Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-05 / 18. szám

Negyvenhatodik évfolyam. 18. szám. ' Pápa, 1935 május 5. DÜMNTDLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE • MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ A református theologia feladata a jelenkorban. Dr. Brunner Emil. Hetedik tétet: Mint ahogy az evangélium és az egyházi igehirdetés harcot jelent, épen úgy az Isten igéje és a bűnös emberi értelem közötti harc maga az igazi theologia is. Teliéit a bibliafordítás, mint a theologia feladata ebben áll: tegye képessé az evangélium hirdetőjét arra, hogy a mai emberhez mai módon beszéljen és a modern embert éppen ott ke­resse és fogja meg, ahol az valóban van. Ez a korra való vonatkoztatás, a theologiának ez az aktualizálása éppen a theologia és az egyházi igehirdetés egymás mellé állításából tűnik ki. A pré­dikációnak semmi más feladata sincs, mint hogy a Biblia iidvüzenetét megismételje. De, ha a prédikáció egyszerű recitáció, akkor a feladatának nem felel meg, akkor még semmit sem végzett. Es ha nem más, mint ennek a bibliai üdvüzenetnek puszta exegézise, még akkor sem végezte el feladatát. Az igazi prédi­káció a hallgató leikével és a hallgató leikéért való harc, mint ahogyan Pál mondotta, a prédikáció annak a feladatnak engedelmes elvégzése, hogy a Krisztus számára foglyul ejtse az embereket. A prédikáció tehát párviadal az emberi értelem és az isteni iidvüzenet között és épen ezért: harc az Isten és az ördög kö­zött. Minden igazi prédikáció exorcizmus. Aki ma egy­szerűen egy kálvini prédikációt mondana el, az az ördögöket nem űzné ki vele, annak ellenére, hogy Kálvin azzal a prédikációval csakugyan ördögöket tudott űzni. Miért van ez a különbség? Azért, mert a mai ember nem a négyszáz év előtti ember. Az ördög azonban ugyanaz. De ennek az ördögnek a fegyver­zete ma már egészen modern. Az ördög is lépést tart a haladással. Épen ezért a theologusnak és a prédi­kátornak meg kell ismerkednie az ördög modern fegy­verzetével. Ehhez azonban szüksége van a mai pré­dikátornak theologiai műveltségre. Épen a theologia feladata az, hogy megértesse a prédikátorral az ördög mai fegyverzetét. A theologia nem maga az az exisztenciális harc, amelyről az imént szó volt. A theologia az itt és most jelenvaló emberrel nem abban az értelemben foglal­kozik, mint a prédikáció. A theologia általánosságban mozog, az általános korszellemmel viaskodik, a pré­dikáció meg eleven emberi egyéniségekkel. A különb­séget azonban máskép is formulázhatjuk: a theologia a bűnös gondolkodással, a prédikáció pedig a bűnös akarattal foglalkozik. Épen ezért nemcsak a prédi­káció, hanem a theologia is szükségképen vitázó (erisztikus). Nem azt mondom, hogy polemikus, ha­nem, hogy erisztikus és ezzel az új kifejezéssel, hogy FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK erisztikus, ki akarom fejezni ennek a ténykedésnek negatív és pozitív mozzanatát egyaránt. Nyolcadik tétel: A theologia nyomban elfajul és theologizmussá válik, amint nem szolgálóleánya, ha­nem úrnője akar lenni az egyháznak. A theologiának, mint bibliafordításnak az legyen a gondja, ■ hogy a Biblia igéjét az élet valóságába átfordítsa. Már Zwingli óta jellemző sajátsága a református theologiának, hogy a theologiát az egyháznak aláren­deli. Egy múlt századbeli egyháztörténész (Heng­­stenberg) a kálvinizmus és lutheránizmus közötti kü­lönbséget ezzel a mondattal fejezte ki: a lutherániz­­musban az egyház egyik locusa a theologiának, a kál­­vinizmusban pedig a theologia egyik locusa az egy­háznak. Ebben az értelemben akarok én is kálvinista lenni. Nem hiszem, hogy ez a formulázás ma — bár nagyon szellemes — találó volna, de mégis, az igaz­ságnak a magva benne van. Németországban például kiütközik az a veszedelmes törekvés, hogy a theologia az egyházban legfőbb dologgá váljék. Amint ebből az egyetlen mondatból láthatjuk, Németország egé­szen más, mint M.agyarország. Egyáltalán nem állí­tom, hogy a -theologizmus veszedelme Magyarorszá­gon ma már fenyegetne. Honnan ered a theologizmus? Egy hamis viszony­­meghatározásból, a hit és a theologia közti hamis yiszony-meghatározásból. Ezzel ismét az első tételhez kanyarodtunk vissza. — A theologia előfeltételezi ugyan a hitet és az egyházat, de nem a theologia az, amely létrehozta volna akár a hitet, akár az egyházat. Ahol a theologia a hitet nem előfeltételezheti, ahol a theologiának magának kellene a hitet létrehoznia, ott már baj van. A theologia nem konstitutiv alkat­eleme az egyháznak, hanem kritikai szerepet tölt be ott. A theologia nem más, mint egyházi egészségügyi rendőrség, vagy élelmiszervizsgáló intézet. Arról kell gondoskodnia, hogy az egyház tana egészséges ma­radjon. Azonban nem szabad olyan messze mennünk a theologia határvonalának felállításában, hogy mond­juk egy gyermekével együtt imádkozó anya munkáját már theologiai munkának minősítsük. Ä theologia tudomány és nem praxis, a theologia elmélet és nem igehirdetés. A theologia nem más, mint egy csataterv­nek az elkészítése, de nem maga az ütközet, amely a terv alapján folyik. Ezt a kartográfiát nem szabad magával a harccal összecserélni, de jó térképek és tervek nélkül szerencsés, győzelmes ütközetet nem lehet vívni. Theologiai munkásság nélkül seni az egy­ház, sem az egyház igehirdetői munkássága nem ma­radhat tiszta. De mindennek ellenére is hangsúlyoz­nunk kell azt, hogy a theologiának nem az a fel­adata az egyházban, hogy uralkodjék, hanem, hogy szolgáljon. Ebből a megállapításból a theologiai tudomá­nyokra vonatkozólag is következtetést vonhatunk le

Next

/
Oldalképek
Tartalom