Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-03 / 1. szám

4.-.oldal—. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. — A mindenháfó isten tudja jól, Hogy mi rejtőzik az emberszivekben. Előtte minden bűn terítve áll, Hitet hiába tettet a hitetlen. Az öncsalás, melyeket ránkrakott, A csillogó színes rongyok lehullnak: Terhével áll lelkünk s mezitlenül Bíránk előtt, asztalánál az Úrnak. A végítélet előképe ez. Megmérésünkre ' Krisztusunk1 szerezte. Hagyd távol innen képzelt érdemed, Érdem dák egy van : áldott, szent keresztje! Boldog, ki énnek* árnyékába jut, Boldog, kr megbékélhet ott az éggel, S szivébe csen# az áldott, drága szó: Hited megtartott, menj el békességgel! Medgyasszay Vince, •oom ásom of mosni. ff KÖNYVISMERTETÉS j fry—— - • ^ Falusi melodiákiíoXKörtemények,) Irta:; Med­gyasszay Vince. Pfvpa, Tó&k. nyomda. 1936. A kará­­‘csöriyi könyvpiac egyik ■ legérdekesebb és ''leghangu­latosabb ádóiríányá e kőntyv., Akjha zűrzavafds, ideg-ési hangulattalan vHágbaté %sietét!íé' élvezni -a rendet,' nyu­galmat és fáj dalol nzsori gitt) edés-bús-humofos-vidám Hangulatot, az; olvassa Végig ;a Falusi melódiák-at. Szerzője kitűnően választotta meg a kötet címét, mert e költeméh-f^őfeindegyike' a niagyar falu irodalmivá emelt nyélvén "zeng•''felénk. A hatalmas, 15 íves kö­tetben kilenc -elHésZélqíTpitefHény, 115 vegyes tar­talmú lírai vers; és 31 népdal (nóta) van. ‘Nehéz lenne megmondani,,2'diogy e kötet illusztris»' szerzője az epikus hangot találja-eHjqbbáty el; vagy a lírait, mert mindkét nemben könnyed és ' otthonos.- Előbbi köte­tében, a t-Vifiar előtt, alkonyat jelé« címűben inkább - a lírikus hangjaüfog meg,-mig itt az epikus' tárgyila­­gosssága és humora gyönyörködtet. A költő, úgylát­szik, nagyon sokat olvasta és nagyon szeretheti Aranyt, Petőfit, Tompát _ ‘§^bol'csJ<iáí',ÖtÚ’ért .egjyegy hang­juk'vagy-kifejezésük többszőr folcsendür úgy lírajá­­• '‘‘"ban-, mint epikájában, de mindig a tárgyhoz simulva és umpdig eg}'éni Színezettel, egyéni vonatkozásban., Epikus művei közül megható a\ Rege--'az ember­­szereteti pl, érdekes a Magyar-ók Szent góllenben es a heíyi Vonatkozásh’ Ä.I&ö0$í$.é''píj -..kedves• humorú' a Rektor nyüla, * inig á !Diszkóiőr a maga aprólékos, nieg­­fi'gyéleseivel és természeteké ’előadásával ■ méltó kiegé­szítője Aran^ ésBlÚSÍ kfh^neKY ^ ’ . A jóval, gazdagabb lírai termés . garmadájából sokát lehetné kiemelni, ha e kis ismertetés célja á méltatás es nein a bemutatás volna. . ■;' A-;költő főié mája vágy szőkébb hazája, a falu, vagy rriegáiratőtt "és uregármödótt ’ ú’ágy1 hazája, a régi Magyarországé Ezekről énekel 'legtöbbet,' rlo nem álta­lános szólamok hangzatos ; és sablonos -formáiban. Lantja hűrminakyiéEősfibb rezgéséi Jelképek mikrofon­ján' atáláliulvá .mint' fíhöm hangok* útik meg'lelkünket. ’"'"‘ ''"’Éfzéáén^ őszintesége"(érrőí az olüáláröl’ki nem is­merné á költőt?) épen őszinteségénél fogva kap meg / .. bennünket,'áíem'pedig--hevénéE;éS' indulatánál fogva. Indulatig fokozódó érzelem csak egy-páHTapszódiküs hangú versében található (Panasz; Ilyés;, Húzzad, húz­zad). Gyermekkori'és öregkori képek gyakran találnak színes és ötletes lírikusra Medgyasszayban s a szelíd irónia, mellyel a falusi egyszerűséget illeti;* nem egy­szer fordul önmaga elleni (Üj: ruha, Főtanácsos va­gyok,: Farsang végén), hogy még vonzóbbá tegyék az őszinteség jegyében fogant költeményeit. Szereti le­írni*. a falusi »örök magyar« ;hiháit,és erényeit, szereti megénekelni a virágot, a dalt,, sokat foglalkozik a falú elmarúdhatatlan cigányaival,, kiket sok- szép genre­­dalában örökít meg, — de; talán legfőbb ereje az életképekben van. Ezeknek hol komoly, hol humoros, hói szatirikus hangja a meglepő fordulatokkal erős költőiséget kölcsönöz a tiszta nyelvű, könnyed verse­­lésűy kerek formájú '■ költeményeknek. A -Nagy gyűlés, •a Péröia láng, a T illőn y világi (és,’-a. ló gázdó; a Gúnár y A Vándorszínészek stb. mind megannyi‘kitűnő-genre — a tanítás, nemesítés gyönyörködtető célzatával. Hazafias fájdalma és keservé mellett, .mely gyak­ran fölsír dalaiban, ott találjuk az Istenben való re­ménykedés és bizakodás' érzelmeit is: Karácsonyi éne­kei át vannak szőve a magyar karácsonyvárás gondo­latával, az igazi Béke megszületésévéi. Vallásos köl­teményeit a hit ereje (Téli imádság, Kontói",idő, Hit, Az Úr asztalánál) és a vígasztalás megnyugtató hite emelik ki a világi dalok sokszor víg, dé v többször1 szomorú, bánatos hangulatából. Az elmúlás hangja igen sokszor mégcsendül húrjain; a rossz emberek, a rosSz világ s a hiábavalóság gondolatai is többször foglalkoztatják, de kedvét Trieur veszik' azéfh Ő csak énekel a v]ó népűék«,' hinti á napsugárt, a dalt a »nó­ták népnek«, szórja a mosolyt, mert mgg van győ­ződve, hogy: ■ r. „Minden mosoly, mely szótól, daltól A szenvedők ajkára száll: Lépcsőfok felfelé a mélyben, ■ Csillag az'irdatlan nagy éjben ’> - S a jobb jövőből egy sugár.“ Ezért énekel a népnék érthető nyelven-s nem a nagy városök Ínyenc lakóinak s ezért illeti kemény szatírával azokat, akik seni a pacsirta dalát, sem a csillagokat, sem a mezéi virágokat nérif . kedvelik s útálvá a- falut,' Páris lesz. az. ideáljuk, der síé nemi gyönyörködtetik az igaz népet, se .tiem viszik annak érdekeit előbbre — hódolván a Fart‘póur Fáét hazugul szent jelszavának. (Föl csap ok én modernnek! 135. 1..) Faluszeretete, népszeretete megkapó hangon nyil­vánul meg a »Nótafáról«.. ciklusban ás,, melyben 31 népdal keresetlen hegyszerűséggel,, bájöa .-közvetlen­séggel, úépies (de sohasem pórias!) .hangon énekli .meg helyzetdal» formájában iegy-egy.(föltörQ hangula­tát, vagy érzését. Nem.egy érdemelné.meg,.ezek közül • a’- megzenésítést. Szóljunk egypár...szót ..verseléséről i is! Nagyszerű ritmusérzéke «mellett a tiszta rímelést sokszor-mellőzi a. közvetlenség miatt, dej.as asszonán­­cót,;annál gyakrabban, alkalmazza.. Nyelvében nem egy magyar bájszót.uiénteti 'át.különösen,.Fejérmegye sajátos' myelvj árásá'ból. A verskötet nyeresége lírai irodalmunknak. Isákfalvi. TlyLéjf .Gylti. Ev. «Ifjúsági ;Egyesület, elhatározta, hogy Ráfi Mátyásnak, az ,-,plső .-magyar, nnyeívű hírlap > megalapítójáinálF szülővárosában, Győrött,,, méltó em­léket állíL A »Rat Mátyás ■ emlékmíLalapya« szánt ado­­mányok1* a 30.52Ó.] sz. »Befizetési lap« felhasználásá­val küldhetők be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom