Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-31 / 13. szám
1940. DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP 5$ oldal. is megküldött cikkében a mellett foglalt állást, hogy a (kézirat a '110—120 körüli időkből származik.14 Ebből János evangéliomára vonatkozólag azt a fontos következtetést vonhatjuk le, hogy az evangéliom 110—120 körül már Egyiptomban is ismeretes volt, mert hiszen a kézirat Egyiptomból került elő. Az egyiptomi keresztyén ség emlékei eddig csak a második évszázad második feléből voltak ismeretesek és ime, kiderül, hogy 50—60 évvel azelőtt már voltak keresztyének Egyiptomban és János evangélioma szereztetése után alig 10 évre már Egyiptomban is ismeretes volt. Lehetetlenség tehát ezek alapján azt állítani, amit némely tudós állít, hogy a János evangélioma Krisztus után 150 körül állott elő. Én örvendek, ho.gy ez új lelet is megerősít felfogásomban, hogy a negyedik evangéliomot igenis János apostol.. az Űr szedetett tanítványa írta és nem az öreg János tanult Mámtól, hanem a különböző vallások és szekták tanultak a János evangéliom,ától.18 19 Ezt a Rylands 457 számú görög papirusz-töredéket 1920-ban szerezte Grenfell tanár Egyiptomban, tz jelenleg az Újszövetségnek legrégibb ina ismert töredéke és egyúttal valószínű , ez a legkorábbi tanúbizonyság a János evangélioma létezése mellett.20 Érdekes, hogy nem tekercs-, hanem kódex-alakú könyv. Megdől tehát azok véleménye, akik a legrégebbi újszövetségi iratokat mind csak tekercsalakban tudták elképzelni. 8.9 X 5.8 cm. nagyságú papiruszkódex-levél; a szöveg méretei 6.4X6 cm. A felső margó és alsó margó egy része ép állapotban. Sötét tintával világos színű és jó minőségű papiruszra írva. A lap innenső oldalán János ev. 18:31—33 és a hátulsó oldalán 18-37—38. verseit tartalmazza. Mivel a kézirat keltezése tisztán paleográfiái indokokon alapszik, az első kiadó, Roberts a legnagyobb óvatossággal kezelte a kérdést és a világ leghíresebb papirusz-szakértői., az angol K'nyon és BelR valamint a berlini Schub art egyetértenek vele,.hogy a keltezés helyes és amint Deissmannt már fentebb idéztem., ő is elfoeradia ezek nézetét. Még csak egy példát, hogy a papiruszolvasás fáradságos munkája milyen gyümölcsöket teremhet az újszövetségi kutatók számára. 1936-ban jelent meg a Rendeli Harris Papyri leírása Powell cambridgei tudós tollából. Ezeket a papiruszokat az agg-kutató SÍ 922—3-ban, amikor a Sinai-hegyre ment, magánúton szerezte meg Egyiptomban, magával hozta Angliába, 1925-ben a Woodbroke kollégiumnak adományozta és jelenleg a Selly Oak kollégium központi könyvtárában őrzik. Ezek között van a 62. számú, mely Kr. u. 151-ből való. Ez egy szökött rabszolga ügyében kiadott rendeletet tartalmaz. A rendelet szerint a rendőrség a legszorgosabban kutasson a rabszolga után és aki megtalálja, hozza vissza. ilyen rendeletek már élőbbről is ismeretesek: a P Oxy 1422 sk„ 1643 és P Par 10. Én ezek alapján azt a következtetést vonom le, hogy Filemon szökött rabszolgája Onézimus nem mehetett urától a messze Rómába, mert útközben és időközben elfogták volna egy ilyen körözvény alapján, hanem, .igenis,, ezek az okmányok megerősítenek abban a feltevésemben^ amelyet már 1931-ben hangoztattam Pál apostol Efezusban című tanulmányomban és amelyet német és brit tudósok is helyesnek gondolnak, hogy 18 Deutsche Allgemeine Zeitung. 1935, 564. szám. io L. Bell i. m. 21. 1. 20 Gappy a Rylands könyvtár könyvtárnoka Roberts i. m. 8.1. Onézjimus Efezusba menekült, az ottani Artemis = Diána templom menedékhelyére.21 Meg vagyok győződve, hogy a legújabb felfedezések, származzanak akár Középegyiptom sivatagjaiból, akár DurábóL vagy Alsó-Egyiptomból, ahol újabban szintén találtak papiruszokat, mind azt az általános meggyőződést erősítik, hogy Isten Igéje kiáll minden támadást. Sol justitiae illustra nos!22 (Vége.) 21 L. Michaelis W. Die Datierung des Philipperbriefes. Gütersloh, 1933; Duncan G. S. The Epistles of the Imprisonment in Recent Discussion. The Expository Times, 1935. April. 22 A papiruszokkal kapcsolatban legyen szabad felvetnem a kérdést: Ki tud a Grenfell (i. m. 12. 1.) által említett papiruszokról, melyeket Smolenski T. lengyel régész 1908-ban Gamhudban fedezett fel. E papiruszok a Ptoiemaeus-korszakból származnak. Smolenski nemsokára a felfedezés után meghalt. A lelet Grenfell szerint Budapestre került és azóta semmit sem hallani róla. Nagyon kérem e sorok olvasóit, hogy aki valahol nyomra akad, legyen szíves engem erről értesíteni. Hálás lesz érte a nemzetközi tudományos világ, ha előkerítjük az elveszettnek vélt kéziratokat. Az egyházkerületi lelkészértekezlet mintegy százharminc résztvevővel folyt le a kitűzött időben, március 27. és 28. napjain Pápán, a főiskolai, díszteremben. Valóban megvalósult az a bibliai ige, amelyet Medgyasszay Vince püspök, a konferencia elnöke és Győry Elemér ehker. főjegyző, a konferencia rende-, zője a konferenciai meghivójuk végén idéztek: összejöttünk és meghajoltunk az Űr előtt és valóban arra törekedtünk, amelyek nekünk és népünknek békességére és idvességére valók. Röviden így foglalhatnánk össze a konferencián résztvettek benyomásait: gondos előkészítés^ érdekes tárgyak, kitűnő és.alapos előadások, a kérdéseket különböző szempontokból megvilágító, okos és higgadt, a súlyos tárgyakhoz illő komoly és színvonalas hozzászólások, mindenben és mindenkor baráti összhang, az evangéliom leikével telített légkör, melyet a bibliakörök áhítatos megbeszélése és imádsága segített kialakulni, bölcs vezetés és irányítás. Képviselve volt Somogy legdélibb részétől Bars legészakibb részéig úgyszólván minden terület, ahol nagyobb tömbökben laknak reformátusok. Örömmel láttuk magunk között dr. Balogh Jenő 'egyházkerületi főgondnokot,, aki sokoldalú elfoglaltsága mellett is időt szakított arra, hogy a konferencián elejétől végig résztvegyen. Előadást tartott, nagyértékű, utat mutató felszólalásaival rendkívüli mértékben hozzájárult a konferencia sikeréhez. A konferencia naponta bibliakörökkel kezdődött, melyekben a konferencia minden tagja, a püspökkel rés főgondnokkal az élén alázatosan leült az Ige mellé és abból keresett megoldást, erőt, bátorságot.. Szerdán szolgálatunk nehézségei címen 2 Tim. 4:1—5 alapján., .csütörtökön szolgálatunk erősségei címen M.áté 28:16—20 alapján elmélkedtünk. A vezetők voltak ez alkalommal: dr. Benedek Sándor theol. tanár. Boda József veszprémi lelkipásztor, Czeglédy Pál barsi esperes, dr. ikafalvi Farkas Béla kaposvári lelkipásztor, dr. Pongrácz József theol. tanár, Szabó Dezső kálozi lelkipásztor, dr. Tóth Lajos theol. tanár. Medgyasszay Vince püspök elnöki megnyitóját lapunk mai számában, a vezető helyen közöljük. A Kormányzó úrról való megemlékezést állva hallgatta meg a konferencia és az ekkor felhangzó lelkes éV
