Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-08-13 / 33. szám
Ötvenedik évfolyam. 33. szám. Pápa, 1939 augusztus 13. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VAS A RNAP.------------------" —----- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ----------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA | FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Prédikálásunk tervszerűsége. Az itt felsorolt gondolatok nem cimek, hanem legfeljebb alap-, vagy vezérgondolatai egyes prédikációsorozatoknak Tehát úgy lennének címek, ha prédikációinkat könyvbe összegyüjtenénk, könyveinknek ezeket a címeket adhatnánk. Nem is témák, amelyekhez textust kell keresnünk és így készítenénk el a prédikációnkat. Legfeljebb annyiban lehetnének témává, ha úgy fogjuk fel a dolgot, hogy egy-egy ilyen témához 6—8—10, esetleg 12 textust is keresünk és azok mindegyikéhez külön-külön megírjuk a prédikációnkat, de akkor már mindegyik textus külön-külön meg is szabja a további teendőnket. így például, ha a pünkösdi bűnbánati hétben „A Lélek munkája“ volt a vezérgondolatunk, akkor — tegyük fel, hogy például az egyik textusunk Ezs. 32:13—17. lesz, ami így szól: „Népemnek földét tüske, tövis verte fel és az örvendező városnak minden örömházait; A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek. Miglen kiöntetik ránk a lélek a magasból és lészen a puszta termőfölddé és a termőföld erdőnek tartatik; És lakozik a pusztában jogosság és igazság fog ülni. a termőföldön; És lesz az igazság műve békesség és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.“ Prédikációnkat tehát így szerkesztjük meg: Az Ige azt mondja, hogy ahol nincs Istennek a Lelke, ott gazdaságilag is tönkremegy minden, ahol pedig kiöntetik Isten Lelke, ott minden jóra változik. A Lélek munkája tehát itt abban lesz nyilvánvaló, hogy az emberen át az anyagi világot is átalakítja. Tovább jön azután természetesen a kifejtés, hogy ez miképen megy végbe és mi ennek a következménye? Ha már kiragadtuk ezt az egy prédikációt, lássuk az egész hétre szóló sorozatot is. Hétfőn: Ezékiel 39 :28 — 29 alapján arról szólunk, hogy a Lélek bölcseséget ad, kedden: Ezs. 59:20—21. alapján: A Lélek átalakítja az egyént, szerdán, amint előbb láttuk, Ezs. 32: 13—17. alapján: A Lélek átalakítja az anyagi világot, csütörtökön: Csel. 10:44—45. alapján: A Lélek mindenkihez szól, pénteken: Ján. 3:34. alapján: A Lélek nem mérték szerint dolgozik, szombaton: 1. Ján. 3:24. alapján: A Lélek Isten parancsainak a megtartására képesít. Pünkösd vasárnapján délelőtt: Aggeus 2:5. alapján: Az első pünkösdkor megkezdi a Lélek az egyház építését, délután: Lk. 11:12. alapján: A Lélek .Isten atyai ajándéka, pünkösd-hétfön délelőtt Csel. 2:38. alapján: A megtérés következménye a Lélekben való kiteljesedés, délután : Csel. 5 : 32. alapján : A Lélek ítél és bizonyságot tesz. Az egy éven belül megvalósítható tervhez hozzátartozik még a Káté-prédikálás is. Ezzel részletesebben itt nem foglalkozunk, de mint adott, egy évre szóló tervszerű irányítást meg kell említenünk és különösen felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Káténak a hármas felosztásában is nyilvánvaló fokozást mutat, amikor először elénk állítja az ember nyomorúságát, majd a megváltást és végül figyelmeztet a hálaadásra. Meg kell még említenünk az egyes bibliai könyvek folytatólagos prédikálását is, amikor kiválasztunk egy-egy Szentirási könyvet és azt prédikáljuk végig. Épnek a prédikálási módnak egyik kiváló mestere volt Aeschbacher Róbert berni lelkész, aki a Jakab leveléből, „Seid Täter des Worts!“ címen irt prédikációs könyvében ezt mondja: „Ha az ember egyszer innen, majd onnan veszi a Szentirásnak egy-egy igéjét vagy fejezetét, úgy az a veszély fenyegeti, hogy mindig körülbelül ugyanabban a gondolatkörben mozog és ugyanazon virágokat szedegeti. Ettől megóv bennünket Jakab levele. Különféle virágokból készült csokrot nyújt felénk. És nem lesz jó az, ha most közülünk mindenki legalább körülbelül előre ismeri a textust, azon elmékedhet és nekem talán a prédikáció előtt vagy után elmondaná gondolatait és tapasztalatait és közölné velem kérdéseit? Ez nagyon javára válna a prédikációknak és a gyülekezet és az igehirdető között nagyon kívánatos kapcsolatot hozna létre.“ Bizonyos, hogy ennek is meg vannak a maga előnyei, de az igehirdetőnek nagyon vigyáznia kell arra, hogy valamiképen unalmassá ne tegye ezáltal igehirdetését és különösképen ne kösse meg magát akkor, amikor gyülekezetének bizonyos aktualitásai más textust követelnek. Marcelháza. (Folyt, köv.) Tárnok Gyula. A veszprémi ref, egyházmegye lelkészegyesülete július hó 18-án tartotta ez évi rendes gyűlését és értekezletét Veszprémben. Az egyházmegye lelkészei és segédlelkészei kevés kivétellel mind ott voltak. Résztvett az értekezleten és közreműködött dr. Szabó Aladár gödöllői lelkipásztor is. Világi uraink közül megjelent Csajághy Károly egyházmegyei gondnok és dr. Cseresnyés József egyházmegyei tanácsbiró. Közének és Szabó Aladár imádsága után Szűcs József esperes-elnök mondott megnyitó-beszédet, melyben foglalkozott az igehirdetés és a romlatlan, tiszta magyar nyelv egymáshoz való viszonyával. Egyházunk életében legfontosabb az ige, de nem kevésbbé fontos annak hamisítatlan, tiszta magyar nyelven hirdetése. Erre nagy súlyt kell helyeznünk, nehogy a világi szónokaink, a rádióelőadók és bemondó beszédeiben olyan sokszor hallható, a magyar nyelvérzék hiányára valló magyartalanságok becsússzanak igehirdetésünkbe. A mi egyházunknak e tekintetben is hivatást kell betöltenie. Bakos Lajos Qeleji Katona István életéről és munkásságáról szólt és adózott hálás kegyelettel az egykori nagy erdélyi református igehirdetőnek, egyházkormány/ V REFORMÁTUS FŐISKOLA
