Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-17 / 11. szám
46. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. többé templomba mennetek, istennek népe szétszóródott volna ebben a városban, mikor a Ruszék utcai templom kulcsa elvétetett tőle. De Isten ereje erőtlenség által végeztetett el, a nyáj nem oszlott széjjel, az ének és imádság nem neműit el. Egy család akadt ebben a városban, amely összegyűjtötte a népet a maga telkén, ez volt az Eőry Szabó család. Az a telek itt volt, ahol most vagyunk, itt volt a félszer, ahol a megvert pásztor és nyáj titkon összegyülekezett.' És mikor jóval később hazajöttek őseink a babiloni fogságból, a teveli száműzetésből,, mindenből kifosztva, mindenből kifogyva; mikor úgy álltak itt meg, mint egy özönvíz után, és mindent elölről kellett kezdeni, eklézsiát fundálni, templomot, iskolát építeni: óriási probléma előtt állottak. De az Eőri Szabó család telket adott, itt, ezt a telket, és a hívek templomot, parókhiát építettek, itt, ezt a templomot és parókhiát. Az Eőri Szabó család buzgóságában és istenfélelmében végeztetett el az Istennek ereje. Elég néked az én kegyelmem^ hangzott nehéz időkben a mi kedves halottunkhoz is, életében. Nem is lehetett volna kibírnia az életet e nélkül a kijelentés nélkül. Szép, népes családot adott néki az Isten. De abból a népes családból két fiút kicsiny korában, egy szép sugártermetű leányát pedig édesanya korában, édesanyai 'friagasztos hivatásának teljesítése közben vesztette el és tette le a földbe. Korán elvesztette férjét, elvesztette egyik szeretett vejét, elvesztette egypár szép unokáját. Sokat temetett életében. Mikor fohászkodott, mikor a szörnyű kínok alatt roskadozott, mikor könnyes éjszakákon imádkozott, akkor meghallotta a kijelentést: Elég néked az én kegyelmem. És ez erőt .adott neki. Az isteni kéz végig simította szívét és homlokát, és elég volt neki. Aztán tövis adatott a saját testébe, sok csapás és szenvedés tövise, úgyhogy könyörgött: vedd el uram az én életemet. De hallott szót felülről: Elég néked az én kegyelmem. Zsoltárok hangzottak fel betegágya mellett: Az Űrnak irgalmát örökké éneklem, Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak. És a zsoltárokon át beférkőzött szívébe a kijelentés: a szenvedésben nem szabad kétségbeesni, elég néked az én kegyelmem. Én téged szenvedésre teremtettelek és így dicsőítelek meg. A kegyelem nem az, hogy nincs szenvedés. A kegyelem az, hogy van szenvedés. Szenvedés nélkül nincs szépség, nincs nevelés és nincs örök érték. A szenvedést belekalkulálta Isten a világtervébe. Ki szenvedni nem tud,-az mind pogány, Ő rendelé ezt így a Golgotán. A szenvedés szenteli fel az embert az Isten gyermekévé. Szenteljétek meg magatokat, — mondja Isten. Nos hát: csak szenvedés által szentelhetjük fel magunkat. A nagypénteki ének is azt mondja: Kit mig a mérték bételt, sok szenvedés felszentelt. Nem tudtok ebbe belenyugodni, testvérek? Nagy szenvedés nélkül nem élne hazánk és nem állna anvaszentegyházunk. Özvegy Baranyai Zsigmondné született Eőri Szabó Erzsébet keresztyén testvérünk, nagyasszonyunk, sokat szenvedett, hittel szenvedett, tűréssel szenvedett, Krisztusba beoltódó lélekkel szenvedett. Hisszük, hogy a Bárány, aki a királyi széknek közepette van, legelteti őt, és a vizeknek élő forrásaira viszi őt, és eltöröl Isten az ő szemeiről minden könnyet. Vagyis hisszük, hogy halálában megdicsőült benne ez az Ige: Elég néked az én kegyelmem. Ólé Sándor. t KÖNYVISMERTETÉS 1 ■ ;--------------*) A magyarországi evangélikus egyetemes egyház Belmissziói Munkaprogrammja az 1939 -40. évre. II. évfolyam. Kiadja a Magyarországi Evangélikus Egvházegyetem. Győr, 1939. 389 lap. —- Testvér szív — testvér kéz! Kiadja a Magyarhoni. Evangélikus Egyházegyetem. Az Egyetemes Belmissziói Mtinkaprograrnm pótfüzete, 32 lap. * A lapunk hasábjain hosszú évek óta recenzeált evangélikus belmissziói munkaprogramm idei kötetéről, annak rugalmasságáról, aktualitásokban való gazdagságáról elég volna annyit írni, hogy alig jelent meg a kötet, szinte azonnal jött utána a pótfüzet is, kilenc nagyszerű előadás a finn testvérnemzetről való tudnivalókról és a nehéz helyzetbe került hősi nemzet támogatásának útjairól. Milyen minden szempontra kiterjedő gondossággal íródott tehát a jól megszerkesztett csaknem 400 lapos könyvecske, ha ilyen gyorsan meghozta a szükség a nemvárt események visszhangjaként a pompás folytatást is! A Belmissziói Munkaprogramm immár kitaposott utakon jár, de az előadók, írók mégsem járnak taposómalomban. Az ifjúság egyházi gondozása épúgy, mint a Felnőtt egyházi-tagok gyülekezeti gondozása részek páratlan frisseséggel és találékonysággal nyújtanak választ pl. arra, hogy Hogyan csináljuk a bibliai eszmecserét, mutatják meg a nehéz Magyar sorskérdéseket, vagy az evangélikus nagyok arcképét rajzolják elénk. A népies dogmatika, vagy a népfőiskolák, a reformáció és a nemzet egymásra való áldott hatása, az adventi előadássorozat darabjai az Ószövetség adventjáról, a 'böjti előadássorozat jézus Krisztusról, mint a bekeség szerzőjéről, evangelizációs héten az újjászületésről: egytől-egyik lenyűgöző erővel megírt dolgozat, nem is szólva a presbiterek ielkigondozása fejezetről, ahol az evangélikus öntudatra nevelés útja tárul elénk. A külsőleg is nagyon tetszetős könyvecskét nagy haszonnal lapozhatja és használhatja a református lelkipásztor is. I. G. Felhívjuk a Nagy tiszteletű Lelkipásztor Urak figyelmét, hogy a nagypénteki perselypénz a Nagypénteki Református Társaság által nevelt árvagyermekek részére, nevezett Társaság gondnoki hivatalához (Budapest. II., Szilágyi Dezső tér 3. sz.) küldendő be. ®S®®@5®3©®®®®®®®@@®®®®®®®®®®:®®®®®®®®@®@® 1 VEGYESEK I — Gyászhírek. Részvéttel értesültünk, hogy Sallay István ref. lelkész, a Bethánia-egylet főtitkára március 7-én elhunyt. A halálesetről a Bethánia-egylet külön gyászjelentést adott ki, melyben Istent áldja mindazért, amit Isten Sallay által az egyéni, egyházi és nemzeti újjászületés terén elvégzett. A hű munkás emlékezete áldott. Kovács Bertalan nyug. kálmáncsai lelkipásztor felesége Máthé Ilona, életének 70-ik, boldog házasságának 47-ik évében február hó 20-án elhunyt. Temetése Istvándiban február 22-én délután volt hozzátartozó
