Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-31 / 13. szám
58. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. csak művelni kell. És pedig immár nem faekévelv nem a régi utakhoz és szerszámokhoz való csökönyös ragaszkodással, hanem az isteni kegyelem, a haladó idő által oly gazdagon rendelkezésünkre bocsátott, e konferenciánkon bővebben ismertetni szándékolt hnódok és eszközök igénybe vételével. A dunántúli református eklézsiák ezelőtt 100 esztendővel is kicsinyek voltak; megannyi kis sziget a más vallásfele-. kezetüek, gém egyszer más anyanyelvűek körülözönlő tengerében. Az egyik megfogyott, belső bajok porlasztották, külső erők tépték. A másik megnövekedett. Nekünk az a tisztünk, hivatásunk és szigorú elkötelezte té sün k, hogy az egyiket megmentsük, kivigyük az árnyékból a (napsütésre, az enyészet széléről az életre, a másikat pedig hegyen ékített várossá, példaadóvá emeljük egyebek látására és követésére. Ez a mi szolgálatunk az Isten anyaszentegyházának azon gyülekezeteiben, melyekben a Lélek minket vigyázókká tett; ez az, miben megrestülnünk vagy elcsüggednünk nem szabad. A pesszimizmus mindenki másnak szabados világnézet, a magyar református lelkipásztornál a hitnek megtagadása az. Nekünk még a bizonyosnak látszó halállal szemben is az életet kell prédikálnunk! Ne felejtsétek ezt, Testvéreim, soha s mondjátok el (azoknak is, akik nincsenek itt. Ehhez a szolgálathoz,, harchoz fegyvergyüjtés, fegyverélesítés ez a konferencia. Azért jöttünk össze, hogy egymás hitéből hitet, egymás tudásából tudományt, egymás tapasztalásából bölcseséget vegyünk. Kérjük Istent szüntelen való könyörgcssel, hogy e mi összejövetelünk ne legyen hiábavaló. A konferenciát megnyitom. Medgyasszay Vince. A legújabb régészeti leletek és az Újszövetség. Irta és a magyar református theologiai tanárok országos értekezletén felolvasta : Dr. Pongrácz József. Ha nagy fáradságba került a régi unciális hártya és papír kéziratok elolvasása és tanulmányozása,. — (erre nézve szabad legyen felhoznom, hogy amikor Tregelles, a kitűnő szövegkritikus a müncheni Udvari Könyvtárban dolgozott, annyira belemerült az újszövetségi kéziratok tanulmányozásába, hogy a könyvtárnok ezt volt kénytelen neki figyelmeztetésül mondani : Parce tuis ocalis! — mennyivel inkább nehezebb (ezeket a papiruszokat, amelyeket a nedvesség megrongált, esetl eg a m egtalálók ^széttörtek, sokszor készakarva, hogy két vagy több helyre adhassák azután el a töredékeket. De megéri a fáradságot. Az első papiruszok közzététele nem hozott semmi jelentősebb felfedezést az Újszövetségre vonatkozó-! lag. Némelyek lemondólag gondoltak arra, hogy a inagy unciális kéziratokkal kimerült az újszövetségi, szöveg helyreállításának minden lehetséges forrása, de az elmúlt évtized nagyszerű leletekkel jutalmazta a kutatókat. Elképzelhetjük Siebt Aurél izgalmát és azoknak a kutatóknak az izgalmát, akik a Stein Aurél által felfedezett, Kr. u. 1100 körül11 befalazott levéltár anyaigához juthattak hozzá, jnelyben voltak kéziratok a Kr. u.-i ötödik századból is, de bennünket keresztyéneket méginkább érdekelnek a Szentírás szempontjából ezek az igénytelen papirusztöredékek, mert amint látjuk, ezek eddig is sziklaszilárdsággal igazolták, hogy 11 Stein Aurél. Ősi ösvényeken Ázsiában. Budapest, 1934. 153 1. az Egyház nem ok nélkül bízott a kanonikus könyvek hitelességében. Ezek a töredékes leletek szinte elfeledtetik a kutatókkal a nagy kódexeket, mert azoknál évszázadokkal .előbbiek. Közülök hármat említek fel. 1. A legfontosabb a Chester Beatty papiruszok csoportja, mégpedig azért, mert szöveg tekintetében is rendkívül értékesek és a bibliai könyvek legrégibb alakjára vonatkozó ismereteinket ezek alapján lényegesen gyarapíthattuk és ezekből láthatjuk, hogy miként történt az első keresztyén évszázadokban a szent szövegek terjedése. E csoport 12 vagy 11 papiruszkódexből áll, melyeket Egyiptomban találtak nyilván 'egy templom melletti temetőben, vagy a templom romjai között Aphroditopolis szomszédságában. A csoport nagy részét Chester Beatty jólismert kéziratgyűjtő vette meg, de több levelet megszerzett az összetartozó csoportból a michigani egyetem, pár lap meg megint máshoz jutott el és több meg, hozzáértők meggyőződése szerint azoknak a kereskedőknek a kezében van, akik az egész leletet az eredeti megtalálóktól megszerezték. A gyűjtemény, amely valószínű, egy negyedik századbeli keresztyén közösség bibliai könyvtárát mutatja, részleteket foglal magában a következő ószövetségi könyvekből: Genesis,. Numeri, Deuteronomium, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, Eszter; van benne Ecclesiasticus részlet és egy kézirat tartalmazta az evangéliumokat és az Ap. Cselekedeteiről írott könyvet, egy kódex a páli leveleket tartalmazta, egy a Jelenések könyvét, egy Én ók könyvét és a Sardisi M.elito beszédét. A legkorábbi kézirat belőle a Kr. u.-i második évszázad első feléből való, a legfiatalabb is a negyedik évszázadból való. A legtöbb kézirat a harmadik évszázadból származik. A felfedezést 1931 novemberében tették közzé és azóta Kenyon már a szövegeket is nagyrészben kiadta.12 Magyarországon részletesebben Pataky Arnold budapesti egyetemi tanár foglalkozott velük.13 Nem újszövetségi vonatkozású., de megemlítem, hogy a manchesteri Rylands-könyvtár 458. számú görög papirusza Krisztus előtt a második évszázadból való. Ezt Rendeli Harris szerezte 1917-ben és Deuteronomium-részleteket tartalmaz. Ez a legkorábbi ismert bibliai kézirat-töredék.14 2. A tisztán újszövetségi vonatkozású papiruszok közül kettőre hívom fel a figyelmet. Az egyik az, amelyet Skmt és Bell adott ki a Brit Múzeum kincsei közül.15 Egy eddig ismeretlen evangéliomnak a töredékei ezek. Még nem egyeztek meg a kutatók, hogy mint kell vélekednünk e töredékekről. Mindenesetre ez volt a felfedezés időpontjában a legrégibb adat arra nézve, hogy a János evangéliomát már ismerték.16 3. Ekkor jött a másik felfedezés. Manchesterben a Rylands-könyvtár papiruszai között talált Roberts egy töredéket egy János evangéliomát tartalmazjcl kódexből17, amely hozzáértők szerint a Kr. u.-i második évszázad első évtizedeiből való. Többen 130—140 körűire teszik, de a bold, emlékű Diessmann nekem1 12 Chester Beatty Biblical Papyri. Fase. I—VI. 13 A Theologia I—III, kötetében (Budapest, 1934—6). 14 Kiadta Roberts C. H. Two Biblical Papyri in the John Rylands Library Manchester. Manchester, 1936. 15 Fragments of an Unknown Gospel and Other Early Christian Papyri, London, 1935. 16 L. Bell, Recent Discoveries of Biblical Papyri, Oxford, 1937, 17. 1. Az idevonatkozó magyar irodalmat 1. János evangélioma magyarázata c. művem, Pápa, 1939, XLV. 1. 17 An Unpublished Fragment of the Fourth Gospel in the John Rylands Library. Manchester, 1935.
