Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-03-17 / 11. szám
1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 47. oldal. szeretteinek, a kálmáncsai gyülekezet presbitériumának és az istvándi gyülekezet tagjainak kikísérésében és mély részvételével. Az Úr vigasztalja hátramaradt szeretteit. Mély részvéttel értesültünk, hogy özv. Baranyai Zsigmondné szül. Eöri Szabó Erzsébet, bold. Baranyai Zsigmond ügyvéd, a volt pápai ref. jogakadémia tanárának özvegye, március 12-én hosszas szenvedés után elhunyt. Halála mély gyászba borította nemcsak a család tagjait, de mindazokat, akik ismerték a nagyasszony áldott szívét, érezték nemes lelkének másokat boldogító melegét. Temetésén a ref. templomban és a temetőben Ólé Sándor lelkipásztor hirdette a feltámadás és vigasztalás igéit. A templomban mondott gyászbeszédét, melyben- rámutatott az Eöri Szabó családnak a pápai ref. gyülekezetben teljesített hűséges és kiváló szolgálataira, lapunk mai számában közöljük. Az elhunytban dr. Baranyai Ferenc gazdasági tanácselnök, özv. Csomasz Dezsőné szül. Baranyai Erzsébet és Baranyai Zsigmond gyógyszerész szeretett édesanyjukat, dr. Eöri Szabó Jenő nyug. kir. kúriai bíró testvérét siratja. A gyászolók sorában vannak veje: Lányi Árpád, unokái: Csomasz Dezső, Lányi Jenő, Lányi Miklós, Lányi Csilla férj. dr. Pomozi Gyuláné, Baranyai Zsigmond, Baranyai Judith és a kiterjedt, előkelő rokonság. Az igazak emlékezete áldott. — Az erdőcsokonyai ref. gyülekezetnek csendes, de szeretetteljes ünnepe volt március 10-én. Lelkipásztorát, Halka Sándor belsősomogyi egyházmegye esperesét köszöntötte, aki a gyülekezet körében most töltötte be 30 éves erdőcsokonyai lelkészi szolgálatát. A délelőtti istentisztelet után a templomban Tóth Lajos s.-lelkész emlékezett meg a jubiláló esperes-lelkész 30 éves erdőcsokonyai munkásságáról és a gyülekezet nevében köszöntötte „a jó embert és a hűséges lelkipásztort“. Az egyház gondnoka által átadott alkalmi ajándék átvétele után esperes-lelkész szeretettel köszönte meg a váratlan megemlékezést. Megható szavakkal beszélt a gyülekezet körében végzett 30 éves munkájáról, amit mindig szeretettel végzett. A templomi ünnepély után a lelkészlakon presbitérium Szűcs József, a róm. kát. egyház Baán Ignác esperes-plébános, a község Bartalis Béla h. körjegyző vezetésével nagy számú küldöttség élén köszöntötte a jubiláló lelkészt. Este 7 órakor, sok hallgató előtt, a helybeli ref. énekkar Pálfy László ig.-tanító vezetésével alkalmi dalokkal köszöntötte lelkipásztorát. Ez alkalommal az ifjúsági egyesület nevében Siirge Lajos ifj. elnök, az énekkar nevében Márkus Sándor tag szólott. Jubiláló esperes-lelkész az üdvözletekre adott válaszában hangoztatta, hogy célja továbbra is az, ami volt: mindenki irányában ugyanaz a szeretet legyen, ami eddig is vezette itteni munkásságában. — 25 éves lelkipásztori szolgálat. Felejthetetlen meglepetésben részesítette a magyarbarnagi gyülekezet lelkipásztorát, Szilassy Sándort 25 éves szolgálatának betöltése alkalmából. A délelőtti istentisztelet szószéki szolgálata végeztével Kalmár Sándor egyháztag odalépett a lelkipásztor elé s egy maga által írt versben üdvözölte a negyedszázados évforduló alkalmából. Megköszönte a hűséges fáradozást s a szeretetet, mellyel a gyülekezet tagjait körülvette és a jó Isten áldását kérte rá és családjára. Utána Balog Géza tanító méltatta a lelkipásztor munkásságát. Kifejtette, hogy az a 25 esztendő, mely a lelkipásztor mögött van, nemcsak a gyülekezetei, hanem az' egész emberiség számára szenvedésekben és megpróbáltatásokban gazdag korszak volt. S ebben a korszakban eredményes szolgálatot csak olyan lelkipásztor végezhetett, kinek mély volt a hite, rendíthetetlen Istenbe vetett bizodalma s akinek lelkében igaz, önzetlen szeretet lakozott hívei irányában. Ez a szeretet vezette a szomorkodókhoz, hogy megvigasztalja őket, az elcsüggedtekhez, hogy Istenbe vetett hittel tudjanak bízni egy szebb jövő elérkeztében. Megköszönte azt az önmagát nem kímélő fáradozást, mit az igehirdetésben, vallásos estéken, asssony- és leány-köri, ifjúsági összejöveteleken és bibliaórákon végzett. Végül egy kis iskolásleányka intézett könnyekig megható szavakat a lelkipásztorhoz, kinek szeretetét érezte minden gyermek, ki az ő pásztorkodása alatt nőtt fel. Lelkipásztor meghatódott lélekkel köszönte meg a nem várt kedves megemlékezést s Ígéretet tett, hogy istentől nyert erőit ezután is a gyülekezet javára fogja felhasználni. A templomból kilépő lelkipásztort az istentiszteleten jelen volt férfiak üdvözölték igaz szeretettel és azt kívánták, engedje meg neki a jó Isten, hogy évtizedeken át hirdethesse még az Igét a gyülekezet lelki épülésére. Áldott legyen az Isten, Ki nagy kegyelmével azt cselekedte, hogy 25 év eltelte után is ilyen meleg szeretet és megbecsülés lehet gyülekezet és lelkipásztora között. — Március 15-ikét a hagyományos külső fénnyel és belső lelkesedéssel ünnepelte meg főiskolánk minden tagozata. Az ünnepélyről lapunk jövő számában emlékezünk meg. — Csikesz Sándor tanítvány-baráti kör alakult Debrecenben a nagy Professzor temetése napján. A volt tanítványok és berátok egy kis serege indította el a szervezkedés, összefogás munkáját azzal a célkitűzéssel, hogy a kiváló Professzor és atyai barát emlékét hűséggel ápolja s az általa megindított munkát tudományos és gyakorlati téren teljes erővel tovább folytatja. A legközelebbi célkitűzéseket memorandumba foglalták a jelenlevők, s gondoskodtak annak illetékes helyekre juttatásáról. E memorandum első pontjában kérték az ORLE vezetőségét, hogy a közgyűlés végleges határozatáig is hagyja meg a Csikesz Sándor által alapított Theologiai Szemlét a tanítvány-barátok kezében s bízza a szerkesztést dr. Módis László lelkészre, a kiadási ügyek intézését dr. Farkas Ignác vallástanárra, kik eddig is részt vettek ezekben a munkákban s legjobban ismerik az alapító elgondolásait, terveit, szellemét. Továbbá d. dr. Révész Imre püspök útján kérték a debreceni koltégiuniot, hogy bocsáson rendelkezésére egy szobát a kollégiumban „Csikesz Sándor szoba“ céljaira, ahol összegyűjtenék az elhunyt irodalmi hagyatékát, emlékeit, feldolgoznák és elrendeznék azt s ahol a Theologiai Szemle szerkesztősége és kiadóhivatala is helyet találna. Végül kérték a családot, hogy az irodalmi hagyatékot és emlékeket bocsássa rendelkezésre feldolgozás és közreadás céljára. Ez utóbbira már meg is kapták az igen kedvező választ. Mint további célkitűzések képezték megbeszélés tárgyát: emlékkönyv kiadása még ez év folyamán s emlékalap létesítése, mely fedezné az emlékkönyv, az építendő síremlék kiadásait egyelőre, később pedig olyan alkotások létrehozását tenné lehetővé, melyeknek tervét már maga az elköltözött Professzor felvetette. A tanítvány-baráti körhöz már eddig is többen csatlakoztak az ország különböző részeiből, s szinte többen sürgették leveleikben a Csikesz Sándor szellemében való tovább munkálkodást. A tanítvány-baráti kör patronusául Szabó Imre budapesti esperest, az elhunyt Professzor meghitt barátját kérte fel. Érdeklődőknek szíves készséggel állanak rendelkezésükre a tanítvány-baráti kör megbízottai: dr. Módis László Debrecen, Nyil-u. 108. sz. és dr. Farkas Ignác Debrecen, Péchy-u. 9. sz.
