Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-06-15 / 24. szám
120. oldal DUNÄNTÜU protestáns lap 1941. istenige által... De vájjon a püspökök, akik közzsinatot tartanak, nem maga az egyház? Felelet: ők csak az egyház tagjai, mint minden más keresztyén, amenynviben t. i. Krisztus a fejők. Azt mondod: de ők az ecclesia represientativa. Felelet: ilyenről semmit sem tud a Szentírás.12 12 Zwingli Werke. (Folyt, köv.) Dr. Madar Zoltán. Az Országos Zsinat. Május 20-án folytatta tanácskozását az Országos Zsinat Ravasz László dr. püspök és Balogh Jenő dr. főgondnok, titkos tanácsosok elnöklete alatt. Egyházjogi szempontból igen érdekes a zsinat első ülésén elfogadott törvényjavaslat a visszacsatolt keleti s erdélyi területek református önkormányzati testületéinek a magyarországi egyház többi részével való egyesülése végrehajtásáról. Az 1. § az erdélyi egyházkerületnek fenntartott régi jogát és külön alkotmányának sarkalatos pontjait becikkelyezi a magyarországi református egyház törvényei közé. Kimondja többi közt ez a törvényszakasz, hogy fennáll az erdélyi egyházkerület negyedfélszázados gyakorlata a püspök választásának módját, fejedelmi megerősítését és az egyház hivatalosainak megválasztását illetően. E szerint — szemben a többi egyházkerülettel, ahol a gyülekezeti presbitériumok választanak — Erdélyben az egyházkerületi közgyűlés választja a püspököt, egyházkor, főgondnokot és így tovább, az egyházmegyei közgyűlés maga választja az esperest, a kollégiumi elöljáróság az intézet tisztviselőit. Fennmarad az egyházkerület kormányzótestületül szervezett »Állandó Igazgatótanácsa«, s ugyancsak erdélyi különlegesség: a többtagú gondnoki kar az egyházkerül etenv az egyházmegyéken, kollégiumokban s mint az önkormányzat szervei: az állandó egyházközigazgatási testületek, tanácsok. »Emlékezetben marad, hogy századokon át gyakorolt ipga még az erdélyi egyházkerületnek a házassági bíráskodás, ez azonban az 1849. évi XXXI. orsz. törvénycikk Jiatálybalépte óta szünetel.« »Fennállanak a patrónusi (pártfogói) jogok.« A 2. § szerint: a kirájyhágómelléki egyházkerület 1942 január 1-én tér vissza a tiszántúli egyházkerületbe s ugyanakkor megszűnik. Ezzel egyidőben az egyházkerületnek minden lelkészi és világi .tisztsége megszűnik, azonban az egyházi törvénv szerint életfogytig választott püspököt és egyházkerületi főgondnokot tisztségük címe az egyházkerületük megszűnése után is megilleti. 3. §. Minden visszatért egyházközség és minden elnemszakított területi egyházközség, amelynek egyházmegyéjét a trianoni békeszerződés Magyarországtól egészben, vagy részben elcsatolta, ahhoz az egyházmegyéhez tartozik, amelyhez az elszakítás előtt tartozott. A további szakaszok a választói névjegyzékről, a presbitériumi tagok számáról s a pénzügyekről intézkednek. A 10. § felhatalmazza az egyetemes konventet. hogy a magyarországi református egyház törvényeinek és egyéb jogszabályainak a visszacsatolt területeken való hatálybaléptetésére »több évre terjedhető méltányos átmeneti rendelkezéseket« tehessen és engedélyt adhasson a szabályok fokozatos életbeléptetésére. Hosszú sor törvényerejű határozati javaslatot tárgyalt meg s fogadott el 'ezután a zsinat. Az alsóborsodi egyházmegye indítványa szerint egyházi magasabb tisztségek betöltése alkalmával a kisgazdák, iparosok és parasztság rétegét is kívánatos volna figyelembevenni, tehát töröljék el az egyházi törvény ama rendelkezését, hogy zsinati tag csak középiskolát végzett, vagy azzal egyenlő műveltségű egyháztag lehet. Megállapította itt az egyházi törvényhozás, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy az egyház bármily foglalkozású s vagyoni helyzetű tagja magasabb tisztségre választassák s a középiskolai végzettség nem minősítésként, hanem mint a zsinati tagsághoz szükséges műveltség mértéke foglaltatott a törvénvbe. A felsőborsodi egyházmegye viszont az egyházközségi gondnokok és presbiterek vagyoni képesítését indítványozta; ezt az óhajtást sem tette magáévá a zsi* nat. A dunamelléki egyházkerület gondolatát felhasználva kimondották, hogy az elemi, közép- és középfokú iskolák tanulóitól igazolást kell szerezni megkereszteltetésükről, a konfirmációi korát elérteknél a konfirmáció megtörténtéről is; az egyházi tisztségre elsőizben megválasztott egyháztagtól pedig a szolgálati eskü letétele előtt meg kell kívánni annak igazolását, hogy konfirmált. Elfogadták a református középiskolákban működő evangélikus tanárok esküjének szövegét is. A zsinat méltányosnak tartja — úgymond egy másik határozat —, hogy a kántorok, akik a kötelességek tekintetében a tanítókkal egyenlő rendelkezés alá esnek, velük a javadalom tekintetében is egyenlő elbánásban részesüljenek. December 31-ig kell nyilatkozniok az egyházkerületeknek, hogy oly esetben, amikor az egyházközség a kántori javadalom megadására képtelenné válik, a fizetéskiegészítés milyen forrásból volna megadható? Egyik legfontosabb döntése a zsinatnak, hogy — a tiszántúli egyházkerület indításából és több zsinati bizottságot foglalkoztatva — széleskörű adatgyűjtést 'rendelt el a következő egyetemes egyházi feladatokra nézve: a magyar reformátusság anyagi teherbiróképességének pontos felvételezése, a lelkészi munkaerők nagy és kis gyülekezetek közötti elosztásának iegyensúlyba hozása, pontos számvetés azzal, hogy magasabb és alsóbb fokozatokon, mely iskolákra és iskolatípusokra van feltétlen szükség s végül: a három előbbi pont megvalósításától feltételezetten központi javadalmi pénztár felállítása, »ami által elsősorban a különféle kategóriájú lelkészek javadalmazásában mutatkozó olyan egyenlőtlenségeket lehetne és kellene megszüntetni, amelyek evangéliumi szempontból igazolhatatlanok s ezáltal a magvar református lelkészi pálya fenyegető elnéptelenedésének legalább anyagi oldalról útját állaná«. December 31-ig jelentést kérnek — »szomorú konkrét eset alkalmából« — az egyházkerületektől egyházközségek esetleges megszűnésével kapcsolatos kérdéseket illetően. Osztozik a zsinat a konventtel abban a felfogásban, hogy a társadalom szempontjából káros és »a keresztyén egyház szellemével össze nem férő címosztogatást« jogi rendelkezéssel eltiltani alig lehet s a veszedelmes címkórság elleni védekezés csupán jó példaadással és egészséges közszellem kialakításával képzelhető. A tiszántúli egyházkerület határozatát a lelkészi és kántori stólák közmegváltása ügyében véleménynyilvánítás végett kiadták az egyházkerületeknek, úgyszintén azt a javaslatot is, hogy a lelkészözvegyek ú. n. »kegyeleti félév«-át egyházi törvénnyel megváltoztassák-e? Szabályrendeletet alkotott a zsinat a diakonisszák képzéséről és foglalkoztatásáról. A vallásoktató-lelkészek jogi és anyagi viszonyainak átfogó rendezését sürgős és fontos egyháztörvényhozási feladatnak deklarálta a
