ismertetni az előadást és egy-két, szerintem lényeges,, pontjához pár gondolatot fűzök. Az IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) testvér­mozgalma a KIE-nek. Az ifjúság között már a század elején is volt bizonyos megmozdulás, amikor a ko­lozsvári egyetemen megalakult a Bethlen Gábor Kör. Ez azonban klubszerű egyesület volt, nagyon világias alappal. Változás történt, mikor Mott János Kolozsvá­ron járt. Ekkor vasárnapi iskolát és a középiskolások között bibliaköröket állított fel a Bethlen Gábor Kör. Az ifjúság egy része tehát vallásos irányban tájéko­zódott. Ezekből az if jakból a későbbi IKE-nek is hű­séges munkatársai, sőt vezetői is lettek. A munkára azonban jellemző az, mint általában az akkori lelki életre, hogy a világháborúig általában nem hitvallásos kérdések, hanem inkább világnézeti kérdések uralkod­tak. A világháború alatt az ifjúsági munka mindenütt pangott. Az IKE történelmében három korszakot lehet megkülönböztetni: 1918—1926; 1926—1932; 7932— 1940. Az első korszak 1918—1926-ig az ifjúsági munka hőskora. Erdély az anyaországtól elszakadt. Minden romban állt. A jövő bizonytalan, senki sem tudta, hogy mi lesz? A románok nekiálltak az átszervezésnek, amit az elrománosítás által akartak elérni. A magyar ifjú­ság előtt céltalanná vált az élet. Főiskolára nem me­hettek, a középiskolákban is nehéz volt a helyzetük. Nem is lehetett elhelyezkedni. A művelt osztály lel­késznek, tanítónak, kevés számban tanárnak mehetett. Siralmas, kilátástalan helyzet volt ez. És ebben a kor­ban történt, hogy a kolozsvári református theologián 21 theologus megalakította az Ifjúsági Keresztyén Egyesületet: 1921-ben. Ők csak a maguk lelkiszükség­letének a kielégítésére tették ezt. Nem gondoltak va­lami nagyobb egyesületre. Azt sem sejtették, hogy lépésük egy országos ifjúsági mozgalom alapja lesz. Témakörük ekkor még főleg szociális és missziói kér­dések körül forgott. Ebben a sanyarú világban mind több szó esik a lelki kérdésről. A lelkészek között is megindul egy mozgalom. Egy kis kört alkot 12 lelkipásztor abból $z alapelvből kiindulva, hogy a gyülekezetek élete a lelkipásztorok életén keresztül változtatható meg. Megindul az erőteljesebb missziói munka. A figyelem többek között az ifjúságra is kiterjedt. Szükségesnek látszott az ifjúság nevelése. Az illetékesek először a cserkészetre gondoltak. A cserkészet azonban Romá­niában a nemzeti célokat szolgálta, abban a magyar alakulatok nem tudtak elhelyezkedni. Propaganda esz­köz volt az is az angolok és franciák felé. Ezért aztán az Ifj. Kér. Egyesületre gondoltak. Ez is volt Rorná­­niában. Angolos elnevezéssel YMCA-nak írták (Young Men’s Christian Association). Központja Bukarestben székelt. Nehéz volt először ezzel is felvenni az érintke­zést, mert ezt a görögkeleti egyház tartotta kezében, amelyik szintéin főleg és elsősorban román nemzeti célokért harcolt. De az erdélyi reformátusok mégis csak ezen az úton indultak el. A theologus ifjúság egyesületének munkáját terjesztették ki szélesebb körre. 1923-ban már az első középiskolás konferenciát tarthatták meg. De a munka kiterjedt a főiskolásokra, városi és falusi ifjúságra, iparosra épen úgy, mint a földmívesre. Erdélyben egyébként sem választotta el áthághatatlan korlát a különböző társadalmi osztályo­kat. Most meg épen eltűnt a különbség. Egy nagy egység jött létre az erdélyi lélekben és ez meglátszott az ifjúsági munkában is. Az IKE magában egyesítette az egész erdélyi református ifjúságot osztálykülönb­ség nélkül. A munka szélesbedésével együtt járt az iratter­jesztés kifejlesztése is. Különböző áratok jelentek meg. Az Ifjú Erdély mint lap, nagy jelentőségre tett szert. Meg kell említeni azt is, hogy ebben a korban az IKE a görögkeleti román ifjúsággal közelebbi kapcso­latba került. Az 1923-tól voltak közös konferenciák. A román ifjúság szívesen járt ezekre el. Egyébként ők nagyon elmaradtak, tájékozatlanok voltak minden kér­­! désben. A görögkeleti egyház szinte létében rendült meg Nagyrománia sikerülte után, mert nem volt többé hivatása. Addig a túlfűtött nacionalizmus éltette, vágy a terjeszkedésre. De most az álom beteljesedett, nem volt ösztönző rugó! De nem volt lelkiség sem. A ve­zetők nem tudtak mit csinálni a román ifjúsággal. Egyetemisták szívesen jöttek komoly megbeszélésre, szívesen hallgatták az evangéliomot is. Nagy lelki éb­redés készült közöttük az erdélyi református ifjúsági munka hatása aiatt. Ezt észrevették a vezetők is, ezért aztún eltiltották a közös koníerenciázást és a román ifjúság nem érintkezhetett tovább a magyarral. Ezzel egy nagy fejlődésnek vágták el erőszakosan az útját. (Folyt, köv.) Szabó Dezső. — Molnár Mária: Hét év a kannibálok földjén című nagysikerű könyvének újabb kiadása (IV.) ősszel jelenik meg. Előjegyzési ára 2 50 pengő. Megrendelhető: Budapest, IX. Kálvin-tér 8. II. 17. — a Református Külmisszió Iratterjesztésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom