Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-03 / 44. szám

* 1935. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 197. oldal. egyházkerületben itt volt a legélénkebb. A balaton­füredi kör ifjúsági konferenciát, a várpalotai kör pres­biteri konferenciát rendezett, mely utóbbinak külö­nös értéket adott az, hogy földműves presbiter atyánk­fiái is hozzászóltak a tárgyakhoz, s közülök nem egy különösen kihangsúlyozva a missziói munka fontos­ságát a mai viszonyok között. Az egyházmegye ed­digi igen komolyan dolgozó missziói előadója: Kán­tor Gyula inotai lelkész ezen tisztjétől megvált és helyére az egyházmegyei közgyűlés Gáthy Ferenc felsőörsi lelkipásztort választotta meg. II. Helyzetkép a missziói munkáról. 1. Négy egyházmegyében kielégítő, illetve meg­felelő, kettőben élénk, egyben elmélyülő és fejlődő a missziói munka. Az egyházkerület területén min­den egyházmegyében az ifjúsági munka mutat leg­nagyobb fejlődést. Ezt szinte természetes folyománya­ként és Örvendetes eredményként könyvelhetjük el annak a céltudatos munkának, mely mintegy 10 év­vel ezelőtt a gyermekmisszió felkarolásával megin­dult. Legnehezebben meginduló munka Somogybán a felnőttek gondozása, Mezőföldön és Őrségben a szór­ványmisszió, a tatai egyházmegyében a bibliai munka és a házi istentiszteletek tartása; a drégelypalánki, a pápai és a veszprémi egyházmegyék nehézségeket nem említenek. 2. Úgy az egyházmegyei, mint az egyházkerületi missziói bizottságok egyszer üléseztek. Az egyház­kerületi missziói bizottsági ülés tárgya volt az elő­adó jelentésének tárgyalása és a következő évi munka­­programm megállapítása az egyetemes konventi munka­­programm alapján. A kerületi missziói előadó részt­­vett múlt év október 22-én a konventi missziói bi­zottság ülésén, december 7-én pedig a missziói elő­adók országos értekezletén és a női munka megindí­tására összehívott országos ankéten, hol egyházke­rületünk részéről fel is szólalt. 3. A gyermekmisszió képe állandó fejlődést mu­tat. Ezt igazolja az, hogy a bibliai iskolák száma 186-ról 189-re emelkedett. A három emelkedés az őr­ségi egyházmegyére esik. Egyébként az összes egy­házmegyékben a helyzetkép ez: Belsősomogyban 57 (anyaegyház 64, leányegyház 18, missziói egyház 2), Drégelypalánkb.an 7 (anyaegyház 8, leányegyház 2), Mezőföldön 31 (a. e. 38, 1. e. 1), Őrségben 25 (a. e. 13, 1. e. 12, tehát az összes anya- és leányegyházak­­ban), a pápai egyházmegyében 16 (a. e. 28, 1. e. 13), a tatai egyházmegyében 20 (a. e. 29, 1. e. 4), a veszprémi egyházmegyében 33 (a. e. 36, 1. e. 4) a bibliai iskolák száma. Ezekből láthatjuk, hogy egy­két egyházmegyét kivéve, az összes egyházmegyék­ben még fokozni lehet és fokozni kell a bibliai is­kolák számát. A bibliai iskolákba járó gyermekek száma 869-el csökkent, amennyiben 11.415-ről 1284-re esett vissza. Viszont a csoportok száma emelkedett 5-el, a különös gondozásban részesült gyermekeké 393-al. (Folyt, köv.) Györy Elemér egyhker. missziói előadó. — Budapesten új református templomok épül­nek. Az első templomépítő gyülekezet a külsőlipót­városi lesz. Egy-egy gyülekezet temploma számára 250.000 P-t irányzott elő az okt. 16-án tartott egy­házmegyei közgyűlés. Az egyházi élet javulását célzó kerületi határozatok. Az egyházi életről szóló püspöki jelentésből szo­morúan és megdöbbenéssel értesül egyházkerületi köz­gyűlés arról, hogy hanyatlás van. Bár a hitélet befelé és kifelé ható cselekvőségének számos és szép jeleivel találkozunk az áldozatkészség megnyilvánulásában, egyházi épületek és kiváltképen templomok renová­lásában, egyes gyülekezetekben az istentiszteletek buzgó gyakorlásában, a szórványok intenzív gondo­zásában, a missziói munka minden ágának kiszélese­désében, különösen a karitativ és szociális tevékeny­ség megerősödésében és elmélyülésében, mindazáltal egyházker. közgyűlés a püspöki jelentés megrázó álta­lános helyzetfestése alapján a beteges tüneteket nem elkendőzni, a hibákat nem szépíteni, hanem nagyobb bajok bekövetkezését megelőzni és az itt-ott jelent­kező és terjedő kórt gyökerestől kiirtani akarván, a helyzet megjavalását a hívekkel való személyes fog­lalkozástól, a családvédelem teljes kiépítésétől, hit­valló munkatársak nevelésétől és munkábaállításától, az istentiszteleteknek vasárnap délelőtt, délután és hét­köznapokon megtartásától és gyakorlásától, az evan­­gélizálás áldásos módszereinek minden gyülekezetben való bevezetésétől, az alázatos és buzgó szolgálattól remélvén, főt. Püspök úr javaslatára a következőket határozza: a) Utasítja a közgyűlés a lelkipásztorokat és más lelkészeket az egyházi 1. te. 37. § b) pontjában fog­lalt kötelességekhez való szigorú alkalmazkodásra, kü­lönösen az egyházközség tagjainak rendszeres látoga­tására, a látogatásnak s általában a lelkigondozásnak szelídséggel, tűréssel, önmegtagadással, a lelki erők megmutatásával, szives érdeklődéssel az egyháztagok ügyes-bajos dolgai iránt s ahol lehet, azok eligazításá­ban szives szeretettel, minden ellenszolgáltatás nél­kül végzésére. b) Utasítja a közgyűlés a lelkipásztorokat a II. te. 10—19. §-aiban felsorolt kötelességek pontos tel­jesítésére, különösebben, a 10. § g) pontjában foglal­taknak a maguk és családjuk életében lehető tökéletes megvalósítására, hogy a krisztusi életet ne csak az igehirdetésnek, hanem a példaadásnak hatalmas ere­jével is megkedveltessék a gondjaikra bízottakkal. c) Utasítja a közgyűlés a lelkipásztorokat, hogy a presbiterekről szóló törvényszakaszokat (I. te. 44—45. §) gyűléseken, vallásos estélyeken, magánbe­szélgetésekben minden tévedést kizáró módon ismer­tessék meg a presbiterekkel a tisztségükkel össze nem férő magatartás bizonyos következményeit. Az egyházmegyéket pedig felhívja, hogy legközelebbi közgyűlésükön hozzanak rendelkezést az I. te. 45. §-a rendelkezéseinek szigorú végrehajtására, legkésőbb az 1937. évi március haváig s indítsanak fegyelmi eljárást az e rendelkezést végre nem hajtó, vagy haj­tató lelkipásztorok ellen. A másfél évi előkészítés után a renitenskedőkkel szemben semmi engedékeny­ségnek helye nincs s inkább váljanak le a megromlott tagok a testről, mintsem az egész test elpusztuljon. d) Ismételten elrendeli a közgyűlés az istentisz­teletnek vasárnap délután és hétköznap reggel is megtartását az egész egyházkerületben. Amely anya­egyházközség lelkésze bizonyos időközökben vasárnap délután a leányegyházközségben végzi a szent szolgá­latot, az anyaegyházközség tanítója köteles a dél­utáni, legalább szentirásolvasásból és imádkozásból

Next

/
Oldalképek
Tartalom