Dunántúli Protestáns Lap, 1939 (50. évfolyam, 1-53. szám)
1939-07-30 / 31. szám
Ötvenedik évfolyam. 31. szám. Pápa, 1939 július 30. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ________________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.__________________________________ 7“---------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK -----------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A lelkészképzés elsőrangú fontossága kiemelését és, merem hinni, a pápai theologiai akadémián folyó munka megbecsülését bizonyítja a komáromi református egyházmegye közgyűlésének legutóbbi, egyhangú határozata. Megvallom, könny szökött szemembe, amikor Gyalókay László tiszteletbeli esperes, volt egyházkerületi főjegyző, a „mindig hű pápai diák“, a főiskola forró szeretetétől áthatott szavakban indítványozta a közgyűlésnek, hogy a komáromi egyházmegye kezelésében levő és annak tulajdonát képező, időközi kamataival együtt mintegy 10.000 pengőre rugó, theologiai építkezési alap a losonci theologia megszűntével a pápai theologiai internátus építkezése céljaira adassék át. És oly boldog voltam, hogy Vágó Ede, szintén volt jeles pápai diák, egyházmegyei aljegyző és tanácsbiró pártoló felszólalása után egyhangúlag elfogadták az indítványt. Református egyházunk külső és belső élete sok tekintetben attól függ, milyenek a lelkipásztorok. A lelkipásztorok képzésére és nevelésére pedig, a gyakorlat bizonysága szerint, nagy horderejű a jól vezetett internátusi intézmény. Ezt óhajtja pápai theologiánk is megvalósítani. Egyedül nekünk nincs még a magyarországi theologiák között benntlakásunk. Erre indítottuk meg a háború után az alapgyűjtést. A Skót Református Egyház adta az első nagyobb adományt, 5600 pengőt, az Amerikai Egyesült Presbiteriánus Egyház pedig 1922 óta mintegy 50.000 pengővel járult hozzá az alap növeléséhez, amely jelenleg 80.000 pengő körül jár. A komáromi református egyházmegye határozatának egyik jelentősége abban áll, hogy ez az első nagyobb adomány a pápai theologiai internátusra a dunántúli református egyházkerület hívei részéről. Belátták, hogyha a célt megakarjuk valósítani, akkor áldozatokat kell hoznunk. Éz a tett: Ígéret a jövendőre. Kötelez mindenkit, hogy a valóban szükséges intézményt építsük meg és annak megépítésére ki-ki hozza meg áldozatát. Másfelől e határozatával a komáromi egyházmegye megmutatta, hogy igazán a kor színvonalán áll, van érzéke az egyház legfontosabb ügyeinek megértésére és támogatására. Az elnökség és a közgyűlési tagok mind látásokat láttak a pápai főiskola jövendőjéről. Ez az igazi „felvidéki szellem", amelyért hálásak vagyunk és amelyet teljes szívvel üdvözlünk és köszöntünk. Vivant sequentes ! p i — Gyülekezeti kirándulásokról ír eszméltető cikket a Sárospataki Református Lapokban dr. Komjáthy Aladár. Szerinte azért is üdvös a gyülekezeti kirándulás, mert ott bevezethetik a keresztyén szórakozásokat. Az alapelv: Legyünk hívei minden olyan módszernek, amellyel anyaszentegyházunk ügyét előbbre visszük, de az evangéliom egy lépésünkből se hiányozzék. Prédikálásunk tervszerűsége. 2. Egy évnek a terve. Lássuk most már azt, hogy miképen gondoljuk el egy évnek a prédikálási tervét. Legelsősorban megemlékezünk az egyes egyházakban használatos perikópa rendszerről. A prédikáció történetének áttekintése azt mutatja, hogy idők folyamán kialakult az a szokás, hogy a gyülekezeti istentiszteleteken a bibliaolvasást meghatározott textusoknak a sorrendje szerint végezték. Így azután a római és a lutheri egyházban minden vasárnapra elő van írva a gyülekezetben felolvasandó bibliai rész, amely az igehirdetőt a textus kiválasztásában megköti. Ennek minden esetre meg van az az előnye, hogy az igehirdetőnek nem kell fejét törnie textuskereséssel és az egyházi év beosztása szerint mintegy lépésről-lépésre végigvezeti a gyülekezetei Jézus életén és ezzel az egyházi évnek megadja a bibliai értelmét, tudatosítja az egyetemesség, a katolicitás érzését és végül előnye ennek a szokásnak is, mint minden megszokásnak, hogy állandóan egyazon dologra irányítja a figyelmet. De sokkal több a hátránya a perikópakényszernek, mint amennyi előnye lehet. Legelsősorban is az igehirdetőt megszokásra és lustaságra neveli, az írás használatát korlátozza a többi, elő nem írt résznek a kizárásával, az igehirdetőt ugyanazon textusok állandó ismétlése kifárasztja, érdeklődésnélkülivé, élettelenné teszi és bizonyos fokú művészkedésre indítja, amiből előáll azután az úgynevezett kettős bevezetésü prédikációk készítése, amikor egyik bevezetés elvezet a textustól, a másik meg odavezet az igehirdető témájához, a prédikációk mintegy megmerevednek, legtöbbször idő- és alkalomszerűtlenekké válnak, megunja a gyülekezet is, kivált még ha akad igehirdető, aki ugyanazon prédikációkat szórólszóra ismételgeti is egy két éven belül, de megfosztja a perikópakényszer az igehirdetőt is mindennemű önkritikától, amire pedig minden igehirdetőnek igen nagy szüksége van. A református egyház nem is ismeri a perikópakényszert, tehát az igehirdetőnek teljes szabadsága van a textus megválasztásában és így neki magának kell kiépítenie egy évi prédikálásának a tervét is. Természetes, hogy az egyházi évet nem hagyhatjuk figyelmen kívül, sőt éppen itt adódik számunkra kitűnő alkalom arra, hogy tervünket bizonyos szakaszokra osztva készíthessük el. Lehetetlen észre nem vennünk, hogy a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepkörök egymásután következésében is emelkedő fokozat jelentkezik. Az örök emberi nagy várakozás és vágyakozás a világban hiányzó szeretet megtapasztalása, a halál legyőzése és a láthatatlan Isten megérzése sorjában megy teljesülésbe az egyházi évkör ünnepes félévében Az ádventi várakozásra a Karácsony adja meg az ígéretek beteljesülését, a haláltól rettegő embernek Isten a Nagypéntek és Husvét egymáshoz oly közel eső
