Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-09-15 / 37. szám
176. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1940. tálynak a megnyitása, továbbá Szentgotthárd fiókiegyháznak kápláni székhellyé való kijelölése; Tisztelettel és az emberi segítés gyarló erejével állott meg a gyűlés Kőszeg fiókegyháznak anyásítási, törekvései mellett. Ezt a 'kis egyházat ehhez a céljához hozzá,-* lsegíteni magyar ügy és magyar érdek is. Örömmel látta a gyűlés a za’aegerszegi kis egyház templomépítését, amely már folyamatban is van. A gyülekezet tajgjai szinte erejükön felüli áldozatot hoztak már e legszentebb céljukért. A gyűlés a késő déli órákban ért véget Fejes Gábor esperes hálaadó imádságával. Délután három közigazgatási bírósági és egy fegyelmi ügyet tárgyalt az egyházmegyei bíróság. (í* .. . b KONYVISMERTETES 4 ^/-... ■■■■ ...................... Dr. Vasady Béla. Károlyi emlékkönyv. A vizsolvi biblia megjelenésének háromszázötvenedik évfordulójára. A Coetus Theologorum Református Theologusok munkaközösségének Kiadványsorozata. 1. Budapest, 1940. 8-ír* 375 1. Ára fyzve előjegyzési árban 7 P. A Coetus Theologorum 1939 őszén történt megalakulása óta csendben dolgozott és mindjárt első kiadványával ékes bizonyságát adta annak, hogy milyen komolyan veszi feladatát. A munkaközösség vezetője, dr. Vasady Béla debreceni egyetemi tanár! örömmel jegyzi meg a kötethez írt Előszóban, hogy »a Károlyi Emlékkönyv munkatársai valamennyien alapító, működő, vagy pártoló tagjai a Coetusnak«. Nagyon jp gondolat volt, hogy a Coetus első kiadványát a vizsolyi bibliának szentelte. A 350. évfordulónak bizonyára ez lesz a legszebb irodalmi megörökítése. Az Emlékkönyv tanulmányai három nagyobb csoportot alkotnak. Az első csoport Károlyi Gáspár életével és munkásságával, a vizsolyi biblia értékelésével foglalkozik. S. Szabó József, a református egyháztörténetírás régi kitűnősége, aki már a háromszázados örömünnep alkalmával tanulmányt írt Károlyi Gáspárról és azóta is többször foglalkozott e kérdéssel, tömören összefoglalja Károlyi életrajzát és munkássága ismertetését az eddig ismert adatok alapján. Harsányi András, az újabb theologus nemzedék egyik legképzettebb tagja, a Két könyvről írt érdekes szellemtörténeti irányú tanulmányt. Fontos összeállítás Erdős Károly debreceni egyetemi tanár alapos utánjárással, igazi könyvészeti pontossággal készült cikke: Károlyi Gáspár bib-< haj or áldásának törzskönyve, melyből megtudjuk, hogy a Károlyi Gáspár bibliafordítása (a teljes bibliát és a részeket egybeszámítva) 1908-ig 137, azóta 28, pszszesen 165 kiadásban jelent meg, ehhez járul az átdolgozott szöveg 1908 óta megjelent 49 kiadása, tehát összesen 214 kiadásban forog közkézen. A Brit és Külföldi Bibliatársulat eddig 1,627.171 példányt adott ki a Károlyi-szöveg alapján. (Örömmel olvashatjuk, hogy Erdős kimutatása szerint pápai főiskolánk könyvtára 16 olyan Károlyi-kiadással dicsekedhetik, melyek csak itt találhatók.) Két tanulmány foglalkozik a vizsolyi biblia exegetikai értékével. ■KáUay Kálmán debreceni egyetemi tanár az ótestamentomi, e sorok írója az újtestamentömi részt vette vizsgálat alá. Kállay szerint »Károlyi óriási munkája előtt legnagyobb tisztelettel kell megállanunk, mert minden elismerést megérdemel lelkiismeretes hűséggel elvégzett fordítása, amelyet az ő korában hozzáférhető tudományos eszközök és mindenekfölött az eredeti héber szöveg buzgó figyelembe-i vételével végzett«. E sorok írója szintén megállapítja, hogy »Károlyi fordítása igen lelkiismeretes munka eredménye. Az a nagy gond, mellyel a különböző fordításokat mérlegelte, csak dicséretére válhat.« Részletesen kimutatja Károlyi forrásait, melyek Svájcba, főként Bezához vezetnek. Qsiíry Bálint debreceni egyetem itanár,. a mai magyar nyelvészet egyik vezető egyénisége ,Károlyi Gáspár bibliafordítása és a magyar népnyelv címen értekezik és szülőfaluja, Egri szatmármegyei község népnyelvéből mutatja ki a bibliai hatásokat. Juhász Géza, debreceni Dóczi-intézeti tanár Károlyi és költészetünk címen írt mélyen járó és érdekes tanulmányt. Musncd László a nagyenyedi Bethlen-kollégium rektorprofesszora a Komáromi Csipkés György bibliájának a vizsolyi bibliához való viszonyát világítja meg az eredeti források alapján. Czeglédy Sándor lelkipásztor A bibliafordítás kellékei és feladatai címen bepillantást enged vetni a most készülő új bibliafordítás műhelytitkaiba. A tanulmányok második csoportja »írástheologiai kérdéseket vet fel és old meg a Szentírás alapján álló újreformátori theologia főbb szempontjainak érvényesítésével«. Török István pápai theol. tanár Kijelentés és Szentírás címen a régi magyar kálvinista írók műveinek gazdag kiaknázásával tárgyalja kérdését. Makkal Sándor debreceni egyetemi tanár a Kijelentés és egyház viszonyáról értekezik, rámutatván, hogy »ha Isten kárhoztató ítéletét nem akarjuk fejünkre vonni, az eddiginél sokkal teljesebben, elszántabban, fenntartás és megalkuvás nélkül az Ige Egyházává kell lennünk«. Koncz Sándor konventi missziói lelkész Kijelentés és filozófia címen e mindig időszerű és fogas kérdés újabb vitázói és saját önálló elmélkedése alapján ezt a végső következtetést vonja le: „A filozófiai gondolkodás válságba sodor, ahol minden az elmúlás illatát lehelli. A kijelentés pedig a váltság eschatológikus távlataiba lendít, ahol ettől az élettől az örök életig az a sóhajtás tart meg: „Szólj Uram, hallja a te szolgád!“ Horváth István szatmárnémeti vallás tanár A történetkritikai és theológiai írásmagyarázatról ír valóban eszméltető módon. „Nem lehet egyetlen magyarázatnak sem mintegy kanonikus tekintélyt’ igényelni, hasonlóképen nem lehet egyetlen fordítást sem egyedül helyes fordításnak elismerni.“ A harmadik csoport tanulmányai az igehirdető vallástanító és lelkigondozó lelkipásztor műhelyébe vezetnek be bennünket. Láthatjuk, hogy „a theológia nem öncélú tudomány, hanem létjogosultságát az anyaszentegyház igehirdetésének szolgálata közben nyeri el.“ Ravasz László püspök-lelkipásztor a Gyakorlati bibliamagyarázat mai értelmezését adja. Bevallja, hogy 25 évvel ezelőtt másként beszélt e kérdésről, bár az a más, gyökerében mégis ugyanaz. „A theologia minden korszakban újra felveti és újra megoldja szakadatlanul megoldott kérdéseit azért, hogy a máskénttel mindig az ugyanazt szolgálja. Mást kell mondanunk, hogy minden nemzedék számára ugyanazt igyekezzünk kifejezni.“ „Bibliamagyarázat csak egy van: a theologiai, ez pedig nem egyéb, mint az egyetlen előkészület a prédikációhoz, ahhoz a prédikációhoz, amely a Krisztúsban testté
