Dunántúli Protestáns Lap, 1937 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-13 / 24. szám
110. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1937. már a közben Hollandia tekintélyes prédikátorává nőtt utrechti diák, Tulipánország székvárosának: Hágának | a papja lesz. Itt bejáratos az udvarhoz is, ahol a leg- j magasabb társadalmi osztályok lelki problémái tárulnak ! fel előtte. De azért a főúri paloták mindennapos vendége bekopogtat a munkás tanyákra is. Prédikál, pásztorál, előadásokat tart — s közben hajnalba pirkadó éjszakákon át képezi magát. 1910—13-ig az amsterdami városi egyetem vallástörténész professzora. 1913-tól kezdve pedig az utrechti egyetem vallástörténeti tanszékét tölti be. Állandóan tanul, tanít, s közben megjelent munkáiban, valamint tekintélyes lapjában „Algemeen Weekblad voor Christendom en Cultuur“-ban munkában való fáradhatatlanságának adja fényes tanujelét. „A bibliai paradicsomi elbeszélés és a babilóniai források“ c. munkájában óriási tudással és hatalmas analizáló erővel tárgyalja, mint a vallástörténeti iskola szélsőséges irányoktól mentes követője, a különböző vallásoknak a Biblia tartalmának kialakításában gyakorolt hatását. 1923-ban először utazza be Egyiptomot és Palesztinát. Tapasztalatait: „A biblia földjén“ c. képekkel illusztrált munkájában foglalja össze. Közben dolgozik az Ószövetség fordításán és 1917—27-ig tartó munka után megjelenik a fordítás. Ezzel r a fordítással Obbink professzor és vele együtt az Újszövetség fordítója, főiskolánknak ugyancsak tiszteletbeli tanára, az utrechti egyetem újszövetségi professzora: Dr. Brouwer, igen nagy szolgálatott tett egész Hollandiának. A fordításhoz szükséges előtanulmányok és előmunkálatok eredménye képen ugyancsak Brouwerrel együtt kiadják: „Inleiding tot den Bijbel“ c. bevezetésüket. 1927-ben megjelent: „Izrael vallása“ c. munkája Dr. Obbink H. Th. utrechti egyetemi tanár, theol. akadémiánk tiszteletbeli tanára. után újra átdolgozza Bibliafordítását, mely második kiadásban is megjelent, sőt épen pár héttel ezelőtt kaptam utrechti könyvkereskedőktől értesítést, hogy nagy képes alakban is kiadták. Közben lankadatlan dolgozik tovább. 1933-ban megint megjelenik egy hatalmas munkája tőle: „A vallás a maga megjelenési formáiban“ címmel, melyben a vallástörténeti tudomány fenomenológiáját adja széleskörű tudományos megalapozottsággal. A tudománnyal való foglalkozás korántsem jelenti azonban nála az élettől való eltávolodást. Mint igehirdető minden prédikációjában tud korának nyelvén bizonyságot tenni Istenről és az Ő kegyelméről, s ha néha-néha prédikál, bizony az utrechti Klaaskerk sem elég nagy a hallgatók befogadására. S közben mégis jut ideje mindenre. Különösen régebben kedvenc előadója, vendége, elnöke és — tréfacsinálója volt a különböző diákkonferenciáknak. Fogadó óráin közvetlen. Fel is keresik a legkülönbözőbb ügyekben úgy a diákok, mint más emberek. Nyugodt, objektiv, éles áthatoló tekintete beleforrasztja a hízelgőbe, vagy alakoskodóba a szót, de aki őszinte támaszt és segítőt keres benne, az megérzi, hogy az éles tekintetek mögött, meleg szív dobog. Családja körében közvetlen, tele anekdotával, szives házigazda, aki" azonban nem mond le arról, ha szükséges, hogy finom élccel rá ne mutasson vendége achillesi sarkára is. Őszinte barát. Atyai pártfogó. Mikor a kórházban feküdtem, súlyos elfoglaltsága ellenére is szakított magának időt arra, hogy felkeressen. És nem olyan beteglátogató, mint sok elfoglalt ember, aki a második szónál már az óráját nézi. Egyik nagy holland napilap jellemezte őt legjob- • ban jubileuma alkalmából: benne a tudományos theologus, a gyakorlati lelkipásztor és a modern újságíró a legszerencsésebben egyesül. Nálunk a jubileumkor járt itt utoljára. Mindig kedvesen emlékezett vissza erre az útjára. Mindig készült, hogy újra eljön. Isten megengedte ennek a tervének valóra válását. Kedves családjával — feleségével, fiával és menyével — elérkezik hozzánk. Isten hozta kedves mindnyájukat. Pápa, 1937 június 12. Fáber Kovács Gyula. A Főiskolai Könyvtár Utrechúkiállitása. Főiskolánk könyvtára abból az alkalomból, hogy Obbink utrechti egyetemi tanár eljön Pápára megtartani a tb. tanári székfoglalóját, a theologiai I. számú tanteremben Utrecht-kiállítást rendez. A kiállítás anyagát már kiválogattuk és körülöttem valóságos könyvhegyek meredeznek. Hatalmas foliánsok mellett kisalakú, zsebbe szánt kézikönyvek szerénykednek. Házilag kötött héberszótárak mellett díszes egészbőrbe kötött dogmatikai opusok. Bizonyságai e könyvek egyrészt annak, hogy magyar diákjaink mindig szerették a könyvet és ha tehették, sokat vásároltak, másrészt pedig, hogy akkor is volt pénzük könyvekre, amikor még a Stipendium Bernardinum nem létezett, hanem hazulról kapták az útisegélyt és a külföldön tanulás egyéb költségeit. A kiállítás két részre oszlik. Az I. rész bemutatja az utrechti egyetem tanárainak könyvtárunkban található munkáit, amely várakozáson felül gazdag anyag. A II. rész bemutatja, nem kevésbbé érdekes anyag alapján, az Utrechtben tanult pápai diákok munkásságának Írott és nyomtatott emlékeit. Mindkét részben az anyagot időszerint rendezzük
