Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-11-03 / 44. szám
214. o!da DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. Hajdúsági magyarok a nyugati végeken. Az elmúlt világháború után mindenik nemzet, amelyik levonta annak tanulságait, arra törekedik, hogy erőit megnövelje, értékeit gyarapítsa és a nemzeti, faji öntudatot legmagasabb mértékig felfokozza. Azért teszik ezt, mert tudják, hogy az élet-halál harcban, amelyet fajok, világnézetek vívnak egymással, csak az erős nemzetek tudnak megállani. Egy népnek erőt a kenyér, a föld és a nemzeti öntudat adhat. Ha magyar népünket meg akarjuk erősíteni, akkor a nép széles rétegeit, a sok gyermekes szegény magyar családokat sürgősen be kell állítani a nemzet tartó oszlopai közé. Ezt a munkát telepítés által kell végezni. A telepítés ma már létérdeke a magyarságnak szociális és nemzeti szempontból egyaránt. Éhező, szegény, de dolgozni akaró magyar családokat kell életlehetőséghez juttatni és a határszéleket, ritkán lakott területeket kell jó magyarokkal benépesíteni. Olyan magyarokkal, akik legjobban egyes'tik magukban a faji tulajdonságokat! A magyar kormány már évek óta foglalkozik a telepítés kérdésével. Ä telepítési törvény is készen van és ennek gyakorlati megvalósítása már folyamatban van. Már kilenc telepes község’ létesült és több helyre kerültek telepes csoportok. A telepítéseket a földmívelésügyi minisztérium végzi. A telepítési ügyek irányítója dr. vitéz Vass Elek miniszteri osztályfőnök, aki nagy szeretettel, hozzáértéssel és magyar szívvel végzi ezt a munkát, dr.. Hajdú István miniszteri osztálytanácsossal együtt. Nagy jelentőségű az az esemény, amely a telepítésügyben október 10-én történt. Hajdúböszörményből harminckét sokgyermekes család érkezett a mosonmagyaróvári állomásra. Ezeket a családokat a földmívelésügyi minisztérium telepítette Rónafőre. Másfél napi utazás után érkeztek meg a Máv megértő támogatásával. Magukkal hozták bútoraikat, állataikat, mindent, ami tulajdonuk volt. Virággal díszített vonattal jöttek, 44 vagonban. Jöttek a hajdúsági magyarok, Bocskai vitéz katonáinak utódai, mint úi. honfoglalók tele bizakodással és reménységgel, hogy erősítsék a magyarságot itt a nyugati végeken! Elhagyták a régi otthont, hogy új otthont szerezzenek a maguk számára. Elhagyták azt a helyet, ahol nevelkedtek, amelyhez sok öröm és bánat kötötte a szivüket. Elhagyták a rokonokat, jó barátokat, öreg szülőket és azt a sirhalmot, amelytől nehéz volt elválni. Az asszonyok és gyermekek szemében még ott ragyogtak a búcsúzás könnyei, de hamar f el szárította ezeket a könnyeket az a meleg fogadtatás, amelyben részük volt. A telepes családok fogadására megjelentek a földmívelésügyi minisztériumból: dr. vitéz Mátófalvy Elek telepítésügyi felügyelő, dr. Konto. Ferenc telepítési fogalmazó, a mosonmegyei telepítések felügyelője és Szepessy Géza az Országos Földhitelintézet gazdasági felügyelője. Megjelent Roff Andor, a Mosonvármegye főszerkesztője, Bácsi Nándor, a pünkösdvásári telep felügyelője. A református egyházközség nevében Csizmadia Károly lelkipásztor és a nőszövetség nevében dr. vitéz Sátory Jenőné, járásbirósági elnök neje fogadta a telepes családokat. A telepeseket a református egyház megvendégelte az állomáson, hogy érezzék meg ezáltal is azt a szeretetet, amelyben részük lesz ezen a vidéken. Kovács Péter pünkösdvásári telepes pedig a mosonmegyei telepesek nevében fogadta az érkezőket. Néhány perc pihenő után megkezdődött a vago-ioköÓT való kirakodás. Munkába állt mindenki. EK jöttek segíteni a pünkösdvári telepesek is 40 lovaskocsival. Segítségükre volt a főhercegi uradalom, a gazdasági akadémia és a rónafői uradalom. Hosszú sorban indultak a kocsikaravánok Rónafő felé. Vitték a magyar családokat, hogy birtokukba vegyék azt a földet, amely kenyeret ad számukra. Egyelőre a régi cselédlakásokba kerültek. A politikai helyzet miatt nem készültek még el az új lakások, de az építkezés már megkezdődött. Tavasszal új lakásokba költözködhetnek a telepesek. A családok száma 32; 200 lélekkel. Az iskolás gyermekek száma: 85. Egy-egy családnak 5—11 gyermeke van. A legnépesebb családot 11 gyermekkel a pápai református főiskola ifjúsága telepítette Rónafőre. A pápai főiskola ifjúsága is belekapcsolódott a nemzetmentő munkába. Ezzel a cselekedettel megmutatta az ifjúság, hogy felelősséget érez a magyarságért és a sok gyermekes magvar családokért! Ezek a családok megérdemlik a támogatást. Mind jó magyarok! Tekintetük nyílt, tartásuk egyenes, megjelenésük örömmel tölti be a végeken élő magya’o!k szívét. Általuk erősödik az ország tartóoszlopa itt a nyugati határszélen! Boldogan néztük a sok magyar gyermeket! Már számbavettük, hogy néhány év múlva ennyivel több lesz a magyar családok száma. Síró, örvendező, dolgozó magyarok felett kisütött a nap! Mele^ sugaraival beragyogta az arcokat és megsimogatta az anyvák karjaiban a kis gyermekeket! Moson megyében eddig öt helyen történt telepítés. Az országnak ez a legritkábban lakott területe. Még itt nagy lehetőségek vannak a telepítésekre. Bízunk benne, hogy ez a munka folytatódik tovább! Kiáltjuk a végekről: Sokgyermekes magyar családok, hívunk benneteket! Az eltemetett magyar községeket akarjuk új életre támasztani, az elnémult harangokat akarjuk újra megzendíteni! Csizmadia Károly. ®@®S®@®@®®®®@®®@@®@®®®®®®®®®®®®®®S®C«)@®® 1 VEGYESEK I ® ® — Országos Károlyi Gáspár ünnep. A Magyar Értesítő jelenti: A magyarországi református és evangélikus egyház vasárnap közösen tartott országos ünnepen hódolt Károlyi Gáspár néhai emlékének abból az alakolmból, hogy most 350 éve, úttörő erővel és munkával elsőnek fordította le nyelvünkre a teljes Szentírást. Az ünnep előtt a református vezetőemberek a Kálvin-téri templomban, az evangélikusok a Deák-tériben jöttek össze. Amott az ezidőszerinti gönci lelkipásztor Farkas Elek esperes prédikált, lelkére kötve minden protestánsnak, legyen a Szentírás engedelmes, hű gyermeke, ahhoz igazítsa magát, felebarátán, nemzetét és tanítsa meg a szolgálat gyönyörűségére. Az evangélikus igehirdető Raffay Sándor dr. püspök János evangéliuma 6:66. alapján szólt- A legnépszerűbb könyv a Biblia — hangoztatta —: a világon évenkint tizenegymillió példányt vásárolnak meg belőle. A lelkiség felébresztésének csodálatraméltó apostola lett Károlyi azáltal, hogy minden magyarnak hozzáférhetővé tette a Bibliát. Lánglelke most is sugározza az Igazságot, a vígasztalásnak, tanításnak, megbékülésnek erejét, forrjunk össze az Igével és ez a lélek vezessen eT bennünket az orokéletre. Az újvárosháza dísztermében délben kezdődött az emlékünnep. A főasztalra kinyitva odatették a vizsolvi biblia
