Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-22 / 12. szám
1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 51. oldal. ahol ilyen őszinte vallomások törtek fel a lelek mé lyéről, ott Isten közelsége volt érezhető. Hangzott el töredelmes bűnbánat, szent és komoly elhatározás. Megláttunk mindnyájan, akik ott voltunk, eddigi életünkből vaalami kivetni valót, de megláttuk a felénk nyújtott segítő kezet, Krisztus kezét. Magunkba szálltunk, mert Isten megalázott és felemelt bennünket Délsomogy ifjúsága megmozdult, mert a lelkiismeret megszólalt. A tűz meg van gyújtva, csak éleszteni kell. Bár csak engedné a jó Isten, hogy Istvándi példájára a jövőben még sokkal több gyülekezetünkben is meggyulnának a tüzek. Egyházunk megújulása attól függ, hogy az ifjúság vallást tud-e tenni Krisztus mellett, vagy nem. Délsomogy ifjúsága a választást megtette és mi hisszük, hogy az komoly volt. A konferencia márc. 11. és 12. napjain volt. Első nap, március 11-én: Megérkezés. 9 órakor ismerkedés, jelvényfeltüzés. 10 órakor istentisztelet, amelyet Burián István darányi lelkész végzett. 11 órakor előadást tartott Dobos Károly orsz. KIÉ titkár »Utravaló nélküli ifjúság« címen. 12 órakor a hősök szobrának megkoszorúzása. D. u. 3—5-ig az ifjak részére szavalóverseny. Este 7 órakor vallásos est a templomban. Előadást tartott Farkas Sándor alsósegesdi lelkész »Családi élet az Ige tükrében« cimen. Bibliát magyarázott Dobos Károly lelkész. Az estélyt változatossá tették leányok és fiúk szép számú szavalatai. — Második nap márc. 12-én 9 órakor csoportos bibliatanulmányozás. 10 órakor istentisztelet, amelyet Farkas Sándor lelkész végzett. 11 órakor előadást tartott dr. Batiz Dénes orvos »A Krisztusnak átadott élet nagy változásai« cimen. 12 órakor Dobos Károly lelkész előadása »A KIÉ céljáról«. D. u. 2—3-ig előadás csak fiuk részére az iskolában »Tiszta férfiuság« cimen. 3—5 óráig »Az ifjúsági munka módszere és segédeszközei« és »Az ifjúsági munka szervezete« című két előadás. Este 7 órakor műkedvelői előadás. Szilire került: »Hej Rákóczi, Bercsényi« c. három felvonásos történelmi színmű. Utána szeretetvendégség a KIEOtthonban. Az istvándi gyülekezet szeretetéért és áldozatkészségéért e helyen is hálás köszönetét mondunk. A konferencia áldott magvetés volt és reméljük, hogy gyümölcsöt is terem. Kis Kelemen József s.-lelkész. (f* . ' ^ $ KÖNYVISMERTETÉS A IV ■ --------Marxizmus és vallás cimen jelent meg Kiss Zoltán segédlelkésztől Nicolas Berdiaeff v. orosz főiskolai tanár művének fordítása. Már a cím maga is fölkelti érdeklődésünket. Hát még mikor az előszóból, melyet dr. Trócsányi Dezső irt, megtudjuk, hogy ki ez a Berdiaeff?! Egykor katonaiskolai növendék, azután marxista szociálista, majd ideálista filozófus, kit száműzött a cári hatalom, száműzött a vörös hatalom és most Párisban az általa alapított papnevelő intézet tanára s a párisi orosz emigráltak templomában papi funkciókat végez. Mint látja és Ítéli meg egy ilyen tudós azt a marxizmust, amely a keresztyénségnek egyik hatalmas fáján szinte halálos sebet ejtett s amelynek programmja minden vallást s elsősorban a keresztyén vallást kiirtani az emberek szivéből? Csak a lehető rövidséggel írom ide, hogy Berdiaeff az eredeti marxizmust elavultnak tartja, amely nem felel meg sem a jelen társadalmi helyzetének, sem a filozófiai és tudományos ismeretek színvonalának; filozófiai alapjai ellentmondók, naivak és nincsenek következetesen végiggondolva. Fejtegeti a marxizmus alapeszméjét, t. i. hogy az élet igazi alapja a gazdaság és a termelő munka, — minden egyéb, tehát vallások, filozófiai eszmék, erkölcsi lelkiismeret, művészi alkotás csak visszfény, felépítmény a reális alapon s csak az emberi gyengeség, a társadalmi erők elégtelen kifejlődésének a következménye, amely a megszervezett emberi erő növekedésével és a termelő erőknek fejlődésével legyőzhető és legyőzendő. De az e téren elért modern kutatások eredményeire hivatkozva ezt az alapeszmét elavultnak mondja s hir'deti, hogy az-igaz, a szép, a jó, az isteni világosság nem lehet a gazdaság, az osztályérdek folyománya. A marxizmus ismert vádjára, hogy a vallás a nép álomitala és a kizsákmányolás eszköze, — a legerősebb ellenvetése, hogy néhány marxista, pl. Kautsky állítása szerint az őskeresztyénség az elnyomottak, ama kor alsóbb osztályainak a lelki állapotából jött létre, amiből az is következik, hogy nem a kizsákmányolok, hanem a kizsákmányoltak alkották. Viszont elismeri, hogy a munkásosztály vallásellenességében nemcsak a kommunisták, de a keresztyének is bűnösök: a keresztyének keveset foglalkoztak Krisztus igazságainak az életbe átültetésével, így keresztyénellenes erők vették kezükbe a társadalmi igazság szorgalmazását. Szellemesen tárgyalja a marxizmus ellenmondásait, aztán kifejti, hogy a proletáriátus elé irt hivatás: fölszabadítani az emberiséget, biztosítani számára a hatalmat és boldogságot, megoldani az élet minden aggasztó kérdését, — már proletár messzianizmus s mint ilyen már a hit tárgya és nem a tudományé. Az új Messiás a hatalommal és dicsőséggel jövő proletáriátus, kinek országa e világ országa. Ebben a messzianizmusban az ember maga csak áldozat a társadalomért személyes jog nélkül, — a kommunizmus tehát nemcsak Isten-, de embertagadás is s azért ellenlábasa a keresztyénségnek, mert ennek a felebaráti szeretet az alapja. Épen ezért a marxizmus nem vállalhatja azt a liberális, de a szociáldemokrata párt által is elfogadott elvet, hogy a vallás magánügy. A marxizmus maga is vallás. Lenin országában nincs hely a keresztyénség számára. A marxizmus vallásellenessége elleni küzdelemnek szociális küzdelemnek is kell lennie. A »rosszakarat« kezéből vegye vissza a jóakarat a társadalmi kérdések megoldását. A létező rosszba nem szabad belenyugodni. Múló emberi érdekekhez ne kapcsolódjék a keresztyén vallás. A keresztyénellenes lelkűidet csak egy megtisztult, lelki, elmélyített keresztyénség győzheti le, amely szivén hordja úgy a társadalmi életben, mint a kultúrában ráváró feladatot. A mű aktualitása, fordítása, Ízléses kiállítása di-
