Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1938-07-31 / 31. szám
150. oldal DUNÁNTÚLI protestáns lap. 1938. fusok megpróbáltak másként előbbre Jutni. Amint ! Kant a földi-tárgyi tapasztalatot, úgy ők a vallásos ! tapasztalatot bontották fel apriori formára és tárgyi tartalomra. Ez szolgáltatta a vallási apriorimk — mintegy az emberi szellembe beoltott formának — az elméletét, mely földi, tárgyi tapasztalatoknak megfelelő tapasztalati tartalmak által válik használhatóvá. Miközben ezt az apriorit vagy minden további nélkül érvényesnek tekintették, vagy a realitással való kapcsolatának a kérdését kifejezetten nyitva hagyták. Épen így a jellegére vonatkozóan is különböznek a felfogások, azaz vájjon a vallásos apriorit racionálisnak, vagy irracionálisnak, vájjon tisztán formainak, vagy valamiképen tartalminak kell-e felfogni. így R. Ottó az ő Das Heilige című müvében úgy véli, hogy a vallásban racionális és irracionális j apriori különböztethető meg, a kettőjük között levő i szintézis apriorisztikus törvényével együtt és a mellett úgy a vallási ideák, valamint a vallási érzelmek tartalmi meghatározásához jutott, amely magából a j szellemből született és a divináció tárgyaihoz emelkedett. R. Seeberg ezzel szemben a vallásos apriorit, mint tartalom nélküli »formális szellemi hajlamot« írja le és úgy határozza meg, mint »az emberi szellemnek, az abszolút szellem felfogására szolgáló képességét«, miközben ez a képesség állítólag úgv az akarásban, mint a gondolkodásban advan van. (V. ö. Christi. Dogmatik I., 103 o.) Jelke is hasonló eredményre jut az ő nemrég megjelent vallásbölcseletében. (Folyt, köv.) ®@®®©®®@®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@®@®®@®@® ® . e> 1 VEGYESEK © ® ®®@@®®@@®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®a®®@®s® — Dr. Brunner Emil az 1938—39 iskolai évet Princeton ban tölti, mint az ottani Presbiteriánus Theologiai Főiskola vendégtanára. — Escher Hermannról, a zürichi Zwingli-Ve- j rein buzgó elnökéről közöl meleghangú megemlékezést Köhler Walter egyetemi tanár a Zwingliana ez évi első számában. Eschernek szívügye volt a Zwingli Egye- ' sülét és még betegágyán is sokszor foglalkoztatta. Zwingli müveinek az új kiadása, a Zwingliana folyóirat megteremtése, a Buliinger szobor felállítása, a Zwingli Múzeum megalapítása mind Escher buzgóságával és fáradhatatlan tevékenységével kapcsolatos. — Gyászhír. Kántor Dezsőné szül. Farkas Mária 28 éves korában rövid, de súlyos szenvedés után1 július 22-én visszaadta lelkét teremtőjének. Temetése 24-én volt Győrött. Az elhunytat törődött szívvel siratják: férje, két kis árvája; szülei: Farkas Endre) kádártai lelkipásztor és Koronafy Anna, testvére: dr. j Farkas Pál debreceni lelkipásztor, közeli és távoli rokonai, jóismerősei. »Eljő az óra, melyben mindazok, kik a koporsóban vannak, meghallják az Ő szavát.« — Egyházmegyei közgyűlés. A drégelypalánki református egyházmegye folyó évi július hó 6-án tartotta meg ez évi rendes közgyűlését a trianoni határ mentén fekvő Perőcsényben Nagy István esperes és dr. Fodor Vilmos egyházmegyei gondnok (elnöklete alatt. Gyűlés előtt istentisztelet volt úr- I vacsoraosztással. Nyirő Károly pilismarón és Kovács ! Sebestyén József perőcsényi lelkipásztorok 180 hivő- I nek szolgáltatták ki a szent jegyeket. A belmissziói és tanügyi bizottságok ülésezése után az iskolaterembe gyűltek össze a közgyűlés alkotó tagjai. A közgyűlés tárgyait Antal Zoltán belmissziói előadó és tanügyi bizottsági elnök, Nyirő Károly egyházmegyei lelkészi számvevő s Labancz László egyházmegyei lelkészi főjegyző terjesztették elő. A közgyűlés fájdalommal értesült Kovács Sebestyén Kálmán ipolypásztói lelkipásztor, Szenthe Kálmán balassagyarmati főgondnok, egyházmegyei világi tanácsbíró és Konkoly Thege Sándor, az egyházmegye utolsó békebeli gondnokának elhunytáról és nevezetteknek emlékét kegyelettel örökítette meg jegyzőkönyvében. A világi tanácsbíróvá választott Nagy Bertalan salgótarjáni gondnokot melegen üdvözölte közgyűlés az egyházmegye alkotó tagjai között. Örömmel vette tudomásul közgyűlés a Nógrádverőcén tartott első presbiteri konferencia szép sikerét és nagy látogatottságát. Hálás köszönetét szavazott az egyházmegye közgyűlése dr. báró Andreánszky Sándor kétbodonyi földbirtokosnak, aki a Rétságon épüiő templomhoz ingyen követ és Magos Dezső balassagyarmati építésznek, aki ugyané célra 5000 téglát ajánlott fel; s örömmel értesült arról is, hogy Szokolyán új keresztelő medence szereztetett be 230 P értékben és ugyanott díszes urasztali terítő vétetett 120 P értékben a hívek önkéntes adományaiból ;• Balassagyarmaton pedig 636 P jutott az egyháznak néhai Kápolnai János hagyatékából szegénygondozási célra. Az elhalt Szenthe Kálmán helyett Sáska Dezső választatott egyházkerületi világi rendes képviselővé, ennek helyébe póttag dr. Varga Kálmán lett. Határozatba ment a másjellegű iskolák ref. növendékei vallásoktatásának a tanügyi bizottság részéről leendő hatályosabb ellenőrzése és a bercelvidéki missziói körhöz tartozó szórványközségek anyásítása. A folyó évi Baldácsy-segély a márianosztrai fiókegyháznak juttattatok. Bírósági ügy nem volt. A gyűlés tagjai és a megjelent vendégek ebéden a perőcsényi gyülekezetnek voltak magyaros vendégszeretettel látott vendégei. A tatai egyházmegye lelkészértekezlete július hó 19-én Kocson, a nagy történelmi múltú • gyűl ekek zetben tartotta meg gyűlését. A gyűlés templomi istentisztelettel kezdődött, melyen Csizmadia Károly magyaróvári Jelkipásztor hirdette Isten Igéjét. Az istentiszteleten szép számmal megjelentek a gyülekezet tagjai is. A gyűlés a templomban folytatódott. Megnyitó beszédet mondott »Isten munkarendje és munkásai az egyházban« címen Győry Elemér egyházkerületi főjegyző, lelkészértekezleti elnök. Az elnöki megnyitó beszédet ez évben is a lelkipásztori továbbképzés szolgálatában állította. Rámutatott a lelkipásztori szolgálat nagyy jelentőségére. A lelkipásztor feladata hivatásának minél eredményesebb betöltése, melynek előfeltétele a reformátori theologia alapján az anyaszentegyház hivatásának és a munkások küldetésének minél teljesebb megismerése. Kálvini theologia alapján beszélt az egyház lényegéről, azután ismertette Tröltsch, Niebergall, Brunner és Barth theologiai felfogását. Az egyházban legfontosabb az Ige fősége és azután a hívek életközössége. Az egyház: kultuszközösség, élet és munkaközösség, szervezett jogiközösség. Isten a Szentirásban kijelentése által tudomásunkra adta munkarendjét, az egyházi munkások feladata a munkarend megismerése és végrehajtása. Első munkás a lelkipásztor, aki nemcsak a templomban, hanem min
