Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-05 / 18. szám
Negyvenhatodik évfolyam. 18. szám. ' Pápa, 1935 május 5. DÜMNTDLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE • MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ A református theologia feladata a jelenkorban. Dr. Brunner Emil. Hetedik tétet: Mint ahogy az evangélium és az egyházi igehirdetés harcot jelent, épen úgy az Isten igéje és a bűnös emberi értelem közötti harc maga az igazi theologia is. Teliéit a bibliafordítás, mint a theologia feladata ebben áll: tegye képessé az evangélium hirdetőjét arra, hogy a mai emberhez mai módon beszéljen és a modern embert éppen ott keresse és fogja meg, ahol az valóban van. Ez a korra való vonatkoztatás, a theologiának ez az aktualizálása éppen a theologia és az egyházi igehirdetés egymás mellé állításából tűnik ki. A prédikációnak semmi más feladata sincs, mint hogy a Biblia iidvüzenetét megismételje. De, ha a prédikáció egyszerű recitáció, akkor a feladatának nem felel meg, akkor még semmit sem végzett. Es ha nem más, mint ennek a bibliai üdvüzenetnek puszta exegézise, még akkor sem végezte el feladatát. Az igazi prédikáció a hallgató leikével és a hallgató leikéért való harc, mint ahogyan Pál mondotta, a prédikáció annak a feladatnak engedelmes elvégzése, hogy a Krisztus számára foglyul ejtse az embereket. A prédikáció tehát párviadal az emberi értelem és az isteni iidvüzenet között és épen ezért: harc az Isten és az ördög között. Minden igazi prédikáció exorcizmus. Aki ma egyszerűen egy kálvini prédikációt mondana el, az az ördögöket nem űzné ki vele, annak ellenére, hogy Kálvin azzal a prédikációval csakugyan ördögöket tudott űzni. Miért van ez a különbség? Azért, mert a mai ember nem a négyszáz év előtti ember. Az ördög azonban ugyanaz. De ennek az ördögnek a fegyverzete ma már egészen modern. Az ördög is lépést tart a haladással. Épen ezért a theologusnak és a prédikátornak meg kell ismerkednie az ördög modern fegyverzetével. Ehhez azonban szüksége van a mai prédikátornak theologiai műveltségre. Épen a theologia feladata az, hogy megértesse a prédikátorral az ördög mai fegyverzetét. A theologia nem maga az az exisztenciális harc, amelyről az imént szó volt. A theologia az itt és most jelenvaló emberrel nem abban az értelemben foglalkozik, mint a prédikáció. A theologia általánosságban mozog, az általános korszellemmel viaskodik, a prédikáció meg eleven emberi egyéniségekkel. A különbséget azonban máskép is formulázhatjuk: a theologia a bűnös gondolkodással, a prédikáció pedig a bűnös akarattal foglalkozik. Épen ezért nemcsak a prédikáció, hanem a theologia is szükségképen vitázó (erisztikus). Nem azt mondom, hogy polemikus, hanem, hogy erisztikus és ezzel az új kifejezéssel, hogy FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK erisztikus, ki akarom fejezni ennek a ténykedésnek negatív és pozitív mozzanatát egyaránt. Nyolcadik tétel: A theologia nyomban elfajul és theologizmussá válik, amint nem szolgálóleánya, hanem úrnője akar lenni az egyháznak. A theologiának, mint bibliafordításnak az legyen a gondja, ■ hogy a Biblia igéjét az élet valóságába átfordítsa. Már Zwingli óta jellemző sajátsága a református theologiának, hogy a theologiát az egyháznak alárendeli. Egy múlt századbeli egyháztörténész (Hengstenberg) a kálvinizmus és lutheránizmus közötti különbséget ezzel a mondattal fejezte ki: a lutheránizmusban az egyház egyik locusa a theologiának, a kálvinizmusban pedig a theologia egyik locusa az egyháznak. Ebben az értelemben akarok én is kálvinista lenni. Nem hiszem, hogy ez a formulázás ma — bár nagyon szellemes — találó volna, de mégis, az igazságnak a magva benne van. Németországban például kiütközik az a veszedelmes törekvés, hogy a theologia az egyházban legfőbb dologgá váljék. Amint ebből az egyetlen mondatból láthatjuk, Németország egészen más, mint M.agyarország. Egyáltalán nem állítom, hogy a -theologizmus veszedelme Magyarországon ma már fenyegetne. Honnan ered a theologizmus? Egy hamis viszonymeghatározásból, a hit és a theologia közti hamis yiszony-meghatározásból. Ezzel ismét az első tételhez kanyarodtunk vissza. — A theologia előfeltételezi ugyan a hitet és az egyházat, de nem a theologia az, amely létrehozta volna akár a hitet, akár az egyházat. Ahol a theologia a hitet nem előfeltételezheti, ahol a theologiának magának kellene a hitet létrehoznia, ott már baj van. A theologia nem konstitutiv alkateleme az egyháznak, hanem kritikai szerepet tölt be ott. A theologia nem más, mint egyházi egészségügyi rendőrség, vagy élelmiszervizsgáló intézet. Arról kell gondoskodnia, hogy az egyház tana egészséges maradjon. Azonban nem szabad olyan messze mennünk a theologia határvonalának felállításában, hogy mondjuk egy gyermekével együtt imádkozó anya munkáját már theologiai munkának minősítsük. Ä theologia tudomány és nem praxis, a theologia elmélet és nem igehirdetés. A theologia nem más, mint egy csatatervnek az elkészítése, de nem maga az ütközet, amely a terv alapján folyik. Ezt a kartográfiát nem szabad magával a harccal összecserélni, de jó térképek és tervek nélkül szerencsés, győzelmes ütközetet nem lehet vívni. Theologiai munkásság nélkül seni az egyház, sem az egyház igehirdetői munkássága nem maradhat tiszta. De mindennek ellenére is hangsúlyoznunk kell azt, hogy a theologiának nem az a feladata az egyházban, hogy uralkodjék, hanem, hogy szolgáljon. Ebből a megállapításból a theologiai tudományokra vonatkozólag is következtetést vonhatunk le
