Dunántúli Protestáns Lap, 1940 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1940-01-14 / 2. szám
12. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1940. — Feketicsen, ahol Ágoston Sándor püspök a lelkipásztor, a vasárnapi iskolai tanításokon és az ifjúsági összejöveteleken a presbitérium tagjai felváltva megjelennek. — A Zwingliana svájci egyháztörténeti folyóirat most megjelent számában dr. Weisz Leó, Zürichben élő tudós hazánkfia, a debreceni kollégium tb. tanára hosszabb közleményben megkezdi a zürichi nagytemplom reformációkorabeli történetére vonatkozó, eddig kiadatlan források közlését Ugyanő „Külföldi hitvalláskutatás“ címen ismerted Révész Imre két idevágó magyarnyelvű tanulmányát: Kálvin az 1564-i nagyenyedl zsinaton, 1934. és A Debrecen —Egervölgyi hitvallás és a Tridentinum, 1934. — Pápai gimnáziumunk VIII. o. tanulói előadták Sándor Pál kollégiumi tanái\ az ismert szinműíró Théilia papjai című darabját. Az előadás tiszta jövedelmeként 190 P-t adtak a szegény tanulóknak és az ifiijság telepítési akciójának. — Az Őrség legutóbbi számában Fejes Gábor írt vezető cikket: Bánom, hogy embert teremtettem, Moharos László: Emlékezzünk címen a magyar honvédek felvidéki bevonulását idézi. Pataky László felelős szerkesztő Nyitott szemmel c. cikkében egyházi életünk több hibájára mutat rá. Rápolthy Viktor Ádventi beszélgetés címen költeményt írt. Körmend, Barabásszeg, Kerca, Nagyrákos, őriszentpéter gyülekezeti beszámolókat és híreket közölnek. Ä lap az őrségi egyházmegye csatlakozott gyülekezeteinek missziói lapja, havonként jelenik meg és egy évre 70 fillérért lehet rá előfizetni. — A Református Világszemle, Csekes Béla szapi lelkészatyánkfiának ez a kitűnő szolgálatokat végző folyóirata, az újévben mint a komáromi ref. egyházmegye kiadása jelent meg nagyon érdekes tartalommal. Egy chilei magyar Chiléből ír levelet, panaszkodva, hogy nincsen református papjuk. Dr. Nagy Sándor Béla A háború a nyugati országok protestáns egyházainak életében címen ad korképet külföldi egyházi lapok cikkei alapján. A szerkesztő Szemelvények a háborús Angliából címen angol lapokból fordít idézeteket. Benkő Károly A debreceni kollégiumi diákélet a múltban és a jelenben 30 oldalas tanulmányt ír. Kulifay Imre a párisi magyarok életét ismerteti. A lap előfizetési ára 4 P. — »Követlek Uram« címen vallásos estélyen jól felhasználható tizenkét elbeszélésemet kiadom egy kötetben. Aki január 20-ig 1.10 pengőt előfizet, portómentesen kapja kézhez a könyvet. Kovács Vince ref. lelkipásztor Papkeszi, Veszprém megye. i=|j HIVATALOS RÉSZ ip A dunántúli ref. egyházkerület püspöki hivatalától. 43/1940. szám. Körlevél. Tudomásul vétel és megfelelő alkalmazkodás céljából közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a madarak védelme tárgyában 137.367—; 1939. IX. szám alatt kelt következő rendeletét: »Az Országos Természetvédelmi Tanácshoz érkezett bejelentések szerint egyes vidékeken az ifjúság a közelmúltban törvényes rendelkezések ellenére is egyrészt pajkosságból, másrészt értékesítés végett még1 mindig szedi a madarak tojásait és pusztítja azok fiókáit. A természetvédelemről szóló 1935: IV. te. messzemenően oltalmába fogadja a madarakat és a törvény 258. §-a szerint kihágást követ el az, »aki a természet védett tárgyait elpusztítja, megrongálja, ...oltalom alá helyezett állatot ... elpusztít, tenyészetében zavar, forgalomba hoz, vagy védett állatot elfog, fogságban tart, vágy tojásait ... elszedi, forgalomba hozza, vagy megsemmisíti«. A törvénynek ezt a rendelkezését nemcsak az ő,sterrmészet kincseinek megmentése^ hanem a madarak gazdasági jelentősége is indokolja, mert különösen az éneklő madarak a káros rovarok pusztításával felbecsülhetetlen hasznot hajtanak. Utasítsa Címed a népiskolai tanítókat, hogy megfelelő ráneveléssel tegyék fogékonnyá az ifjú nemzedék leikül étét a természet kincsei és így a madarak iránt is. Ezért hassanak oda, hogy a tanulók tartózkodjanak a madárfészkek és fiókák pusztításától, a tojások el szedésétől. Törekedjenek továbbá arra, hogy a tanulók a természet ékességeit és ezek közt különösen az éneklő madarakat nemcsak a törvényes büntetéstől való félelemből és az embernek okozott hasznuk miatt, hanem mint a természet ékességeit óvják, szeressék és megbecsüljék«. Pápáin, 1940. évi január hó 4-én. Medgyasszay Vince püspök. Belsősomogyi ref. egyházmegye tanügyi hivatala. 15/1940. szám. F elhívás. Az alább felsorolt egyházak lelkipásztorait felhívom, hogy nyolc nap alatt tegyenek jelentést a hozzájuk tartozó más jellegű (nem ref.) elemi, továbbképző, szak- és középfokú iskolákban, a társ- és fiókegyházakban, valamint a szórványokban folyó vallásoktatásról. Kérem minden egyes községről, illetve tanintézetről bejelenteni, hogy mennyi a ref. tanulók száma, részesülnek-e vallásoktatásban, hol és heti hány órában, ki a vallásoktató. Az egyes egyházak neve után zárójelben jelzem, hogy melyik helyről, illetve tanintézetről kell jelentést tenniök. Alsók (Berzeuce), Alsósegesd (Felsősegesd), Böhönye (Marcali f. e., szórványok), Bürüs (Várad), Csököly (szórványok), Csurgó (csurgói másjellegü tanintézetek, Gyékényes, egyéb szórványok), Galambok (szórványok), Gige (szórványok Bánya és Lipótfa kivételével), Gyöngyösmellék (községi elemi és továbbképző), Hetes (Juta), Inke (Iharosberény és egyéb szórványok), Kaposvár (Toponár és egyéb szórványok), Kálmáncsa (Szülök)» Keszthely (keszthelyi másjellegü tanintézetek, szórványok), Komlósd (Somogytarnóca), Lábod (Rinyabesenyő, Nagyállás), Magyaratád (Patalom, szórványok), Magyarlad (Patosfa, Németiad, Sarolta puszta), Magyaregres (Várda, szórványok), Magyarújfalu (szórványok), Mezőcsokonya (Bodrog és egyéb szórványok), Nagykanizsa (másjellegü tanintézetek, szórványok), Nemesdéd (Vése), Nemeskisfalud (szórványok), Somogyaszaló (Somodor, Mernye), Somogyudvarhejy ^szórványok), Somogyviszló (Mozsgó és egyéb szórványok), Szenna (Kaposszerdahely), Szigetvár (másjellegü tanintézetek), Zádor (szórványok). Őrei, 1940 január 4. B. Major János lelkipásztor mint tanügyi biz. elnök. Pápa, 1940. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánlk Pál-
