Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-03 / 9. szám

40, oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1935 emlékezett meg a protestáns iskolákról. Amikor a mo­hácsi vész után bekövetkezett szomorú időkről emléke­zik meg, így ír: „A végső felbomlás veszedelmétől ha­zánk iskolaügyét egy nyugatról beözönlő hatalmas áram­lat mentette meg: a reformáció, szövetségesével, a hu­manizmussal. Amaz az őszinte hit-élet és szabad vizs­gálódás vívmányait hozta magával; emez a formai szép­nek ideálját szerezte vissza az emberiségnek. Mindkét nagy eszme legszilárdabb alapját az iskolában lelte meg minálunk is.“ Sokat idézhetnénk még müveiből, ahol a protestáns iskolák munkájáról a legnagyobb el­ismeréssel emlékezik meg, de azt hisszük, ez is elég, hogy soha nem szűnő hálával gondoljunk reá. — Theologiai tanári konferencia, A magyar református theologiai tanárok évi konferenciáját az idén a budapesti theol. akadémia tanári kara rendezte meg február 22. és 23. napjain a theologia Ráday-termében. A konferencián az egyes intézeteket a következők kép­viselték: Debrecen: dr. Csikesz Sándor, dr. Erdős Ká­roly, dr. Kállay Kálmán egyet, tanárok, az utóbbi úgyis, mint a hittudományi kar dékánja és a Lelkészképző-inté­zet igazgatója, Kolozsvár: dr. Gönczy Lajos, dr. Imre Lajos, Losonc: Sörös Béla, Pápa : dr. Pongrácz József, dr. Tóth Endre, dr. Tóth Lajos, dr. Török István. Sáros­patak: dr. Marton János, dr. Mátyás Ernő theol. taná­rok, illetve igazgatók és természetesen teljes létszámban ott voltak a budapesti theologia tanárok dr. Sebestyén Jenő igazgató vezetésével. A gyűléseken csaknem állan­dóan résztvett dr. Ravasz László püspök, aki a tárgya­lásokban is élénk résztvett és ott üdvözölhettük Marton Lajos nyug. theol. tanár kartársat is. A konferencia két részből állott: tudományos és gyakorlati részből. A tu­dományos részben két előadás szerepelt: B. Pap Istváné A református keresztyénség és az egyház címen és dr. Török Istváné A református keresztyénség és az állam címen. Mindkét előadás korszerű, magas szinvonalú, érdekes és eszméltető volt, amit bizonyít a sok hozzá­szólás. Az előadások a Theologiai Szemlében nyomtatás­ban is meg fognak jelenni. A gyakorlati részt legnagyobb részben a konventnek a konferenciához előkészítés vé­gett letett tárgyainak megbeszélései képezték. Itt előadók voltak dr. Marton János, dr. Kováts J, István, dr. Budai Gergely, dr. Tóth Endre, dr. Mátyás Ernő, dr. Sebes­tyén Jenő theologiai tanárok, illetve igazgatók és dr. Miklós Ödön nagycsepelyi lellkész, volt theologiai tanár, aki az egyházi levéltárügy rendezéséről terjesz­tett elő javaslatot a konferencia rendezőségének felkérésére. A konferencia tisztelgett dr. Ravasz László dunamelléki püspök urnái, amely alkalommal dr. Kállay Kálmán debreceni dékán tolmácsolta a tanárság jókivánatait. A konferencián résztvett vidéki tanárok szivükben mély hálával távoztak el otthonaikba, nem fogják elfeledni a valóban magyaros vendégszeretetet és a baráti talál­kozás áldott napjait. A következő konferencia színhelye Pápa lesz. — A tótvázsonyi ref. egyház február 24-én ben­sőséges és áldásokban gazdag estélyt, szeretetvendég­­séget rendezett az egyház tanácstermében részben a „Szeretetszövetség“, részben pedig az ifjúsági munka megindításához szükséges felszerelések javára. A szép, nagy tanácsterem zsúfolásig megtelt közönséggel. A 120 terítékből álló asztalok mellett egy hely sem maradt üresen. A műsor a következő volt: 1. 63. dicséret. 2. Imádkozott Szabó Géza lelkész. 3. „A szeretet parancsa“, megnyitó-beszéd. Földessy Lajos oki. kántorlanitó. 4. „Bár bűn és kín gyötör“, hozsánna-ének. Énekelte ifj. Szabó Sándorné, hegedűn kísérte Földessy Lajos. 5. Ének a szeretetről. Szavalta Fodor Vilma. 6. „Ezt Jézus tette“, elbeszélés. Felolvasta Wéber Gyuláné. 7. Mester a bősz vihar dühöng“, énekelték Szabó Géza és Földessy Lajos. 8. Vígjelenet, előadták Szabó Lajos, Szántó Ist­ván, Szabó Imre 9. Teafelszolgálás. 10. Tombola-játék, rendezte Szabó Gézáné. 11. Közének: 100. dicséret. 12. Reményik; Kenyér helyett, szavalta Komáromi Vilma. 13. Bibliát magyarázott II. Korint. 912 alapján és imád­kozott Szabó Géza lelkész. Közének: XXIII. zs. és a Himnusz. A tombolán kisorsolt tárgyakat Barthalos Dezsőné, Szabó Gézáné és Horváth Annuska adomá­nyozták. Az estély tiszta bevétele 51 P volt. Ezek az évről-évre megismétlődő kedves alkalmak, mint mindig, úgy most is lelki meggazdagodást jelentettek. Egy nagy nehézséggel küzdő esztendőben is megnyíltak a szívek és adakozásra, segítségre nyúlt ki a kéz, hogy az árvák­nak a szűk esztendőben is legyen puha, fehér, meleg kenyerük. — Tíz csengős szán röpítette a Veszprémi Ref. Ifjúsági Egyesület és Leányegylet 35 főnyi csapatát a, szentgáli egyház ifjúságával való testvéri találkozóra. Az énekteremben való ismerkedés után az egyes csalá­dok páratlanul szíves vendégszeretete hódította meg a városi látogatókat. Délután a zsúfolásig telt templomban folyt le az emlékezetes s lélekemelő ünnepély, melyen Boda József theol. magister, veszprémi hitoktató mon­dott beszédet „Az új fiatalság“-ról, Somogyi Zoltán lelkipásztor pedig bibliát magyarázott. Tóth János jegyző­gyakornok ifj. Szász Károly „Hid“ című költeményét szavalta, Agárdy Jenő joghallgató, Metzger Emmi és Metzger Dodi hegedű-cselló-orgona triója Haendel „Largo“-ját adta elő, vitéz Mészáros István Beethoven és Mendelsohn müveiből énekelt, a szentgáli gyüleke­zet énekkara Szűcs Jenő igazgató-tanító vezetésével sze­repelt két számmal. — A templomi ünnepély után az ifjaknak az énekkar termében, a leányoknak pedig az is­kolában volt külön konferencia. Itt Puskás Apollónia polg. isk. tanár, a veszprémi Leányegylet elnöke tartott előadást, az ifjaknál pedig Boda József vezette be az eszmecserét, melyhez dr. Szabó János és dr. Nagy Béla veszprémi ügyvédek, Gombás Lajos gazdaifju, Szűcs Jenő igazgató-tanító és Somogyi Zoltán lelkipásztor szól­tak hozzá. A konferencia kimondta a határozottan evan­géliumi ifjúsági munka szükségességét, a városi és falusi református ifjúság közti testvéri kapcsolatok ápolását és fenntartását. — Kölcsönös erőnyerés, ihletés volt a két gyülekezet ifjúságának ez a testvéri találkozása. A bábolnai ref. fiókegyház febr. 17-én val­lásos estélyt tartott. Az ünnepélyt a hadi árvák zene­kara nyitotta meg, majd Sáhó István bőnyi ref. lel­kész mondott bevezető imát. Utána a hadi árvák énekkara »Én zörgetek...« kezdetű éneket énekelte el Cseh Lajos tanító vezetésével. Az ünnepi beszédet ifj. Malter Kálmán soproni ref. lelkész mondotta »A világ és az örök ember« címmel. Előadásában arra mutatott rá, hogy az ember csak Krisztus fegyelmező ereje által lesz igazi emberré, Isten gyermekévé. Majd »Itt van szívem...« című éneket a hadi árvák fúvós zenekara adta elő. Kerekes Ferenc br. Podma­­niczky Pál »Új zsoltár«-ját szavalta. Malter Kálmán banai ■ lelkész zárószavai és záróimádságával s a Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepély. — A rossz idő dacára igen szépen jöttek össze. Különösen az 'anyaegyházból, Barnáról sokan gyalogoltak át. Pápa, 1935. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánik Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom