Dunántúli Protestáns Lap, 1936 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1936-08-02 / 31. szám

1936. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 137. oldal. A számvevői vélemények ezután két példányban ké­szítendők, hogy az egyik az esperesi hivatalnál ma­radjon. A lelkészértekezlet határozatai kapcsán aljegyző javaslatára a közgyűlés felír a kerületi közgyűlésre a stólamegváltás ügyében. Az esperesi egyházlátoga­tás jelenlegi közigazgatási jellegének megtartása mel­lett szükségesnek véli a lelkészértekezlettel egyértel­műi eg a közgyűlés, hogy az egyházlátogatás alkal­mával találkozzék az esperes a gyülekezetek missziói munkásaival, az egyesületek vezetőivel, hogy az idő­szerű kérdéseket velük megtárgyalja. Ebben az ügy­ben is felírunk a kerületi közgyűlésre. Az egyház­­megyei lelkészek halálesetre szóló együttes biztosí­tása tárgyában közgyűlés úgy határozott, hogy bővebb megtárgyalásra visszateszi a lelkészértekezlethez. A lelkész! nyugdíjtörvény (IX. te.) életbeléptetését a közgyűlés kívánatosnak tartja s ilyen értelemben for­dulunk az egyetemes konventhez. Elfogadta és a kerületi közgyűlés elé terjeszti a közgyűlés Győry Elemér lelkészértekezleti elnök jelentését a lelkészek továbbképzéséről. Jóváhagyást nyert az egyházmegyei számadás és költségvetés. Megerősítettük a tatai egyház 5o/o-os pótadó kiveté­sét, a bokodi egyház adókulcsát, az ácsi egyház adás­­vevési szerződését. Letárgyaltuk az egyetemes kon­­vent ránk vonatkozó határozatait. A tanfelügyelő át­iratait tudomásul vettük. Az esztergomi egyház misz­­sziói jellegének eltörlése iránti kérelmét pártolólag terjesztettük a kerületi közgyűlés elé. Több egyház haszonbérszerződése megerősítést nyert. Az egyes bi­zottságok időközben hozott javaslatait határozati erőre emelte a közgyűlés s még több kisebb folyóügy le­­tárgyalása után a közgyűlést esperes úr buzgó imája bezárta. A gyűlés után bírósági ülés volt, melyen meg­alakítottuk az időszaki tanácsot és egy közigazgatási ügyet intéztünk el. A gyűlés végeztével a »Korzó«-étteremben köz­ebéd volt, melyen megjelent Komárom-Esztergom vármegye alispánja és a vármegyei aljegyző, kik ezen a napon épen Komáromban tartózkodtak. Megjelent a város polgármestere és az evangélikus testvér­egyház vezetősége és még többen. Bár az volt a meg­állapodás, hogy felköszöntők nem lesznek, a komá­romi egyház lelkipásztora köszöntötte meleg szavak­kal a megjelent vendégeket. 'Ebéd után ki-ki haza­utazott őrálló helyére. Adja a jó Isten, hogy végzett munkánk szolgáljon mindnyájunk javára s a yiagy Isten dicsőségére. Tarján, 1936 július hó. Besse Lajos ehm.-i főjegyző. . A barsi ref. egyházmegye közgyűlése. A barsi ref. egyházmegye f. évi július 3-án tar­totta rendes közgyűlését Léván Czeglédy Pál esperes és dr. Nagy Béla egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Dr. Agyagási Sándor egyházmegyei főjegyző ter­jesztette elő a részletes esperesi jelentést, mely az legyházmegye egy évi történetén kívül kiterjed az 'egyetemes ref. egyház korszerű kérdéséire is. Az espe­­re.sí jelentés hálával emlékezik meg Kálvin Institutiójá­­nák 400 éves évfordulójáról. 1536 március havában fiagyta eí a sajéót az élő Isten szuverenitásának ezen »Magna chartája«. Ez a könyv rendszerbe foglafta össze az evangélium örök igazságait, hogy híd le­hessen a bibliához, az Isten dicsőségéhez. Az egész világ reformátussága hódol e napokban Genfben a nagy reformátor emlékének. A magyar reformátusok­nak is szent kötelessége ez. Esperesi jelentés megemlékezik továbbá a múlt év őszén Podebradyban tartott presbiteri világszövet­ség gyűléséről. A nagy erkölcsi súllyal rendelkező tes­tület felhasználta az alkalmat az itteni református egy­ház égető kérdéseinek az illetékes fórumok előtt való feltárására. Ez a gyűlés közelebb hozta egymáshoz a köztársaság protestánsait, s egveitgfette az utat a cseh­­fnorvaországi reff, egyházakkal való együttműködésre. Szervezetlenségünk indította útjára az úgynevezett református összefogást. Ennek célja az, hogy egyház­társadalmunk lépjen ki eddigi passzivitásából, s a népünkben levő hatalmas anyagi és erkölcsi erőket állítsa a református eszmények szolgálatába. Megemlékezik az esperesi jelentés az egyetemes ref. egyház legfiatalabb intézményéről, a rdf. tanító­képzőről, amely a múlt év szeptember havában nyílt meg Komáromban 40 rendes tanulóval. Ezen intézet az eddigi működését tekintve is megérdemli minden ref. magyar szerefetét és áldozatkész támogatását. Saj­nálattal említi meg, hogy ezen intézet az államkormány részéről nem talált kellő méltatásra. Az egyházi főha­tóságokra hárul a feladat, hogy a ref. tanítóképző inté­zet elismerésének kérdését az államkormánynál mi­előbb elintézzék. Esperesi jelentés ezután foglalkozik a losonci theologia ügyével, amely a 11-ik évet 70 hallgatóval nyitotta meg. Sürgeti a losonci theologia rendes tan­székekkel való kiépítését. Jelenti, hogy az Egyetemes Tanügyi Bizottság tervezetet dolgozott ki az intézet végleges elhelyezé­sére, mely szerint a túlterhelt gyülekezetek igénybe­vételét nem kívánja, azonban a ref. egyház szolgálatá­ban álló minden lelkész és tanító 5 évi részletben fize­tendő 1000 Ke hozzájárulásával óhajtja a szükséges fedezet élőteremtését biztosítani. Megemlékezik esperesi jelentés a sérelmeinkről, mint kánonaink szentesítésének halogatása, az 1919/20. évi államsegélyek visszatartása, a kongnia törvény végrehajtásával szenvedett sérelmek és az adócsökken­tési segély teljes élsorvasztása. Kegyelettel emlékezik meg az esperesi jelentés az egyházmegye halottairól. Akúcs Lajos volt nagy­­peszeld, Boldizsár György mohii lelkészekről. Tóth Ferenc kiskoszmályi, Körmendi István tergenyei és Bátky István nagyodi tanítókról. Majd Szinay Sándor és dr. Guba János újonnan választott tanácsbírák és Szúnyog János tanító ja közgyűlés előtt leteszik a hivatalos esküt. Közgyűlés szeretettel köszönti 25 éves rendes lelkészi szolgálatuk alkalmával Czeglédy Pál esperest, Szabó S. Zsigmond bajkai- és Szinay Sándor nagyöl­­vedi lelkészeket, továbbá 25 éves tanítói szblgálatuk alkalmával Hadnagy Gyula farnadi tanítót és Vida Róza lévai tanítónőt. Ugyancsak elismeréssel és sze­retettel köszönti közgyűlés Bodor Csömör Istvánt, aki 25 éve gondnoka a nagyölvedi egyháznak, Nikus Csömör Andrást, aki 30 éve presbitere a nagyölvedi egyháznak, Hajpál Mátyást, aki Mohiban 35 éve pres­bitere az egyháznak és Czudor Ferencet', aki Mohiban 31 éve presbiter. Majd Szinay Sándor számvevő terjesztette elő a számvevőszék jelentését az egyházak és az egyház­­megyei, a gyámoldai pénztárak számadásairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom