Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-12 / 50. szám

Negyvennyolcadik évfolyam. 50. szám. Pápa, 1937 december 12. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚL! REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE _______________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. _________________________________ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ Az országos zsinat. Többéves szünet után, egyházunk legfőbb tör­vényhozó testületé, az országos zsinat december 7-én ismét megkezdte tanácskozásait. A zsinat tárgyalásain dunántúli egyházkerületünk zsinati tagjai közül a kö­vetkezők jelentek meg: Medgyasszay Vince püspök, dr. Balogh Jenő főgondnak; lelkészi résztvevők: Győry Elemér, Fülöp József, Halka Sándor, Jakab Áron, Lőke Károly, Nagy István, Szűcs József; világi részről: Csajághy Károly, Fodor Vilmos, dr. Huszár Aladár, dr. Jókay-Ihász Aáiklós, Lipcsey Fajos, dr. Matolcsy Sándor, dr. Szász Károly; a tanintézetek részéről: Dr. Bene Kálmán, dr. Pongrátz József és vitéz Szalóky Lajos. Ravasz László dr. helyettes püspök-elnök, titkos tanácsos imája után Balogh Jenő dr. zsinati világi el­nök, vbtt. mondott megnyitóbeszédet és mindenek­előtt István király kilencszázéves jubileumáról em­lékezett meg. — Szilárdan hiszem, — mondotta — a nemzetek sorsát végeredményben intéző isteni Gondviselés ren­delése volt, hogy a buzgó hivő »első magyar lelki keresztyén« elvege'hette a térítés, az országépítés munkáját. Ez a hittérítés és országépítés volt az alapja annak, hogy a mägyar Európában megmaradhatott. — Bizton remélem, a Zsinat meg fogja találni a lehetőséget arra, hogy a magyar reformátusok, »mint a magyar nemzeti test tagjai«, a hitvallásaik által megszabott korlátok közt a jövő évtől kezdve azon a napon, amelyet törvényhozásunk nemzeti ünneppé nyilvánít, az istentiszteleti rendtartás kiegészítése út­ján, saját templomaikban adhassanak hálát a Minden­hatónak és kifejezésre juttassák a nemzeti egyetér­tést és szolgálják azt a nemzeti egységet, amelyre olyan napokban, amikor minden tételes vallás ellen ádáz küzdelem folyik, a hivő keresztyénnek kétszeres szüksége van. Ezután a közel jövő feladataira vetett pillantást. »Két világ közt« élünk. Ebben — úgymond — töké­letesen igazat adok a kiváló amerikai állambölcselő, Nicholas Murray Butler állításának. — Az egyik bennünket körülvevő világ két év­tized előtt lezárult s annak feltámasztása nem áll hatalmunkban. Az új világnak viszont csak körvonalait látjuk. De örvendetes, hogy máris felismerhető, hogy ennek az új világnak több uralkodó elve mindinkább érvényre emelkedik. Megnyugtató az a törekvés, amely igazságosabb-emberibb és keresztyénibb társadalmi, gazdasági rend megépítésére és ezzel kapcsolatban arra irányul, hogy a magyarság szélesebb néprétegei számban, gazdagságban, jólétben és művelődésben gyarapodjanak. — Ezért feladata a törvényhozásnak, az állam: ^TT FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK nak és az egyházaknak is a hatalmukban lévő alkal­mas eszközökkel mindent megtenni a népegészség­ügyi, élelmezési és művelődési viszonyok javítására, ezzel kapcsolatban a társadalompolitikai tevékenység szabályozására s a nemzeti művelődés új munka­terein való közreműködésre. Nagy tetszéssel fogadott megnyitója végén Ba­logh Jenő ezeket mondta: — Hazafias fájdalommal tölti el lelkünket, hogy Trianon által elszakított testvéreink erre az ülésszakra sem küldhették közénk képviselőket. Hangsúlyozom, hogy testvéri együttérzéssel és a régi melegséggel emlékezünk reájuk s mindenkor áldásnak tekintjük, ha üdvözlő és bátorító üzenetünket tudomásukra hoz­hatjuk. Végül Balogh Jenő méltatta a Református Orszá­gos Zsinat legutóbbi ülése óta elhunyt képviselők munkásságát. A kegyejetcs megemlékezést a zsinat tagjai állva hallgatták meg. Következett a Zsinat Baltazár Dezső halálával megüresedett lelkészelnöki székének betöltése, titkos szavazással; a szavazás idejére az addigi helyettes el­nök székébe Farkas István püspök ült. A névszerinti titkos szavazás végén Balogh Jenő világi elnök kö­zölte, hogy egy szavazólapot üresen adtak be, a többi nyolcvankét szavazat pedig egytől-egyig Ravasz László püspökre esett. Lelkes éljenzés fogadta a bejelentést. Farkas István püspök és gr. Teleki Józsefből álló küldöttség hívta a terembe Ravasz Lászlót. Balogh Jenő közölte a választás eredményét az új lelkész­elnökkel. Ravasz püspök-elnök rövid beszéddel elfoglalta az elnöki széket. Azután ugyancsak titkos szavazással megválasz­tották a Zsinat új világi jegyzőjévé Jékelv Aprily La­­jóst, az országos nevű költőt, a budai Baár-Madas leánynevelő-intézet igazgatóját, végül a zsinati tagok zárt értekezletbe kezdtek. Kovács József | A mi életünk annyira tele van izgalommal és szü­netlen ideges rohanással, hogy alig vesszük észre, ha egy megszokott, régi arc elköltözik közülünk. Nem mondható egészen helyesnek, ha egyházi és iskolai életünk elköltözött régi munkásairól meg nem emlékezünk, mert hiszen a róluk való megemlékezés termékenyítő és nevelő hatással lehet mindnyájunkra, akik még Ttt maradtunk, hogy tovább harcoljunk REFORMÁTUS FŐISKOLA 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom