Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-09-04 / 36. szám
178. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1938. Vegyesek. — A magyar reformátusok Viíággyűlésén az üdvözlésekre Ravasz László püspök felelt és ezeket mondotta: Uj világalakulás kellett ahhoz, hogy megismerjük : milyen nagy dolog, milyen nagyszerű hivatás magyarnak lenni. Ennek a gyűlésnek nagy tanulsága, hogy a magyarság lelki közösség, érték, életszabály, erkölcs. Nem élhet meg a csonka törzs, ha elvesznek a kisebbségek, s egyik sem állhat meg, ha elpusztulnak, elvesznek a diaszpóra-magyarság hősei. A csonka törzs feladata, hogy bízzék a tőle elszakadottakban, higyjen bennük, és szeresse őket, aki tud, segítsen. De legnagyobb feladata, hogy itthon olyan nemzeti, társadalmi és politikai életet éljen, amely a határon túl minden magyar ember erkölcsi méltóságát növelje és szavának szankciót adjon. Kis nemzet vagyunk, fegyverek erdejére sem hivatkozhatunk, csupán erkölcsi méltóságot tudunk adni, igazságot, hűséget, becsületet az örökkévaló eszmékhez és nincsen más szankciónk, csak Isten örök erkölcsi világrendje. Ezt a napot elvisszük legdrágább emlékeink között, mert megtaláltuk magunkat és megtaláltuk egymást. — Sörös Bélát, a dunáninneni református egyházkerület új püspökét augusztus 18-án, Komáromban iktatták be felelősségteljes állásába. A püspökszentelő beszédet Bartók Béla konventi püspökelnök tartotta 1 Sámuel 12, 35. alapján. Alapgondolata volt: minél magasabban áll valaki, annál többet kell szolgálnia. Sörös Béla székfoglaló beszédében hangsúlyozta, hogy legfontosabb kötelességének tartja, hogy az egyházépítöknek az egyes gyülekezetekben megfelelő munkaterét nyisson. „Ázzál, hogy elszakadtunk a nagy magyar református egyház testétől, még nem szakadtunk el a leikétől. Ha nem működhetnek közöttünk intézményei, itt működnek és hatnak minden régi és új nevelő és mentő hatásai.“ Ezeknek ébrentartását és eleven tényezővé tételét kötelességének tartja. Felhívta református híveit, hogy mindenki az összesség javát keresve, éljen azzal a jogával, amit neki az állam törvénye biztosít. A hitéletet és nemzetszeretetet aktívvá kell tenni. Az emberi társadalomnak akkor vagyunk legerőteljesebb szolgái, ha benne Krisztus ügyét képviseljük. Idézte Tisza István szavait, melyeket 1914-ben Németh István püspöknek mondott beiktatásakor: „Légy erős minden emberi hatalommal, légy alázatos az Istennel szemben“. Krisztus szavaival végezte beszédét: „Keressétek először az Istennek országát és akkor mindenek megadatnak néktek“. — Gyászhír. Mély részvéttel értesültünk, hogy Chernelházi Chernél Antal tömördi földbirtokos, Vasvármegye Törvényhatósági Bizottságának örökös tagja, az őrségi református egyházmegye hosszú időn át volt gondnoka, volt felsőházi tag, életének 82-ik évében csendesen elhúnyt. A megboldogult a Chernel-család hagyományaihoz híven élénk részt vett az egyházi közéletben, bölcs élettapasztalatával és nagy gyakorlati tudásával mindenkor önzetlenül szolgált a rábízott tisztségekben. Sokan szeretettel emlékezünk a jó Tóni bácsira, aki az egyházkerületi közgyűléseknek évtizedeken át értékes, jellegzetes alakja volt. Nagyon szerette a pápai főiskolát, melynek 700 kötetes könyvtárt ajándékozott évekkel ezelőtt. Gyászolják gyermekei: Gusztáv, Margit, Ernő és Sári akik közül Ernő kőszegi főszolgabíró, az őrségi ref. egyhm. jegyzője. Az igazak emlékezete áldott. — Az ORLE debreceni gyűlésein egyházkerületünkből a következő lelkészek voltak jelen: Baráth József, dr. Benedek Sándor, Boda József, Bódás János, Bózsa Sándor, Csizmadia Károly, Györgydeák Dániel, Győry Elemér, Győry Sándor, Kádár Lajos, Kiss Gyula, Komjáthy Aladár, Komjáthy János, Kurucz Gyula, Lampérth Lajos, Lőrincze Géza, Madar Zoltán, Márkus Jenő, Nagy Kornél, Németh Károly, Nyirő Károly, Ólé Sándor, Pais Sándor, Pataky László, Pőcz István, Süvegh István, Szabó Dezső (Salgótarján), Szalóky Béla, Szíjj József, Tapsonyi Sándor, dr. Tóth Endre, Tóth József, Tóth Sándor (Császár), Vargha Kálmán (Lepsény). — Iskolaszentelés Balatonkenesén. A balatonkenesei egyház nagy költséggel teljesen új kéttantermes iskolát építtetett. Az új iskola felszentelése augusztus 28-án történt szép ünnepség keretében. A templomban Bakó Béla szabadhidvégi lelkipásztor, egyházmegyei jegyző hirdette az Igét az örömünnepet ünneplő gyülekezetnek, Molnár Gyula lelkipásztor pedig az iskolaépítés történetét ismertette. Az iskolaépület udvarán felállított szószékről Bakó Lajos esperes mondott szentelési beszédet és imádságot. Bakó Gyula Lajos iskolásgyermek Fejes Sándor alkalmi versét szavalta. A helybeli egyházi énekkar szép énekszámot adott elő. Az ünnepély után az egybegyűlt nagyszámú közönség sokáig gyönyörködött a kívül-belül szépen feldíszített új épületben. Az ünnepség napját jól sikerült műkedvelő előadás fejezte be. Isten további segítségét és áldását kívánjuk a buzgón építő egyház számára. — A veleméri egyházközség augusztus hó 28-án adta át rendeltetésének újonnan szerzett orgona-harmoniumát. Az ünnepi istentiszteletet Szabó Imre budapesti esperes végezte. Ugyanekkor tartotta tanítói szolgálatának 30 éves jubileumát Szabó István veleméri igazgatótanító. A kercai egyházközség nevében Pataky László kercai lelkipásztor, a veleméri leányházközség részéről Gyenese Zsigmondi presbiter, a gödörházi társegyház részéről Simon József gondnok, a gyülekezet tanítói kara nevében pedig Ugray József kercai tanító köszöntötte a jubilánst, aki megható szavakban válaszolt az üdvözlésekre. A gyülekezet úgyszólván teljes létszámmal vett részt a kettős ünnepen. — Kamatkedvezmény. Az országos ref. lelkész! nyugdíjintézet intézőbizottsága a nem központi levonás útján beszedett járulékok késedelmi kamatmentesen való befizethetésének határidejét az 1938. évre kivételesen július 1. napja helyett október 1. napjában állapította meg. Utasította az egyházmegyei pénzkezelőket, hogy a kezeikhez befizetett folyó évi járulékok után a késedelmi kamat felszámítását mellőzzék, ha a befizetés folyó évi október 1. napja előtt történik. Az 1938 okt. 1. napja után befizetett folyó évi járulékok után a késedelmi kamat (5%) folyó évi július 1-től lesz számítandó. — Értesítés. Dr. Kállay Kálmán egyetemi tanár, lelkészképző-intézeti és kollégiumi igazgatónak „A tudományos és hivő theologia védelme“ című műve megjelent. Ez válasz Sipos Istvánnak „A református theologia védelme I. és II.“ című könyvére. Dr. Kállay Kálmán könyvének ára 3 P, amely teljes egészében a debreceni theologusok palástalapja javára megy. A könyv is a palástalapot kezelő Széniori Hivatalban (Debrecen, Kollégium) rendelhető meg. Széniori Hivatal, Debrecen. — Üj Kálvin-íanulmány jelenik meg az őszi könyvpiacon Nagy József theol. in. tanár tollából. Az ötives munka címe Kálvin Igehirdetése. A Corpus Reformatorum-ban megjelent prédikációkon kívül egy sereg kéziratot is felhasznált. A tanulmány bemutat négy eredeti beszédet is: Soli Deo gloria!, Karácsony, Husvét, Pünkösd. A famentes fehér papíron, fekete kartonborítékban megjelenő Ízléses munka ára portóval együtt 240 P, theologusoknak 1*75 P. Megrendelhető a budapesti ref. vallásoktató testületnél, Budapest, IX., Kálvin-tér 8. Pápa, 1938. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánlk Pál.