Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-08-13 / 33. szám
162. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1939. zónák és püspöknek, akinek a szolgálatáról valóban elmondható, hogy Isten igéjének a szolgálata volt. Kovács Lajos az „Igehirdetés és politika“ című előadásában azt a vezérelvet hangoztatta, hogy ne a politikát keverjük bele az igehirdetésbe, hanem megfordítva, igét vigyünk a politikába. Mert a politika ronthat, az ige pedig épít. Mindig épít. Tehát a lelkész a politika területén is csak építő lehet. Fejes Sándor a Czeglédy- és Raffay-féle revideált bibliafordítás próbaszövegéből Ézsaiás könyvének fordítását ismertette és nagy elismeréssel szólt a kiváló szaktudósok munkájáról, különösen a fordítás magyarossága, nyelvezetének egyháziassága, a hitvallási fogalmak tisztasága szempontjából. Kéri a fordítókat, hogy maradjon meg a régi módszerü versbeosztás, ami nagyon megkönnyíti a bibliai helyek gyors felkeresését; jelöltessenek meg a párhuzamos helyek ugyancsak a régi módon, mert a lap szélére, vagy aljára együttesen nyomva nagyon nehéz lesz a használatuk s valami módon a magyarázó betoldások is jelöltessenek meg. Gáthy Ferenc a gyülekezeti evangélizációról, annak egyre jobban előtérbe kerüléséről, fontosságáról és szükségességéről tartott előadást. Ennek a munkának célja elsősorban nem a tanítás, hanem, hogy feíébreszszen, életre keltsen. Az akarja, hogy a megtérés, a keresztyén élet első feltétele álljon világosan azok előtt, akik az igét hallgatják. Ezt a munkát az Isten Lelke végzi. Az eredmény mindig attól függ, hogy mennyire tud eltűnni az evangélizáló személye az Isten igéje mögött, mennyire tudja átvenni és továbbítani Isten üzenetét. Somogyi Zoltán a lelkészválasztási törvény reformjáról szólt. Megállapította, hogy bármilyen ideális lélekkel alkották is meg az űj Ielkészválasztási törvényt, a gyakorlatban nem vált be. Majd rámutatott a törvény hibáira, amilyenek a lelkészi állás betöltését megelőző eljárás fix időhöz nem kötése, a meghívás túlzott kiszélesítése, a presbitérium és gyülekezet egymáshoz független meghívás! joga, pályázat esetén a jelölő-bizottság nem eléggé szabályozott jogköre, a birói eljárás végtelenbe vesző hosszadalmassága, laikus bírák Ítélkezése, amelyek szükségessé teszik a lelkészválasztási törvény reformját, úgy azonban, hogy az egyházalkotmányunkban gyökerező szabad lelkészválasztási jog a gyülekezet számára feltétlen biztosíttassák. Boda József beszámolt a reverzálisok ügyében kiadott zsinati utasítás végrehajtása során szerzett tapasztalatokról. Az utasítás nem váltott ki olyan mély felháborodást, mint jósoltak neki. Miatta senki ki nem tért, sőt akadtak bűneiket megbánok, eklézsiát követők, a gyülekezet természetesnek tartja a fegyelmezést, az őrhelyen állók pedig megerősödtek a vigyázásban való felelősségükben. Ugyancsak ő ismertette azt a magyar szempontból nagyjelentőségű tervet, amely szerint a veszprémi egyház a saját házában népfőiskolát létesít, mely tervével, illetve annak valóraváltásával a Bakony-Balatonvidék pusztuló magyarságának megmentését óhajtja szolgálni. Vámos Géza a konventi 370/938. sz. határozatot ismertette. Javaslatára az értekezlet kimondotta, hogy a lelkészi nyugdíjintézet tőkéjének gyarapítására műsoros estélyek rendezését nem tartja célra vezetőnek. Ilyen gyenge és bizonytalan támaszték nem való munkában kifáradt lelkipásztorok öregkori megélhetését biztosítani hivatott intézmény alátámasztására. Szabó Géza 22/a/938. sz. kerületi határozattal kapcsolatban foglalkozott a telepítés kérdésével, különös tekintettel a dunántúli viszonyokra nemcsak egyházi, hanem nemzeti szempontból is. Nemcsak lelkipásztor testvéreinek figyelmét hívja fel erre, hanem azt szeretné, ha a hivatalos szervek is mozgatnák a dolgot illetékes helyeken. Közelebbről azt kéri az egyházmegye útján a kerülettől, hogy a dunántúli egyházkerületet közvetlenül érintő tótvázsonyi és magyaróvári telepítés sikere érdekében nyomatékosan hívja fel nemcsak a lelkipásztorok, hanem a presbitériumok és gyülekezetek figyelmét is e veszélyeztetett területeken megkezdett és folyamatban lévő mentési munkára, annak úgy erkölcsi, mint anyagi támogatására. Dr. Szabó Aladár gödöllői lelkipásztor a gyülekezeti lap fontosságáról szólt. Minden gyülekezetnek nem lehet külön lapja, de ez a kérdés nagyon jól megoldható a Ref. Híradó c. újság által, amely minden ref. keresztyént érdeklő tartalma mellett helyet ad az egyes gyülekezeteket külön érdeklő közleményeknek is. Esperes-elnök imájával, közénekkel zárult az értekezlet gazdag programmja. Mindegyik pontban egyházi életünknek egv fontos kérdése szólalt meg és nyert feleletet. A felelet azonban mit sem ér, ha csak beszéd marad. Az igazi felelet a beszédek valóra válása. Ez pedig a kegyelem dolga. A kérdések megoldását ettől várjuk, alázatos és imádkozó lélekkel vallva az apostol szavait: „Sem aki plántál nem valami, sem aki öntöz, hanem a növekedést adó Isten.“ Vámos Géza ért. jegyző. A Kálozi Missziói Kiskör 1939. évi munkája. 1939. év január 24-én kezdte meg a kiskör munkáját Kislángon tartott vallásos összejövetellel. A templomban szép számban megjelent gyülekezet előtt folyt le az ünnepély. Éneklés után bibliát olvasott és imádkozott Böröczki Béla kálozi s.-lelkész, prédikált Szabó Dezső kálozi lelkész. Az istentisztelet bevégeztével a templomban folytatólagosan kezdődött a missziói kiskör összejövetele, amelyen a helybeli énekkar Király István igazgató vezetésével rendkívüli finoman kidolgozott és jól előadott vallásos énekekkel fokozta a gyülekezet áhítatos érzését. Előadást Szabó Dezső kálozi lelkipásztor tartott „A keresztyénség és modern pogányság“ címen. Helybeli szavalok után dr. Kuli Lajos kislángi lelkipásztor, a missziós kiskör elnöke zárta be az ünnepélyt, figyelmeztetve mindenkit arra, hogy az egyház csak úgy állhat fenn és annak tagjai csak úgy érezhetik magukat erősnek, ha mindnyájan az Isten előtti őszinte hitben járnak és élnek. Február 3-án Kálozon volt kisköri értekezlet és vallásos ünnepély. Ez alkalommal Bibliát olvasott és imádkozott Gueth Gyula csőszi h. lelkész, igét hirdetett Lányi Jenő soponyai lelkipásztor, előadást tartott dr. Kuli Lajos kislángi lelkész. Az ünnepély programmját helybeli szavalok és énekesek előadása egészítette ki. A nagyszámban megjelent gyülekezetre jó hatású volt a kisköri vallásos ünnepély. Az előadó lelkes és gondolkodásra késztető szavakkal buzdította a gyülekezetei a mai élet győzelmének egyetlen lehetőségére, a benső vallásosság gyakorlására. Február 10-én Tácon jött össze a kiskör, ahol Gueth Gyula csőszi h. lelkész előimája és bibliaolvasása után Böröczki Béla s. lelkész prédikált és Szabó Dezső lelkész tartott előadást. Előadásában a mai ember hitetlenségét és közönyösségét állította szembe a keresztyénség megindulásának diadalmas, mindent legyőzni tudó hitéletével. Helybeli szavalok és énekkar előadása
