Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)

1939-08-13 / 33. szám

Ötvenedik évfolyam. 33. szám. Pápa, 1939 augusztus 13. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VAS A RNAP.------------------" —----- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ----------------------------------------­FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA | FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Prédikálásunk tervszerűsége. Az itt felsorolt gondolatok nem cimek, hanem legfeljebb alap-, vagy vezérgondolatai egyes prédikáció­sorozatoknak Tehát úgy lennének címek, ha prédi­kációinkat könyvbe összegyüjtenénk, könyveinknek eze­ket a címeket adhatnánk. Nem is témák, amelyekhez textust kell keresnünk és így készítenénk el a prédi­kációnkat. Legfeljebb annyiban lehetnének témává, ha úgy fogjuk fel a dolgot, hogy egy-egy ilyen témához 6—8—10, esetleg 12 textust is keresünk és azok mind­egyikéhez külön-külön megírjuk a prédikációnkat, de akkor már mindegyik textus külön-külön meg is szabja a további teendőnket. így például, ha a pünkösdi bűn­bánati hétben „A Lélek munkája“ volt a vezérgondo­latunk, akkor — tegyük fel, hogy például az egyik textusunk Ezs. 32:13—17. lesz, ami így szól: „Né­pemnek földét tüske, tövis verte fel és az örvendező városnak minden örömházait; A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek. Miglen kiöntetik ránk a lélek a magas­ból és lészen a puszta termőfölddé és a termőföld er­dőnek tartatik; És lakozik a pusztában jogosság és igazság fog ülni. a termőföldön; És lesz az igazság műve békesség és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.“ Prédikációnkat tehát így szer­kesztjük meg: Az Ige azt mondja, hogy ahol nincs Istennek a Lelke, ott gazdaságilag is tönkremegy min­den, ahol pedig kiöntetik Isten Lelke, ott minden jóra változik. A Lélek munkája tehát itt abban lesz nyilván­való, hogy az emberen át az anyagi világot is átalakítja. Tovább jön azután természetesen a kifejtés, hogy ez miképen megy végbe és mi ennek a következménye? Ha már kiragadtuk ezt az egy prédikációt, lássuk az egész hétre szóló sorozatot is. Hétfőn: Ezékiel 39 :28 — 29 alapján arról szólunk, hogy a Lélek bölcseséget ad, kedden: Ezs. 59:20—21. alapján: A Lélek átala­kítja az egyént, szerdán, amint előbb láttuk, Ezs. 32: 13—17. alapján: A Lélek átalakítja az anyagi vilá­got, csütörtökön: Csel. 10:44—45. alapján: A Lélek mindenkihez szól, pénteken: Ján. 3:34. alapján: A Lélek nem mérték szerint dolgozik, szombaton: 1. Ján. 3:24. alapján: A Lélek Isten parancsainak a meg­tartására képesít. Pünkösd vasárnapján délelőtt: Aggeus 2:5. alapján: Az első pünkösdkor megkezdi a Lélek az egyház építését, délután: Lk. 11:12. alapján: A Lélek .Isten atyai ajándéka, pünkösd-hétfön délelőtt Csel. 2:38. alapján: A megtérés következménye a Lé­lekben való kiteljesedés, délután : Csel. 5 : 32. alapján : A Lélek ítél és bizonyságot tesz. Az egy éven belül megvalósítható tervhez hozzá­tartozik még a Káté-prédikálás is. Ezzel részletesebben itt nem foglalkozunk, de mint adott, egy évre szóló tervszerű irányítást meg kell említenünk és különösen felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Káténak a hármas felosztásában is nyilvánvaló fokozást mutat, amikor először elénk állítja az ember nyomorúságát, majd a megváltást és végül figyelmeztet a hálaadásra. Meg kell még említenünk az egyes bibliai köny­vek folytatólagos prédikálását is, amikor kiválasztunk egy-egy Szentirási könyvet és azt prédikáljuk végig. Épnek a prédikálási módnak egyik kiváló mestere volt Aeschbacher Róbert berni lelkész, aki a Jakab levelé­ből, „Seid Täter des Worts!“ címen irt prédikációs könyvében ezt mondja: „Ha az ember egyszer innen, majd onnan veszi a Szentirásnak egy-egy igéjét vagy fejezetét, úgy az a veszély fenyegeti, hogy mindig kö­rülbelül ugyanabban a gondolatkörben mozog és ugyan­azon virágokat szedegeti. Ettől megóv bennünket Jakab levele. Különféle virágokból készült csokrot nyújt felénk. És nem lesz jó az, ha most közülünk mindenki leg­alább körülbelül előre ismeri a textust, azon elméked­­het és nekem talán a prédikáció előtt vagy után el­mondaná gondolatait és tapasztalatait és közölné velem kérdéseit? Ez nagyon javára válna a prédikációknak és a gyülekezet és az igehirdető között nagyon kívánatos kapcsolatot hozna létre.“ Bizonyos, hogy ennek is meg vannak a maga előnyei, de az igehirdetőnek nagyon vigyáznia kell arra, hogy valamiképen unalmassá ne tegye ezáltal igehirdetését és különösképen ne kösse meg magát akkor, amikor gyülekezetének bizonyos ak­tualitásai más textust követelnek. Marcelháza. (Folyt, köv.) Tárnok Gyula. A veszprémi ref, egyházmegye lelkészegyesülete július hó 18-án tartotta ez évi rendes gyűlését és értekezletét Veszprémben. Az egyházmegye lelkészei és segédlelkészei kevés kivétellel mind ott voltak. Résztvett az értekezleten és közreműködött dr. Szabó Aladár gödöllői lelkipásztor is. Világi uraink közül megjelent Csajághy Károly egyházmegyei gond­nok és dr. Cseresnyés József egyházmegyei tanácsbiró. Közének és Szabó Aladár imádsága után Szűcs József esperes-elnök mondott megnyitó-beszédet, melyben fog­lalkozott az igehirdetés és a romlatlan, tiszta magyar nyelv egymáshoz való viszonyával. Egyházunk életében legfontosabb az ige, de nem kevésbbé fontos annak hamisítatlan, tiszta magyar nyelven hirdetése. Erre nagy súlyt kell helyeznünk, nehogy a világi szónokaink, a rádióelőadók és bemondó beszédeiben olyan sokszor hallható, a magyar nyelvérzék hiányára valló magyar­talanságok becsússzanak igehirdetésünkbe. A mi egy­házunknak e tekintetben is hivatást kell betöltenie. Bakos Lajos Qeleji Katona István életéről és munkás­ságáról szólt és adózott hálás kegyelettel az egykori nagy erdélyi református igehirdetőnek, egyházkormány­/ V REFORMÁTUS FŐISKOLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom