Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-15 / 37. szám
1940. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 175. oldal. lelkészjelölő bizottság rendes tagjaivá megválasztattak Bózsa Sándor és dr. Kenessey Pongrác, póttagjaivá Pécsvárady Béla és Molnár Imre. If júsági körzetgazdákul választattak: Németh Lajos, Vargha Kálmán simontornyai lelkész, Kovács Miklós tanító, Gulyás Lajos presbiter. Az egyházmegyei tanács lelkész! tagjaivá Baditz Antal, Bakó Béla. Falussá József, Fülöp László és Varga Sándor lelkészek,, világi tagjaivá dr. Gáspár László, Keresztes János, Kovács Géza, dr. NRácz Jenő-, tanítóképviselő tagjává Gueth Gyula választattak meg. Az egyházmegyei közgyűlés állandó káplántartó helyekül az egyházmegye területén a következő egyházakat jelölte meg: Székesfehérvár, Polgárdi, Enying, Szilasbalhás, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Balatonszabadi, Kálóz. Az egyházmegyei közgyűlés elfogadta és a zsinat elé terjeszteni határozta a lelkészegyesület következő javaslatát: a lelkészi állás megüresedése esetén egyházmegyei küldöttség és presbitérium kijelölt tagjaiból álló bizottság tagjai előtt az egyház szavazásra jogosult tagjainak 50 o/0-a aláírásával kinyilatkoztathatja azt, hogy meghívásra óhajtja a lelkészi állást betölteni. Ez esetben a meghívási eljárás lefolytatandó. Ha nem sikerül meghívással a lelkészi állást betölteni, akkor az egyházközség bizalmát élvező presbitérium joga legyen a leíkipásztorválasztás. Minden körülmények között gyorsan és záros határidőn belül lefolytatandó a választás és a választási törvény ellen vétők a legszigorúbb megtorlást nyerjék el. Fentiek figyelembe vételével szükségesnek tartja az egyházmegyei közgyűlés a lelkészválasztási törvény revízióját. Az egyházmegyei közgyűlés a lelkészegyesületi közgyűlés kérelmére annak megállapításával, hogy a többi más kötelezettség mellett a felemelt lelkészi nyugdíjintézeti járulék nagyon próbára teszi az egyházak és lelkészek teherbírását, kéri az egyházkerületi közgyűlést, hogy tegyen meg minden lehetőt az adósegély, a kongrua és korpótlék törvényben biztosított egész összegben való kiutalása iránt. Az egyházmegyei közgyűlés a lelkészegyesületi közgyűlés vonatkozó határozatát elfogadva a felvidéki és kárpátaljai ref. lelkészek nyugdíja ügyében, hivatalos egyházi hatóságain keresztül kéri az Egyetemes Konventet, eszközölje ki a kormánynál a felvidéki és kárpátaljai ref. lelkészek nyugdíja ügyében a visszacsatoláskor tett ígéret teljesítését. Az egyházmegyei közgyűlés a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatára az egyházmegyei közpénztár 1939/40. évi számadását jóváhagyta s az 1940/41. évi költségvetését 15.894 P szükséglet és fedezettel lelfogadta; a hatóságok le- és átiratait, valamint a gazdasági és pénzügyi bizottság jelentéseit tudomásul vette és azokra vonatkozóan a szükséghez képest intézkedett. Egyházmegyei közgyűlés a ^missziói bizottságnak Isten országa munkálását célzó javaslatait elfogadta, azokat határozati erőre emelte. E határozatok közül kiemelendő különösen az, hogy a missziói munkáknak egyházmegyei vonatkozásban végzéséhez szükséges anyagiak biztosítására az egyházmegye beállít költségvetésébe minden lélek után egy fillért és ezt az összeget, mint missziói járulékot az egyházmegye többi járulékaival együtt szedeti be a pénztárnok által. A missziói munkákkal kapcsolatban jelentette az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületnek, hogy a szépen megindult női munka erecíményeképen ,az egyházmegye területén 28 leány-egyesület, 1 leánykor és 10 nőegylet működik. Egyházmegyei közgyűlés a tanügyi bizottság jelentését tudomásul vette, javaslatait határozati erőre emelte. Ezek közül kiemelendő: az 1940/41. tanév-* ben azok az iskolafenntartó egyházközségek, amelyek erre a törvény által köteleztelek, a VII. osztályt állítsák be. Ezek közül azok az egyházközségek, amelyeknél a VII. osztály beállítása, akár személyi, akár anyagi szempontból leküzdhetetlen akadályba ütközik, halasztás iránti kérelmükkel forduljanak a fokozatos egyházi hatóságokhoz. — A vallásoktatási szakosztály megalakíttatotí. Az elnökileg elintézett ügyeket az egyházmegyei közgyűlés a maga részéről is jóváhagyta és végleges jóváhagyás végett az egyházkerületi közgyűléshez felterjesztette.. Végül elintézett az egyházmegyei közgyűlés 17 közigazgatási ügyet. Miután a tárgysorozatban feltüntetett ügyek mind letárgyaltattak és a bírósági ülés délután ,3 órára meghirdettetett, Bakó Lajos esperes a közgyűlést hálaadó imával és áldáskívánással délután 1 órakor berekesztette. Délután 3 órakor bírósági ülés volt, melynek tárgya a bíróság lelkészi elnökének Bakó Lajos esperesnek jelentése, az egyházmegyei bíróság két idő-» szaki tanácsának megalakulása és három egyházi adófellebbezési ügy volt. Sáregres. Bózsa Sándor egyhm. lelkészi főjegyző. Az őrségi egyházmegye közgyűlése. Az őrségi egyházmegye augusztus 29-éji J<örmenden tartotta szokásos évi gyűlését. A megelőző napon reggel 8 órától Pais Sándor barabásszegi lelkész áhítatával bevezetve az ebédszünetet leszámítva egészen este 7 óráig a számvevőszéki-, tanügyi-, belmissziói bizottságok és a lelkészértekezlet üléseztek. Az utóbbin Szűcs László az egyházfegyelemről, Döbrössy Lajos a 350 éves Kárólvi Bibliáról, Imre Sándor a háziiparról tartottak igen tartalmas előadásokat. A tulajdonképeni közgyűlést augusztus 29-én reggel a templomban Fejes Gábor esperes .imádságával tartott istentisztelet előzte meg. Utána a közgyűlés tagjai teljes számban Körmend nagyközség tanácstermében gyülekeztek össze. Kovács Gyula egyházmegyei gondnok megnyitója után a gyűlés legkimagaslóbb eseménye Fejes Gábor esneres évi jelentése volt. Az egyházmegye egész életét felölelő jelentést, annak az országunk és nemzetünk életét is érintő szakaszait mindvégig feszült figyelemmel hallgatták a gyűlés tagjai. A kitűzött ügyek Jezerniczky Jenő, Kovács Elek, Pataky László, Vörös Lajos, dr. Tornyos György, dr. Széli György előadásaiban kerültek a gyűlés elé és bár az előző napi bizottság iüléseken szakszerű megbeszélések rostáján ment át a legtöbb tárgy, mégis több pontnál termékeny vita indult mejj és minden hozzászóló szavaiban ott érzett a tűz, amellyel ég az egyház dolgaiért. így az egyházkerület múlt őszi 233. számú határozata kapcsán a használatba kerülő vallásiam tankönyvekről való kritika, az ORTE vallásos 'nevelésünk gyökeres átalakítására irányuló indítványával kapcsolatban értékes viták indultak meg. Az egyházmegye életét nem kis mértékben viszi előre véleményünk szerint öt túlzsúfolt iskola kivételével valamennyi elemi iskolában már most a VII. ősz-
