Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-05 / 18. szám
82. oldat. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1935. és e tanulmányok értelmére is rámutathatunk. Theologus diákok theologiai munkásságának olyannak kell lennie, amely alárendeltetett az <3 hitéletüknek. Ez az alárendeltség azonban nem azt jelenti, mintha a theologia kevésbbé volna fontos, hanem azt fejezi ki, hogy a theologia szerepe a szolgálat. Van valami lelkigondozási kritériuma az igazi theologiának és ez különösen a Szentlélekről szóló tanban válik nyilvánvalóvá, mert itt, a Szentlélekről szóló részben magának a theologusnak a személyes tapasztalatai szolgálnak tárgyul mondanivalójához, épen ezért a Szentlélekről szóló tan az a hely, ahol minden theologus zavarba jön, ha nincs elegendő hitélete, mert itt a leghamarább jut kifejezésre az élő és a halott hit közötti különbség. Itt jut szóhoz az experientia, amiről a reformátorok beszélnek. Az az experientia, amely az oratio, tentatio és a meditatio mögött áll. Hogy ha a Biblia azt tanítja, hogy az igazi hit a gyümölcseiről ismerhető meg, akkor azt kell mondani, hogy az igazi tan is olyan, amit a gyümölcseiről tudunk megismerni, vagy megbírálni. Hogy ha azt mondják a theologusok, hogy nemcsak az életnedvek — amelyek mindenkor el vannak rejtve —, hanem a hitnek a gyümölcsei, vagyis a szeretetmunkák is rejtve vannak, ott már baj van. Épen ebben a vonatkozásban hivatkozhatunk jóleső érzéssel Kálvinra. Nem volt senki, aki nálánál határozottabban kifejezésre juttatta volna a bibliai tanoknak a teljességét ebben a vonatkozásban. A vigasztalás gondolatát, amely annyira dominál Luthernél, kiegészíti a harc gondolatával. Ő semmiféle fecsegés által nem engedte visszatartatni magát és a sola gratia gondolata mellé .odaiktatta a soli Deo gloria gondolatát, a kegyelem-tan mellé a cselekedetek tanát. Nem mintha ez a kettő különböző dolog lenne, sőt éppen annak a kihangsúlyozására tette, hogy a sola gratia szükségképen kihat a cselekedetekre is. isten úgy vezet bennünket a kegyelemben, hogy lépésről-lépésre megvilágítja utunkat a hit felfellobbanásában. (Nem a theologiában.) Ezzel pedig minden theologiai önteltséggel szemben védőgátat emelt. Épen az igazi theologiának az a jellemző vonása, hogy túlütal önmagán arra, ami már nem theologia. Ráutal arra az engedelmességre, amellyel mi is tartozunk annak az Istennek, aki Ura a theologiának és Ura önmagunknak is. (Vége.) Ezt az előadást Brunner Emil dr., a zürichi egyetem dogmatika-professzora, magyarországi körútja alkalmával a Pápai Református Theologiai Akadémián tartotta, 1935 március hatodikán. Az előadást Török István dr. theol. akad. tanár tolmácsolta s a tolmácsolt szöveget Gáti Samu hittanhallgató gyorsírással leírta. — Az ünnepségnek különös jelentőséget adott a Soproni Evangélikus Theologiai Fakultás három professzorának és tizennyolc hallgatójának a jelenléte. — Az előadás címét az előadó szellemében így is módosíthatnék: „A reformátori theologia jelenkori feladatai“, t. i. azok az értékek, amelyeket a kálvinizmusban felmutatott, az igazi lutherániztnusban is meg vannak, viszont a lutheranizmus említett hibái a kálvinizmusban szintén megtalálhatók. Díszes kivitelű Konfirmációi Emléklapok darabonként 20 fillérért kaphatók a Főiskolai nyomdában. 10 példány vételénél már 10°/o engedmény. — Mengrendelések Főiskolai nyomda — Pápa, Petőfi-utca 13. szám alá intézendők. Az Egyetemes Konvet gyűlése. A Református Egyetemes Konvent szerdán délelőtt kezdte meg az ezévi üléseit Budapesten, az Abonyiutcai székház földszinti termében. Az ülésen megjelentek : Baltazár Dezső, Ravasz László, Farkas István és Medgyasszay Vince püspökök, Balogh Jenő, Teleky József gróf, Farkasfalvi Farkas Géza és Vay László báró egyházkerületi főgondnokok, Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter, a pápai főiskola világi gondnoka, Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság ny. másodelnöke, Bernát István, a Nemzeti Bank alelnöke és sokan mások. Reggel negyed tiz órakor kezdődött a gyűlés. Baltazár püspök-elnök fohászkodott a gyűlés sikeréért, maid Balogh Jenő dr. főgondnok-elnök megnyitójában mindenekelőtt a Rákóczi-jubileumáról emlékezett meg. Bizonyos — így folytatta —, hogy a forrongás és átalakulás korszakában, amelyen hazánk, de egyúttal a müveit világ legnagyobb része ezekben az évtizedekben keresztül megy, az eldöntendő kérdéseknek, a megoldandó feladatoknak egész garmadája tornyosul a kormányok és a törvényhozás elé. Hosszú közéleti munkásság alatt tapasztaltam, hogy ilyen nehéz kérdéseket sokan nagyon egyszerűeknek és egy-két törvényhozási szabállyal megold hatóknak tartanak, pedig csak a hosszabb élettapasztalat hiánya, vagy nagyobbfokú tájékozatlanság vélheti azt, hogy egyik-másik ilyen kérdés csak egy szempontból volna vizsgálandó. Mi, a Konvent tagjai nyugodtan tehetjük azt az Ígéretet, hogy mindezeknek a kérdéseknek megoldásánál bennünket semmi magánérdek nem vezet és közreműködésünkkel csak a nemzet egyetemes javát fogjuk szolgálni. Balogh Jenő ezután új rendszeres gyermekvédelmi törvény megalkotását sürgette. Majd így folytatta: Á magyar református egyháznak csendben, de kitartóan harcolnia kell az elszakított területeken élő magyarok egyenjogúsításáért, s mindent meg kell tenni, hogy a Jugoszláviából kiüldözött testvérek mihamarabb visszajussanak otthonaikba. A kedvezőtlen lakás- és munkaviszonyokat is javítani kell. Nagy megnyugvást jelent az, hogy a telepítés, az egyke, stb. kérdések megoldásának előkészítésére a református egyház egyik kiváló tagja: Darányi Kálmán dr. földmivelésügyi miniszter kapott széles kormányhatalmi hatáskört. (Éljénzik a jelenlevő Darányi Kálmánt.) Az új belügyminiszter, vitéz leveldi Kozma Miklós régi magyar nemzedékétől örökölt fajszeretettel foglalkozik a szociális reformok őt illető részének megoldásával. (Éljenzés.) Balogh Jenő megnyitó beszéde után érkezett meg az Egyetemes Konvent ülésére a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világszövetségének Budapesten időző ügyvezető elnöke, D. A. Koechlin svájci lelkész-elnök, akit Balogh Jenő angol és német nyelven köszöntött. Koechlin válaszában rámutatott a svájci és a magyar református egyház régi kapcsolatára, amely nemcsak a történelmi múltban, hanem a jelenben is termékeny, áldásos. Szívből átérzi a magyar nép és a magyar egyház keserű sorsát és otthon is el fogja mondani, mennyi testvéri szeretettel fogadták magyar földön. Az ünnepi aktus után megválasztották a konventi bizottságok és bíróságok új tagjait. Több konkrét panasz elhangzása után Ravasz László dr. püspök javaslatára az Egyetemes Konvent elvi jelentőségű határozatot mondott ki : Egyetemes Konventünk ott, ahol csak római katolikus temető van, községi temető kihasítását tartja
