Dunántúli Protestáns Lap, 1935 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-03 / 44. szám
196. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1935. sabb irányba lendítette Isten, ahol nyugodnia is keveset szabad, ahol tékozolnia kell kevés testi erejét, hazárd játékot űznie gyenge egészségével. Napi négy órás pihenéskeen át hordoztatja magát Istennel; nem lesz egy pillanatra sem elnéző önmagával szemben, Isten kívánságára egészségét is az áldozati oltárra kell helyeznie. Hajthatatlan, zord és kíméletlen, amikor Isten ügyéről van szó, hajthatatlan másokkal szemben is, mert először önmagát dobja fenntartás nélkül az Úr dicsőségére égő tüzbe. Tudja, hogy amig Istenre néz s benne reménykedik, nincs menekülés számára a világ szerint, »a halál vesz minden oldalról körül, sötétségben vagyunk, csillag nem mosolyog ránk, nincs másunk, mint az Úr beszéde: Én leszek a te megmentőd«. Olyan mélyen ismeri a szenvedést, olyan lélekkel beszél és ír a szenvedésről, hogy ismerősei, kö= vetői megszeretik a szenvedést. Colignyt, a francia hugenotta vezért, gyilkosa Kálvinnak a jób szenvedéseiről tartott beszédei olvasásánál találja. Kedvelt és közelébe engedett barátjának árulása fájdalmat hagy lelkében, de nem változtat élete irányán. Korában a reformátusok szenvedése felülmúlja az őskeresztyének szenvedéseit; apokaliptikus idők zuhannak a reformáció híveire, :— mindez nem állhat a reformáció útjába és nem támaszt Kálvinban lelkizavart. Isten közel van hozzá, megoldhatatlan feladatot nem ismer, elviselhetetlen kereszt nincs, »amit Isten parancsol, Isten erejével megvalósítandó«. »Éjjelezés és éhség, betegség és gyengeség, fájdalmak és kimerülések úgy mentek át rajta, hogy munkáját sem szakítja félbe, panaszos s'zó, keserű hangulat sem tör ki belőle.« S miért e szenvedés, miért a halál árnyékában való járás, miért a sötétség? »Isten így akarja és Isten atyai fegyelmezését türelemmel kell elhordoznunk.« — »Kálvin hadvezér volt s egyúttal a 'közönséges Tatona szolgálatát végzi; oroszlánnal birkózott s közben nagy csapat légy támadta meg.« (Folyt, köv.) Márkus Jenő. A belraisszióí munka egyházkerületünkben. A drégelypalánki egyházmegye jelentéséből azt az örvendetes tényt emeljük ki, miszerint az eddigi keretek szükeknek bizonyultak. Nem egy gyülekezet egyházi kereteit feszegeti ma mar a végzett munka. A lélek szomjúságát mutatja az, nogy azokban a gyülekezetekben, amelyekben a vallásos estéken kívül alig van más munkamód, tele vannak a templomok. Mégis talán egészségesebbnek lehet találni azt az állapotot, ahol több irányú és különféle munka folyik, jól lehet egy-egy vallásos estén nincsenek annyian, mert a gyülekezet megoszlik és megtalálja minden egyes hivő a nekivaló és megfelelő forrást. Az egyházmegyei missziói előadó kettő kivételével minden gyülekezetben ismertette a nők egyházi munkára megszervezésének szükségességét és módját. A mezőföldi egyházmegye missziói jelentése a munka egyes ágainak fejlődéséről számol be. A miszsziói lelkűiét egyik legbeszédesebb bizonyságának az adakozások emelkedését tekinthetjük. A köri értekezletek nem fejtettek ki olyan tevékenységet, mint az előző években, egyes helyeken viszont e tekintetben is emelkedést találunk. Igaron ifjúsági konferencia volt, mintegy 80 ifjú részvételével, Pálfán pedig konferenciát tartottak 40 presbiter részvételével. A polgáréi körben foglalkoztak a női munka megszerveze’tésével, így 5 gyülekezetben az előkészítő munka már megindult. Székesfehérváron ifjúsági fiuvezető konferenciát tartottak, ugyancsak itt a Prof. Irodalmi Társaság is rendezett szép sikerű ünnepélyt. Az őrségi egyházmegyében az elmúlt év missziói tevékenysége, — mondja a jelentés, — mélyebb és eredményesebb volt minden eddiginél. Jóllehet szélesebbkörű megmozdulás pl. egyetemes jellegű konferencia nem volt az egyházmegye területén, a jelentés azonban örvendező lélekkel számol be a missziói munka minden ágának, különösen az ifjúság evangelizálásának gyönyörű fejlődéséről. így mint különösen kiemelkedő mozzanatot, meg kell említeni, hogy a kis őrségi egyházmegyében 18 ifjúsági egylet működik, aminek a jelentősége akkor áll előttünk világosan, ha tudjuk azt, hogy Őrségben az anyaegyházak száma 13, a leányegyházaké 12. A pápai egyházmegye rövid missziói jelentése nem említ meg semmiféle olyan mozzanatot, amiből az egyházmegye missziói életének általános helyzetképét, kiemelkedő vonásait sikerülne megrajzolni. De hogy a pápai egyházmegyében mélyült a munka, azt igazolják a statisztikai adatok. BelsősomíJgy után a a pápai egyházmegye mutat ki legtöbb bibliaköri tagot. Itt részesült különös gondozásban a legtöbb vasárnapiiskolás gyermek. Missziói munkások díjazására és külmissziói célokra a pápai egyházmegyében fordítottak a legtöbbet. A tatai egyházmegye missziói jelentése színes képét állítja elénk az egyházmegye missziói életének. A gyülekezeteket három csoportba sorolja: 1. Vannak gyülekezetek, amelyek az "élet csiráját magukba rejtve a növekedésnek és fejlődésnek semmiféle jelét nem mutatják. 2. Vannak gyülekezetek, amelyek a bennük rejlő erők fokozására, a hívek és az egyház építésére felhasználják a missziói munka újabb módszereit. Végül a 3. csoportba sorol a jelentés egy gyülekezetei, melyben »a missziói tevékenység rekordot ért el, azonban, a missziói munkásságban megnyilatkozó azon jellemvonása, amely a hivatalos egyházi szerveket (presbitérium, egyházmegye stb.) lekicsinyléssel, semmibevevéssel illeti,« nem maradhat szó nélkül, igen helyesen mutat rá a missziói jelentés a veszélyre, amit ez az állapot magában rejt. Anélkül, hogy a javaslatok során külön kívánnánk erre kiterjeszkedni, mély tisztelettel ajánljuk az esperes úrnak, mint bizottságunk tagjának és az egyházmegyei missziói bizottság lelkészelnökének szives figyelmébe, — ha nem történt volna intézkedés az egyházmegyei missziói bizottságban, hogy az 1. csoportba tartozó egyházközségekben az egyházmegyei missziói bizottság közreműködésével a munkát megindíttatni, a 3. csoportba tartozó egyházközségben helyes irányba terelni szíveskedjék. Nemcsak a kérdés negativ oldalát, a veszélyt nézve, hanem pozitív szempontból is kívánatos, hogy istenországáért folyó munkánkban evangéliumi erőkkel és felelősségérzettel megáldott egyházi szerveinket igyekezzünk foglalkoztatni,, ha pedig nem azok lennének, akkor első sorban itt kell elkezdeni az evangélizáló munkát. A tatai egyházmegye is foglalkozott a női munka megszervezésével, sőt egy gyülekezetben (Győr) az egyetemes konvent határozata szerint az országos református nőszövetség helyi csoportja a tavasz folyamán már meg is kezdette működését. Az egyházmegye általános egyházmegyei presbiteri konferenciát Tatán rendezett az Országos Presbiteri Szövetség egyházmegyei tagozatának megalakulása alkalmából. A veszprémi egyházmegyében a munka lendületesen folyik a missziói körök tevékenysége az egész
