Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-11-03 / 44. szám
1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 215. oldal. egy példányát. A »Te benned bíztunk eleitől fogva« éneklése után D. Kapi Béla evangélikus püspök imádkozott. D. Ravasz László dr. református püspök, konventi lelkészelnök mondotta a megnyitót. A törzsökös magyarságra — úgymond — legnagyobb hatást századok óta a Biblia gyakorolta, ezt olvasták legtöbben legtöbbször; a Bibliából nőtt ki a zsoltároskönyv s a XVI. században általánossá váló népoktatás tulaidonképen azért eredt meg, hogy mindenki megtanuljon olvasni s képes legyen saját szemével okulni a Bibliából. De a Biblia nemcsak a legmagyarabb könyv, hanem a legeurópaibb könyv is. Az antik és a keleti műveltség benne csodálatos medret kapott s ebből az egybeömlésből támadt minden új szellemi áramlat, a felvilágosodotiságon keresztül a legdivatosabb tanításokig. Ez az egység adta az emberi művelődésnek a szellem egyik legnagyobb góndolatrendszerét: a keresztyén teológiát, ez adta a történelemnek eddigelé a legnagyobb, legtartósabb társadalmi intézményt: az egyházat, mint sorsdöntő életegységet. Ez hirdette ki az egyéniség örök jogát és a lelkiismeret szabadságát s ez hirdeti szakadatlanul, hogy az emberi szellem Istennek a képe s innen ered méltósága és ereje. Az a tény, hogy egy nép életében s éppen; a magyar nép életében a Biblia-lefordítás révén élő könyv s a nép könyve lett, éppolyan jelképes belek,apcsolódást j'elent az egyetemes nyugateurópai műveltségbe, mint amilyet Szent István a magyar nép megkeresztelésével hajtott végre. D. Révész Imre dr. református püspök ünnepi beszédében mindenekelőtt a reformátor jelképes arcát vetítette hallgatósága elé: Károlyi Gáspárban van valami mindegyik magyar reformátorból, aki egyáltalán bibliafordításban fáradozott. »Csak az Isten addig éltessen, míg ezt a Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és az Krisztushoz költözni«, — sóhajtotta szívbemarkolóan sokszor »az istenes vénember« ott a gönci lelkészlakon. Ő a reformátori magyar bibliafordító. —ő A másik ünnepi előadó Zsirai Miklós dr. budapesti egyetemi tanár volt és a nyelvész szakember megfigyeléseit sorakoztatta fel Károlyi bibliájával kapcsolatban. Kiemelte: milyen sokoldalú tehetségnek kellett lennie a negyedfél százada élt falusi papnak, hogy roppant feladatára vállalkozhatott. Magát a magyar nyelvet is ki kellett előbb emelnie az elhagyatottságból. Mégis nagy magyar költők: Szenei Molnár Albert, Arany, Jókai, Tompa, Ady stilusára, nyelvére is egyaránt felismerhető a befolyása. Ezen a napon — így végezte a professzor — nemcsak a magyar kegyelet áldozzon, hanem a magyar hála is hódoljon. Tekintsük ünnepünket protestáns és nemzeti ünnepnek! A betegen fekvő Radvánszky Albert báró evangélikus egyetemes felügyelő helyett Kapi Béla püspök mondott zárószót. Majd a Himnusz imája hangzott fel. (MÉ) — Dr. Tavaszy Sándor kolozsvári theol. tanárt, az erdélyi ref. egyházkerület lelkészi főjegyzőjét a Kormányzó úr Korvin-lánccal tüntette ki a bölcsészeti irodalom terén kifejtett működéséért. — Dr. Van Rhyn Márton utrechti egyetemi tanárt, a neves egyháztörténész, a Nederlandsch Archief voor Kerkgeschiedenis jeles holland folyóirat egyik szerkesztője, az utrechti egyetemhez kötött Stipendium Bernardinum curatoriumának elnöke, theologiánk stb. tanára, legújabban megjelent és Oosterzee életét tárgyaló könyvét „a debreceni egyetem theol. fakultásának és a pápai theologiai főiskoláu-nak ajánlotta és a mü egy díszes kötésű példányát megküldötte ideológiánknak. A könyvet a Papensia-gyűjteményben helyezzük el és az ajánlásért dr. Tóth Lajos igazgató meleghangú levélben mondott köszönetét — Gyülekezeti Otthont épített a tatai egyház. Ez év tavaszán nagyobb építkezésbe kezdett a tatai egyház. Régóta szüksége volt már a gyülekezeti munka szempontjából olyan épületre, ahol a gyülekezetti élet minden megnyilvánulása alkalmas helyiséggel rendelkezik. Az Otthonban nagy terem, két egyesületi helyiség, konyha és raktár található. Az Otthon felavatása október 27-én történt. Győry Elemér egyházkerületi főjegyző végezte az igehirdetés szolgálatát, Lóké Károly esperes adta át a házat rendeltetésének, az építés történetét dr. Márkus Jenő a gyülekezet lelkipásztora ismertette. A Gyülekezeti Otthon felavatására, d. u és este műsoros ünnepély volt a nagyteremben, ezeken az ünnepélyeken a tatai egyházi énekkarokon, egyesületeken kívül a műsor nagy részét a pápai theologus diákok alkalmi énekkara és regőscsapata adta, Török István dr. professzor előadásával az élén. A ház önkéntes adományokból épült meg. — Dr. Czeglédy Sándor budapesti theol. tanárt aki a magántanári képesítését theologiánkon szerezte meg, a Kormányzó úr a Debreceni Tisza István tud. egyetem hittudományi karára rendkívüli tanárnak nevezte ki az üresedésben levő gyakorlati theologiai tanszékre. A kinevezés alkalmából szeretettel köszöntjük az ifjú tudóst. — Dr. Vargha Lászlót, kollégiumunk volt jeles növendékét, egyet. m. tanárt, a külföldön is ismert vegyészt, b. e. Vargha Kálmán főisk. gondnok fiát a Kormányzó úr a kolozsvári egyetemre tanárnak nevezte ki. Szívből gratulálunk! — Új főgondnok. A balassagyarmati református egyház Pályi Pál ny. főispán, bankigazgatót, a drégelypalánki református egyházmegye tanácsbíráját főgondnokává választotta. Az új főgondnok az egyház egyik legrégibb presbitere, presbiteri és ifjúsági konferenciák aktiv munkása, irodalmár, aki a Nógrádvármegyei Madách Társaság egyik legkeresettebb novellistája. Élete és munkája megelőzte azt a tisztességet, amelyre most egyháza elhívta. — A pápai ref. theoíogia Tóth Ferenc Köre október 31-én este 6 órakor a ref. templomban Akadémiai-estet rendezett, melyen a történeti vonatkozásokban gazdag és a jelen helyzeten át a jövőre mutató ünnepi beszédet Péter János budapesti lelkész, a Református Jövő országos néplap szerkesztője mondotta A református népmisszióról, annak egyik legfontosabb szervéül a sajtót jelölve meg. Az estély Szabó Sándor IV. é. theol buzgó imádsága után dr. Török István theol. tanár elnöki megnyitójával kezdődött, ki a Vizsolyi Biblia előszavából vett találó idézetekkel mutatott rá, mit kíván a Biblia a ma emberétől is. Somogyi Gyula II. é theol. Reményik és Erdősi Sylvester verset szavalt drámai erővel, a Főiskolai Énekkar pedig az LI. zsoltárt énekelte Tóth Kálmán feldolgozásában lendülettel Szabó Sándor főisk. ének- és zenetanár művészi betanításában. Az estély Pethe Kálmán főisk. szénior tartalmas bibliamagyarázatával és felemelő imádságával végződött. — Nőnevelő-intézetünk október 31-én, az intézet dísztermében, reformációi emlékünnepélyt rendezett, melyen az ünnepi előadást Kiss Sándor theol. m. tanár tartotta, aki komoly szavakkal mutatott rá a reformáció egyéni átélésének szükségességére. Szijj Ilona IV. polg. isk. tan. és Györke Irma V. knöv. szép szavalattal, Lux Mária és Fekete Irma V. knöy. művészi zongoranégyessel, a Polgári Leányiskola Énekkara és a Leány-
