Dunántúli Protestáns Lap, 1938 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1938-07-31 / 31. szám

1938.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

151. oldal.

denütt az Isten szolgája legyen. Azután ismertette a legújabban megjelent magyar theologiai munkákat. »Lelkészképzés reformja < címen tartott előadást Márkus Jenő tatai lelkipásztor, theol. m. tanár. Beszédében rámutatott, hogy az egyház élete mennyire függ a lelkipásztor minőségétől, tehát fontos a továbbképzése. A theologiával való foglalkozás az egyháznak elsőrendű feladata, elsősorban a theologiáért, az igehirdetésért felelős, minden más érdek azután következik. Idegen szellem uralkodik az egyházban, amikor a theologia és a theologiával foglalkozó intézmények más intézmények miatt elveszítik elsőrangú fontosságukat. Ma mindenki előtt nyilvánvaló lehet, hogy az ige szolgálatát szellemileg, lelkileg és anyagilag megváltozott körülmények között kell végezni. Erre az újszerű szolgálatra tervszerűen kell előkészíteni a lelkipásztorokat. »Iskoláinkra vonatkozó állami törvények és miniszteri rendeletek« címen tartott előadást Maller Ká'mán banai lelkipásztor. Nagy utánjárással összegyűjtötte és ismertette az iskoláinkra vonatkozó eddig megjelent rendeleteket. Ezek a törvények — mondotta — egyrészt az állam természetesen folyó felügyeletét, irányítását juttatják kifejezésre, másrészt körülírják a támogatásnak azt a mértékét, amellyel az állam ezt a neki is nagyon fontos munkát támogatja. Az előadás nyomán élénk vita indult meg. Előkerültek a régóta megoldásra váró kérdések: iskolai terhek, tanítói nyugdíjjárulék ügye. »Egyházfegyelem gyakorlása során kiszabható büntetések« címen tartott előadást: Buráik József gyermelyi lelkipásztor. A református egyházban Kálvin elméleti és gyakorlati munkája nyomán alakult ki az egyházfegyelem. Lehet-e gyakorolni az egyháztagok felett,! lehet-e büntetést kiszabni és milyen formában? Erre a kérdésre válaszolt a Biblia és az Egyházi Törvények alapján. Ismertette a kiszabható büntetések három csoportját: tisztviselőkre, egyháztagokra, egyházi alkalmazottakra vonatkozólag. Az egyházfegyelem gyakorlása és a büntetések kiszabása is szolgálja az egyházi élet előhaladását és Isten dicsőségét! Áz elhangzott előadás alapján a Lelkészértekezlet felkérte az egyházmegyei elnökséget szaabályrendelet-tervezet készítésére, melyet megküld az egyházmegye minden presbitériumának. »Egyházi zene és a gyülekezeti éneklés« címen tartott előadást Karucz Gyula ászári lelkipásztor. Az ének a gyülekezet közös imádsága, a gyülekezet személyes megnyilatkozása. A zsoltárokban a gyülekezetek hittapasztalata jut kifejezésre. Zeneileg is olyan, hogy mindenki énekelheti felnőttől a kis gyermekig. A közös éneklést kíséri az orgona, mely nem nélkülözhetetlen része az istentiszteletnek. Beszélt a ritmikus zsoltár éneklésről, a zsoltárok soha el nem múló értékéről. Tóth Miklós tatai főjegyző ismertette az elnök felkérésére az 1938. évi XX. td. alapján fizetendő egyszeri beruházási járulék bevallási ivének kitöltését. Szakszerű felvilágosításokat adott, A lelkészértekezlet által kiirt pályázatra egy munka érkezett. A bírálók teljes díjra ajánlották. Szerzője: Vargha Károly tatabányai lelkipásztor. A gyűlés elején lelkészértekezleti jegyzői tisztségről lemondott sok elfoglaltsága miatt Tapsonyi Sándor nagyigmándi lelkipásztor. Az elnök meleg szavakkal mondott köszönetét hűséges mnukájáért, mellyel 15 évig ellátta a jegyzői tisztséget. A közgyűlés lelkészértekezleti jegyzőnek egyhangúlag Csizmadia Károly magyaróvári lelkipásztort választotta meg. A gyűlés után a Lelkészértekezlet tagjai kivonultak a kocsi temetőbe: Sebestyén Dávid, László József, László Dávid és Kecskés

Dezső sírjához. A sírokra elhelyezte a lelkészértekezlet az emlékezés és kegyelet virágait. Megható beszéddel emlékezett meg az egyházmegye elhunyt nagyjairól Győry Elemér lelkészértekezleti elnök. A Lelkészértekezlet tagjait a kocsi gyülekezet látta vendégül. Az ebédet Süvegh Istvánné nagytiszteletű aszszony készítette a leányegyesület tagjaival. Vacsorán pedig Süvegh István kocsi lelkipásztor vendégei voltak a lelkipásztorok. Csizmadia Károly leik. ért. jző.

— Hajmáskéren július 3-án leánykonferencia volt, melyen Vilonya, Királyszentistván, Litér és Sóly községek ref. leányai gyűltek össze s foglalkoztak a leánymunka feladataival. Isten igéjét Bakos Lajos balatonarácsi lelkipásztor Jer. XXXIII. 33. v. alapján hirdette. Ezt a szolgálatot felhasználta Isten arra. hogy a templomot megtöltő gyülekezet megláthatta korunk sok gyötrő vívódásai és bizonytalanságai felett Istent, »aki Űr« s akinek dicsőségét szolgálnunk kiváltság és kötelesség. A konferencián ének, ima, üdvözlések s Szombathy Aranka szavalata után Jolán testvér, a veszprémi gyülekezeti diakonissza szólt a »várakozó Istenről», aki az Atya szeretetével várja haza a ref. leánysereget is. A 80 terítékes közebéd után — melynek rendezési munkáit a hajmáskéri nőszövetség buzgó tagjai látták el — az iskolában gyülekezett megbeszélésre a konferencia közönsége. Itt beszámolók hangzottak el mindegyik gyülekezet eddigi leánymunkájáról s a további munka gyakorlati vonatkozású kérdései képezték a megbeszélés tárgyát. Általános óhajként alakult ki az a kívánság, hogy rendeztessék olyan vezetőképző tanfolyam, ahol a leánymunka vezetői mennél alaposabban elsajátíthassák azokat a módszeres ismereteket, melyek azeredményes munkának feltételei. A konferencia istentisztelettel végződött, melyen két királyszentistváni és egy hajmáskéri leány szavalata után Hrabéczj Sándor újonnan választott szalkszentmártoni lelkipásztor mondott evangéliumi lelkületű prédikációt. A konferencia résztvevői azzal a reménységgel távoztak el, hogy ez a kicsiny kezdet növekedni fog Isten dicsőségére.

— A kaposvárvidéki lelkészi kör július 5-én tartotta értekezletét Kaposváron, a ref. gyülekezeti ház tanácstermében. A népes értekezleten Kovács József k.-szentbenedeki lelkipásztor, köri elnök elnöklete alatt megjelentek a kebelbeli lelkészek csaknem teljes számban. Ifj. Nyáry Pál somogyaszalói lelkipásztor imádkozott és igét hirdetett, majd a tartalmas és az aktuális kérdésekre rámutató elnöki megnyitó után a tárgysorozat tárgyai következtek. A lelkészi továbbképzés tárgyában hozott egyházker. kgy.-i határozattal kapcsolatban a lelkészi kör az egyházmegyénként rendezendő továbbképző tanfolyamok mellett foglalt állást. Tárgyalta az értekezlet a pesti egyházmegye lelkészegyesületének egyházmegyei segélyalap létesítése tárgyában tett indítványát, ilyen alap létesítését azonban szükségesnek nem tartja, mert az egyházmegye által fenntartott csurgói gimnázium megfelelő segítséget nyújt a taníttató lelkipásztoroknak. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban dr. Matolcsy Sándor kormányfőtanácsos, az igazgató-tanács elnöke, tájékoztatta- az értekezletet a csurgói gimnázium további fejlesztésével kapcsolatos örvendetes tervekről. Az egyházi fegyelmezés alkalmazásával kapcsolatban az értekezlet fokozottabb óvatosságra, de viszont szeretettel teljes határozottságra inti a lelkipásztorokat és gyüle-