Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-07-18 / 29. szám
Negyvennyolcadik évfolyam. 29. szám. Pápa, 1937 július 18. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ME G JELENIK MINDEN VASÁRNAP. —--------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK -------------------------------------—— FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPAt j FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOI A, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Kuyper Ábrahám gondolatvilága és ennek hatása a magyar református gondolkozásra.* Kuyper Ábrahámnak, a nagy holland kálvinista theologusnak, újságírónak, társadalmi és politikai szervező lángelmének, kimagasló államférfinak születése százados fordulóján tartozunk annyival mi magyar ref. lelkészek is, hogy szelleme előtt meghajtsuk emlékezésünk lobogóját. A megújhodó kálvinizmus benne, így utólag, felismerheti egyik eddigelé legkiválóbb harcosát, hősét, akit a maga liberális levegőjű kora orthodox kálvinizmusával együtt csak kipellengérezni, megnemértéssel mellőzni tudott. Ma már a jrémetországi hatásokra esküvő theologia is kezd visszatapogatózni a reformátorok és a történelmi hitvallások felé. Pl. Barth Károly hatása szerintem nem egyéb, mint be nem vallott igazolása Kuyper Ábrahám biztoszengésű hitvallásos kálvinizmusának. Rajta is betelik a legnagyobbak sorsa, hogy gondolatvilágának, küzdelmeinek, küldetésének nagysága és igazolása csak koporsója lezárta után kerül napvilágra és nyer elismerést. Isten a kálvinizmusnak ezt a történelemszerte egyik legjellegzetesebb egyéniségét 100 évvel ezelőtt, 1837 október 29-én egy holland ref. lelkészcsalád harmadik gyermekeként helyezte el a maassluis-i parochián ringott bölcsőbe. A kis M.aas-parti város lelkipásztorának fia csodagyerek volt. Külsejére nézve is. Akkora feje volt, hogy szülei méltán nyugtalankodtak, vájjon nem vízfeje van-e a gyermeknek? Csák akkor nyugodtak meg, amikor orvos állapította meg róla: »Ez mind ész; ha ez a kis test ezt mind táplálni tudja, még megérünk valamit ezzel a fiúval kapcsolatban«. A kikötővárosban tengerész-ambíciói támadtak a gyermekifjúnak. Miután azonban atyját Leydenbe hívták meg lelkipásztornak, a leydeni egyetem theologiai és bölcsészeti fakultására iratkozott be 1855-ben. Itt a modern theologiai irány követőjévé nevelték a szabadelvű professzorok és a korszellem. A hitetlen korszellem nem tette ugyan teljesen hitetlenné, de holland életrajzírója (J. C. Rullmann: Abraham Kuyper, een levensschets. Kämpen, 1928.) megjegyzi, hogy tanulótársaival ő is megtapsolta Rauwenhoff professzor előadását, amikor az egyik óráján Krisztus testi feltámadását tagadta. Mint az ú. n. »etisch« (félmodern) irányhoz tartozó theologus került 1863-ban első gyülekezetébe, egy kis faluba (Beesd), ahol életének irányvonalát Isten a hitvallásos theologiai irány és a kifejezetten * Előadás, elhangzott a veszprémi ref. egyházmegye lelkészértekezletén Veszprémben, 1937 június 29-én. történelmi kálvinista kegyesség felé fordította. Volt ugyanis a községben egy kis hivő csoport, amely bár egyszerű emberekből állt, valóságos theologiai tanulmányokat folytatott, régi kálvinista szerzők könyveit olvasván. Ezek a keménykötésű, az állami ref. egyház állapotával, annak liberális theologiájával, királyi rendelettel deformált szervezetével elégedetlen ó-református kegyesek, akik ecclesiolát alkottak az ecclesiában, meglehetős kemény dió voltak az ifjú, liberális, de pozitív hajlandóságú lelkipásztor számára. Addig foglalkozott velük, mig teljesen hatásuk alá került. Szellemi és lelki érdeklődésű emberek voltak, akikkel nemcsak arról lehetett beszélgetni, hogy milyen az időjárás, hogy ez vagy az beteg, s hogy amaz elkergette a cselédjét. (Rullmann.) Kuypert különösen az ragadta meg, hogy mennyire valóság, élet iezeknek az embereknek a számára a ref. hitvallás egyik-másik tanná, fogalommá desztillálódott nagy igazsága. A velük való foglalkozás mély lelki átformálódást, bátran mondhatjuk így: megtérést idézett elő Kuyper lelkében. Ő maga is alaposabban kezdte tanulmányozni a reformáció klasszikusait, elsősorban Kálvint. Arra a meggyőződésre jutott, hogy az egyházat, benne a hitet és életet a reformáció történelmi egyenesvonalához való- visszatérés újítja meg. Vissza a kezdetekhez! Világosan látta, hogy bár exegétikailag, pszichológiailag, történelmileg tovább kell menni Kálvinnál, de az a fundamentum, melyet Kálvin tárt fel, számunkra is az egyetlen lehetséges alap, amelyre lehet, kell és érdemes építeni. Négy év múlva, 1867-ben, Utrechtbe hívják meg a fiatal, tehetséges lelkipásztort. Itt már teljesen nyilvánvalóvá válik a különböző theol. irányokkal való ellentéte. 1870-ben Amsterdamba kerül lelkipásztornak. Élére áll a presbitériumban fontos szerephez jutott orthodox, az egyházi állapotok reformációját követelő történelmi kálvinista csoportnak. Nyíltan és bátran küzdenek a liberális, sokszor hitetlenséggel kacérkodó egyházi vezetők ellen. Megtörténik, hogy az orthodox presbiterek a templomban, a gyülekezet jelenlétében hangosan tiltakoznak egy-egy, a hitvallásokat a szószéken nyíltan tagadó prédikáció ellen. (A Ruys- és Knap-réle esetek.) Az ébredő kálvinizmus eszméinek szolgálatára 5000 előfizetővel induló napilapot hoz létre Kuyper, s a lapot (Standaard) évtize• deken keresztül személyesen szerkeszti. Szavára országszerte felfigyelnek. Hatása kezd feltartóztathatatlan lenni. 1874-ben országgyűlési képviselővé váj lasztják. Vezetőjévé lesz a már meglévő, de jelentéktelen kálvinista politikai p'ártnak. Életre kelti, nagyszerűen megszervezi, programmját kidolgozza és napilapja révén is az ország politikai életének egyik legjelentősebb pártjává vinjgoztatja. A túlerőltetett munka azonban összeroppantja a megcsodált képességeket, PA p A /
