Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-08-02 / 31. szám

136. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1936. [Róm. X11:1—12. verseit, majd buzgó imádságban kérte a mindenható Isten áldását és kegyelmét a köz­gyűlés munkájára. Az imádság után Thaly Dezső egy­házmegyei gondnok mondotta el megnyitó beszédét, melyben emlékezett néhai dr. Antal Gézáról, kinek érdeme, hogy a díszes komáromi templom felépült és most ebben tarthatjuk gyűlésünket. Örömmel emlé­kezett meg azokról a kitüntetésekről, melyek anya­­szentegyházunk vezető egyéniségeit — köztük kon­­ventünk és zsinatunk világi és egyházi elnökét, dr. Darányi Kálmán és dr. Jókay-Ihász Miklós urakat érték. Fájdalommal szólt a veszteségekről, melyeket a halál könyörtelen keze okozott anyaszentegyházunk­­nak. Beszélt az aktuális kérdésekről: a lelkészt és tanítói nagy és nehéz feladatokról, a lelkészi és ta­nítói fizetésekről, az e téren kiáltó bajokról, hang­súlyozva, hogy arányos tehermegosztásra volna szük­ség. Élénken tiltakozott az ellen, hogy a lelkészek és tanítók a választási harcokba belenyúljanak. Mint igazán hithű fia egyházunknak, a vegyesházasságok és reverzálisok elleni védekezés eszközéül ajánlja a megértő szervezkedést, mert úgy véli, ha az egyház hű fiai egyesült erővel híven teljesítik kötelességü­ket, sokat tehetnek a létünket veszélyeztető bajok el- I hárítására. Az elnöki megnyitó után a komáromi egyház : énekkarának szabatos előadása gyönyörködtette a j gyűlésen megjelenteket. Má.nd a lelkészi, mind a világi tagok igen szép számmal voltak jelen, de mégis igen hiányzott közü- j lünk dr. Lázár Andor igazságügyminiszter tanács- j bírónk és Fáy István főispán, világi főjegyzőnk. Mind- ! ketten másnemű hivatalos elfoglaltságuk miatt ma- ; radtak távol a gyűlésről és kérték mulasztásuk iga- j zolását. A határozatképesség kimondása után következett j a programm sorrend szerinti tárgyalása. A naszályi j II. tanítói állásra megválasztott tanító részére a mi- | niszterium nem folyósította az államsegélyt, tehát új választást kellett elrendelni. A bokodi tanítói ál­lásra megválasztott Mészáros Mihály választását a közgyűlés megerősítette s nevezett a gyűlés szín^ előtt letette az esküt. Esperesünk az eskü letétele után szép szavakkal vázolta előtte a tanítói hivatás fontos voltát és buzdította nagy és nehéz feladatainak pon­tos és lelkiismeretes betöltésére. Ezután következett az egyházi főjegyző előadá­sában az esperesi és egyházlátogatási jelentés tár­gyalása, melynek kiemelkedőbb pontjaira a követ­kező határozatokat hoztuk. Az Institutio Religionis Christianae című mű megjelenésének 400 éves for­dulója alkalmával a mű tanulmányozására s annak — ha még nem történt volna meg — vallásos esté­lyeken való ismertetésére hivta fel közgyűlés a lelki­­pásztorokat, hogy a műben foglalt Igazságoktól át­hatva, a reformáció meggyújtott fáklyája minél ma­gasabban lobogjon lelkűnkben. A felekezetközi szomorú helyzettel kapcsolatban felhívta közgyűlés a lelkipásztorokat hivatásuk és kö­telességük minél pontosabb teljesítésére. A híveket (egymás iránti szeretetre, megértésre, összetartásra s arra, hogy a másét ne bántsuk, de a magunk igazát, törvényes jogait minden erőnkkel védjük meg. Felír a közgyűlés a lelkészi és tanítói fizetések­nél levő igazságtalanságok orvoslása érdekében a fokozatos hatóságok útján a kormányhoz, hogy a lelkészeknek a korpótlékot folyósítsa 100o/o-ig, a ta­nítóknál a búzaérték a valóságos értéknek megfelelőleg számíttassák, az egyházak bajain pedig segítsen azzal, hogy a kultúradót hozza be, a hátralékos tanítói nyugdíj­járulékokat az egyházak nevéről törölje, jövőre pedig a fizetést a politikai községek kötelességévé tegye s egyszersmind intézkedjék az iránt, hogy a lelkipász­torok különadója ne 250o/o, hanem, mint más tiszt­viselőé, lOOo/o legyen. Nem fogadhatjuk el a kor­mánynak a már felterjesztett kérelem elutasításakor használt azon indokolását, hogy mi nem vagyunk köz­­tisztviselők még ilyen külön teher alól való mente­­síthetés szempontjából sem, akkor, amikor a lelkészi kar a magyar államnak minden tekintetben hűséges szolgája, a magyar nemzeti eszme istápolója, min­den jó magyar ügynek előharcosa. A körzeti iskolafelügyelői állások betöltésével kapcsolatban kérjük a kultuszminiszter urat, hogy üresedésbe jövő állások betöltésénél a felekezeti ta­nítókat is vegye figyelembe, mert a mostd.ni kineve­zések alkalmával súlyos sérelem érte tanítóink közül azokat, akik kiválóságuknál fogva méltán foglalhattak volna helyet a kinevezettek csoportjában és csak igen aránytalan kis számban juthattak oda. Megemlékezett az esperesi jelentés a kitüntetet­tekről s mindnyáját örömmel üdvözölte a. közgyűlés. Reménnyel tekint az új főiskolai gondnok: Ólé Sán­dor és az új mezőföldi esperes: Bakó Lajos műkö­dése elé. . Elvesztettük a közel múltban egyik igen buzgó és fáradhatatlan tanácsbírónkat, id. Varjú Józsefet, ki évek óta alkotó tagja volt az egyházkerületi köz­gyűlésnek is. Néma felállással 'áldozott a közgyűlés emlékének s helyének a jövő egyházmegyei gyűlésig leendő betöltésére az elnökséget felhatalmazta. Azokban a gyülekezetekben, hol nagy adóhátra­lékok vannak, esperes javaslatára ajánlottuk az állami adóval együttes kezelésbe adást. A tanítói karban történt változásokat tudomásul vettük, köztük a nagyigmándi II. tanítónak az alsó­­némedi tanítóval történt álláscseréjét is. A főiskolai igazgató-tanácsba újabb hat évre is­mét esperesünket választottuk meg. Az egyházlátogatásról szóló jelentésből örömmel látta a közgyűlés, hogy híveinkben még él az egyház iránti szeretet és áldozatkészség, mert csak ennek a következménye lehet, hogy a nehéz viszonyok dacára is 29.000 P önkéntes adakozás volt az egyházmegye gyülekezeteiben, amely az előző évihez viszonyítva 7000 P emelkedést mutat. Az esperesi jelentés letárgyalása után Tansonyi Sándor aljegyző az egyházkerületi határozatokat is­mertette s a közgyűlés a határozatok értelmében elő­terjesztett javaslatokat magáévá tette. A missziói bizottság határozatait Baráth József missziói előadó javaslatára a közgyűlés magáévá tette, melyek közül kiemelendő, hogy a körzeti presbiteri konferenciák tartásának folytatását és ifjúsági össze­jövetelek tartását szükségesnek jelenti ki. A presbiteri konferenciákra intelligens presbitereinket kell elő­adókul megnyerni. Aáaller Kálmán tanügyi elnök előadásában letár­gyaltuk és elfogadtuk a tanügyi bizottság határoza­tait. A számvevőszék határozatával kapcsolatban Tap­­sonyi Sándor javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy az új számadási nyomtatványok közül a pénztári fő­könyv és költségvetés 1937 január 1-től feltétlenül használatba veendő. Az egyházak számadásait köz­gyűlés számvevői vélemények alapján hagyta jóvá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom