Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-12-24 / 52. szám
Ötvenedik évfolyam. 52. szám. Pápa, 1939 december 24. DUNÁNTIÍLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. _____________________________--------------------------------------------FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK-------------------------------------*-------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOM FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖL Volt-e már karácsonyom?* De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által, hogy kijelentse az ő Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel. Gal. 1: 15—16. A kalendárium december 25—26. napjaira teszi az Ür földneszállásának ünnepét, de az egyes ember karácsonya tulajdonképpen akkor van, amikor jézus megszületik szívében. András és János egész életükben nem felejtették el, hogy »nála maradának azon a napon: vala pedig körülbelül tíz óra«. Natanáel karácsonya akkor volt, mikor Jézussal szemben állva, meggyőzetve kiáltott ekként: »Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izrael királya!« (Ján. 1:50.) Péter karácsonya a gazdag halfogáskor érkezett el. (Luk. 5:8.) Bartimeusnak akkor volt karácsonya, amikor megnyitott szemeivel megindult a Jézust követő úton. (Márk 10:52.) Zakeus akkor ülte karácsonyát, mikor Jézus betért hozzá. (Luk. ly:ü.) Pál Dariiaskusban érezte, hogy jézus számára is megszületett. És sok nevet sorolhatnék még elő. De nem teszem, hanem megkérdezem: »Ilyen értelemben, volt-e már karácsonyod?« A tapasztalati keresztyénség akkor kezdődik, mikor hozzám is elérkezik a menny királya. Addig lehetek »vallásos« ember, nevezhetem magam »jó reformátusnak«, ‘»nagy« reformátusnak, Istenre nézve mégis halott vagyok. De ha egyszer megszülethetett bennem,. akkor átalakul az életem. Igen kicsinnyé leszek és csak az Úrban tudok dicsekedni ezután. Eltűnik régi kevélységem, leszállók képzelt magasságomból és ha valamit »nagy«-nak látok még’ magamban, az énemet látom annak, melyre kimondtam már az ítéletet: Halálba vele! Akinek volt már karácsonya, az tudja, hogy mit jelent Pál apostol mondása: »Mikor Istennek tetszett,, ki elválasztott engem az én anyámnak méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által, hogy kijelentse az ő Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a pogányok között, azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel!« (Gál. 1:15—16,) Hiába született meg az Úr Bethlehemben, ha nem született meg a te szívedben. Karácsony ünnepén én is odaállok a bethlehemi jászolbölcső mellé, édes Atyám a Jézus Krisztusban! Magasztallak, hogy annyira szeretted a bűnös világot: Egyszülöttedet adtad érette. Amaz első karácsonykor angyali hírnökök adták tudtára a föld népének az idők teljességének elérkezését. A közömbös világ nem vett tudomást a megérkezettről. Nem ké* Mutatvány Nyáry Pál, Szívemet hozzád emelem c. most megjelent könyvéből. szített bölcsőt a szent gyermek számára, kinek nem volt helye a vendégfogadó háznál. Uram Jézusom, vajha szívem lehetne szent templomod és életem lenne a boldog felelet a kegyelem csodájára, hogy bennem is megszülettél. Add, hogy karácsonyom ne külső ünneplés legyen. Találtassam azok között, kikben lakozást vettél és akik ezen a napon tudják, hogy miért ünnepelnek. Életem odaadása legyen a felelet, mely lelkem hálaáldozatjaképpen Feléd száll azért a kegyelemért, hogy szívemben áldott lakozást vettél, Istennek Szent Fia! Ámen. E földön békesség . . . Lukács 2:14. Krisztus Urunk születését mennyei seregek sokasága jelentette a pásztoroknak, akik vigyáztak éjszakán az ő nyájaik mellett. Ez a jelentés egyszersmind bejelentése is Jézus programmjának és a keresztyénség világmissziójának. A mennyei jelentés így hangzott: »dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és e földön békesség és az emberekhez jóakarat«. Ennek az angyali dicséretnek mindén mondata drága nekünk. Minden mondatában és szavában égi üzenet hangzik az önmagával meghasonlott, vergődő, szenvedő, békesség és üdvösség után sóvárgó emberiséghez. Ebből az üzenetből a mai, bizonytalanságok, aggodalmak és megpróbáltatások között élő ember szívét a legjobban ez a pár szó ragadja meg: e földön békesség. Van-e valami, ami után annyira vágyódnék az egész emberiség, miint a békesség után? És van-e valami, ami ellen annyit vétkeznék az emberiség, mint a békesség ellen? Sok keresztyén család és a keresztyén magyarság mai élete, a keresztyén népek története és a keresztyén Európa mai képe mintha meghazudtolná a karácsonyi angyalok énekét, mintha égbekiáltó cáfolata lenne Jézus Krisztus evangéliumának, a keresztyénség világmissziójának: e földön nincsen békesség. Mennyi gyűlölködés, pártoskodás, házasságtörés, belviszály és háború rontja az emberiség életét, dúlja fel a családok békéjét és a nemzetek jószomszédi viszonyát! De bizonyság rá az Isten Szentlelke, hogy sohasem amiatt, amit Jézus Krisztus tanított, hanem mindig amiatt, amit az emberek akarnak és cselekesznek. Ha minden egyes ember és a világ hatalmasai mindig azt csinálnák, amit Jézus cselekedett és tanított, nem lenne annyi önmagával, Istenével és embertátsaival meghasonlott lélekv annyi feldúlt családi fészek,, nem lennének társadalmi és felekezetek közötti villongások, nem lennének háborúk, mert a Jézus Krisztus igéje békesség beszéde. Az emberek cselekedeteire gondolva pedig fájó lélekkel kell mondogatnunk Jerémiással együtt: hazugsággal ^ P A P _v____________
