Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-13 / 24. szám
Negyvennyolcadik évfolyam. 24. szám. Pápa, 1937 június 13. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE __________________________ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ___________________________ “ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK _——----FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDŐK Hollandia István dunántúli püspököt és Kocsi Csergő Bálint pápai rektor-professzort is Hollandia hozta vissza nekünk a Nagy ünnepre készül főiskolánk. Tiszteletbeli pro- nápolyi gályákról! fesszorunk Obbink H. Th. utrechti egyetemi tanár, Csak egy néhány vonást ragadtunk ki s mégis ez Németalföld királynőjének udvari lelkésze e hó 16-án is mennyit beszél! És mindennek elmondására nem is tartja itt székfoglaló előadását. találnánk elég helyet! Ez az egyszerű tény igen nagy jelentőségű kell, hogy legyen számunkra, mert Obbink professzor személyében annak a Németalföldnek egyik kiváló képviselője jön hozzánk, amely Németalfölddel hazánkat, egyházunkat és főiskolánkat is ezer szál fűzte össze a múltban és fűzi össze a jelenben is s amelynek népe iránt minden magyar és minden református szívben kiolthatatlan hálának kell égnie ! Mit jelentett számunkra Németalföld, vagy mint mi mondani szoktuk: Hollandia — a múltban s mit jelent ma is? A sok-sok szál közül válasszunk ki csak egynéhányat. Mikor sötét századokban az ellenséges indulat fojtogatta kultúránkat: Hollandia egyetemei nyitva álltak a magyar ifjak előtt és Leiden, Franeker, Harderwijk s főleg Utrecht egyetemei gazdag stipendiumokat nyujtotrak sok ezer magyar ifjúnak, sok ezer magyar lelkipásztornak. Hogy kultúránk nemcsak hogy nem veszett el az ellenség hajtogatásában, hanem inkább mindig új lendülettel fejlődött, abban elsőrendű szerepe van a hollandi egyetemnek, az ott fundált alapítványoknak, az ott tanító tudós professzorok jellemet nevelő, tudományt adó, hitre buzdító, munkára sarkaló hatásának. így évről-évre a haladó tudomány frissítő levegőjével tértek haza ifjaink — századokon át! Van Everwijn, Bernhard alapítványai a bibliai özvegy asszony olajos-korsója voltak a magyar református egyház számára. Voetius, Coccejus, Lampe, Maresius, Venema, Vitringa, Rauwenhof professzorok — hogy csak néhányat említsünk — legkiválóbb tanítómestereink voltak s Apáczai Csere János, Komáromi Csipkés György, Misztótfalusi Kis Miklós általuk lettek Isten kegyelméből is nagyok. Dunántúl három püspöke : a gályarab Cseh Csuzi Jakab, a legsötétebb kor püspöke Torkos Jakab és a világháború után dr. Antal Géza — hollandi egyetemek neveltjei voltak, Debreceni Ember Pál és Bőd Péter magyar egyháztörténetei hollandi nyomdákból került kezeink közé. S mikor nem volt elég Bibliánk, — Hollandia küldte nekünk a magyar Bibliák számos kiadását, vagy gyűjtött hatalmas összegeket a Baselben készült magyar Biblia nyomtatási költségeire — hogy sok szorongattatásaink között az Ige vigasztaló szava mindig velünk lehessen! Mikor papjainkat, tanítóinkat gályákra hurcolták, Hamel Bruininx bécsi holland követ és de Ruyter holland tengernagy személyén keresztül a hatalmas holland nép oldotta fel a gályarabok láncait. S köztük Séllyei Es a háború után? Említsük-e azt a 25.000 magyar gyermeket, akik sápadtan és kopottan mentek ki Hollandiába s viruló egészséggel jöttek onnan vissza? Említsük-e Utrecht és Amsterdam egyetemeit s a kampeni főiskolát, hol most is tekintélyes ösztöndíjakat élveznek magyar és köztük pápai diákok is ? És említsük-e azt a felejthetetlen élményt, midőn főiskolánk 400 éves jubileumán itt voltak a holland egyházak és egyetemek képviselői is és közöttük a királyné kiküldötte: most is szerettei várt kedves vendégünk, Obbink professzor ? ! Ha mindezekre gondolunk, úgy érezzük, hogy az a nap, amikor Obbink utrechti professzor eljön közénk, hogy elfoglalja tiszteletbeli tanári székét főiskolánkon, különös jelentőségű ünnepnap nemzetünk, egyházunk és főiskolánk szempontjából egyaránt. Minden magyar és minden református hő imája az, hogy a Mindenható Isten védje és óvja Hollandiát, uralkodóját és népét s áldja meg lelki és testi áldásaival őket! n c ^ Dr. Tóth Endre. Isten hozta Vilma királynő udvari papját, dr. Obbink Hermann Theodor utrechti professzor-t, a mi szerény körünkbe. Köszöntjük benne a pápai főiskola tiszteletbeli tanárát, az utrechti magyarok melegszívű pártfogóját. Fenti portréját szeretnénk egy kicsit részletesebben megrajzolni, hogy tudják meg lapunk olvasói, ki az, aki június 16-án hozzánk érkezik. Már az is közös vonása a pápai diákokkal és a tanárok nagyrészével is, hogy egyszerű családból származik. S ő erre a származására büszke és azt soha nem szégyenli. Egyszerűség, közvetlenség és minden ünnepeltetés kerülése jellemzi legjobban. Mikor professzorságának 25. éves jubileumára készült majdnem az egész Hollandia, ő a jubileum napján ismeretlen helyre utazott. 1901-ben, mint az utrechti egyetem végzett hallgatója, a keleti nyelvészetben és a vallástörténetben végzett tanulmányiról ad számot, amikor „A szent háború a Korán alapján“ c. értekezésével elnyeri az utrechti egyetem dr. fokozatát. Első gyülekezete egy kis holland falu: Hoogersmilde, amely azonban csak három évig mondhatta magáénak, mert utána elfogadja az ugyancsak falusi gyülekezet: Katnperveen meghívását. Innét ugyancsak három évre rá már a tekintélyes város: Middelburg hívja meg. A három év azonban tovább kiséri, mert innét is tovább megy és három évre rá
