Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-11 / 10. szám
Negyvenötödik évfolyam. 10. szám. Pápa, 1934 március 11. A DUNÁNTÚL! REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .....--------------------......------------..... megjelenik minden VASÁRNAP. ---------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐMŰNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Az új középiskolai törvényjavaslat. Lényeges változás lett volna a pontozásdal való osztályozás: a kitűnő 5 pont, az elégtelen 1 pont; és az általános eredményt a pontszámok összeadása útján keltett volna megállapítani. Ez lényegében nem is lett volna rossz, mert az általános osztályzat megállapításának mai módja egyáltalában nem mondható igazságosnak. Például ma az a tanuló, akinek 9 tárgy közül 7-ből jelese van, 2-ből pedig elégségese, csak elégséges-rendű; ellenben, akinek jelese egy sincs, de van 8 jója és csak egy elégségese, az jó-rendű, pedig ez az utóbbi nyilvánvalóan sokkal gyengébb eredmény. Legföllebb ott lett volna némi nehézség az átmenetnél, hogy az úi ykitűnő« osztályzatot a mai jeles tetejébe építsük-e föl, csak a nagyon kiválóaknak adva meg ezt, — vagy pedig átvette volna a mai feles szerepét és csak abban lett volna változás, hogy a mai jeles és elégtelen közti három intervellumot ezután négy részre osztottuk volna föl. Szerintem ez se lett volna komoly nehézség. Azonban most ügy írják a napilapok, hogy a pontozással való osztályozás egészen elmarad és természetesen vele együtt elmarad a negyedik osztály végére tervezett szelekció is. Hogy a lapoknak ez a híradása mennyiben felel meg a valóságnak, azt ellenőrizni nem tudom. Annyi bizonyosnak látszik, hogy az első javaslat intézkedéseivel szemben jelentékeny könnyítéseket hoztak be. Bizonyos mértékben a szigorítás mégis megmarad. Egyik ilyen szigorítás pl. az, hogy az olyan tanuló, aki valamelyik osztályban 4-n él több elégtelent kap, az már nem is ismételhet, még ha sohasem ismételt is azelőtt, hanem el kell hagynia a középiskolát. Szigorú intézkedés, de van benne igazság: aki ötből megbukik, az bebizonyította, hogy nem való a középiskolába. Ennek legnagyobb szerepe minden valószínűség szerint a legalsó osztályokban lesz. Másik ilyen szigorító intézkedés az, hogy ha valaki kétszer egymás után javítóvizsgálattal lépett felsőbb osztályba, ha a következő évben is egyből megbukik, már nem javíthat, hanem az osztályt ismételnie kell. Azonkívül a középiskolai tanulói pálya folyamán csak kétszer lehet ismételni; aki harmadszor is osztályismétlésre volna utasítandó, az többé középiskolában nem járhat. A leglényegesebb azonban valamennyi közt az érettségi bizonyítványnak tervezett kettős minősítése; t. i. az, hogy ha valaki nem bukott meg, ez még nem; jogosítja fel az egyetemekre való beiratkozásra. Nehéz kérdés; mert hiszen az »érett« szó is onnan veszi eredetét, hogy az illető tanuló »az egyetemi és főiskolai tanulmányokra érett«. Nem könnyű dolog tehát olyan szabályt 'felállítani, amelynek alapján megnyugtató módon szét lehet választani az »érett«-eket két olyan csoportra, amelyek közül csak az egyik csoport mehet az egyetemekre. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala is: az egyetemek, bár Magyarországon most fölös számmal vannak, nem fogadhatják be egészen a középiskolákból odaözönlő ifjúságot; ha tehát a középiskola nem szelektál, végül majd megteszi azt az egyetem, valamiféle fölvételi vizsgálat bevezetésével — amely pedig gyorsabb tempóban, a tanuló előtt teljesen ismeretlen tanárok előtt folyván le, akik nem is ismerhetik úgy a középiskolában támasztható követelményeket — sokkal több igazságtalanságra vezet, mintha a szelektálást maga a középiskola végzi. Éppen ezért aligha lehet kitérni ezen szétválogatás elől. A.z eredeti terv ezt a szétválasztást a pontozásra építette föl. Most azonban a pontozás elesik és az úgylátszik, még nem teljesen 'megállapított eljárás valami ilyesféle lesz: az érettségi bizottság, a tanulónak az érettségi vizsgálaton való szereplése, azonkívül egész tanulói pályája folyamán tanúsított előmenetele, kötelességtudása és mindenekfölött magaviseleté alapján minden tanuló esetében külön dönt arról, hogy mehet-e az egyetemre! Az alapgondolat nem rossz, de nagyon komoly megfontolást kíván az erre vonatkozó részletes utasítás megfogalmazása; igen nagy tapintatot kíván majd az ítélkező bizottságtól és nagy felelősséget hárít rá! Egyébként nagyon örvendetes dolog, hogy az elmúlt 14 év tapasztalataitól eltérően, nem ötletszerűen, jóformán a szakkörök meghallgatása nélkül kiadott rendjeletek intézik el a középiskola tanulmányi rendjét, hanem mindéin illetékes tényező meghallgatása után törvény fogja azt szabályozni. (Vége.) Fejes Zsigmond. Köri presbiteri konferencia Győrött. A igyőr-komáromi missziói kör február hó 22-én jól sikerült presbiteri konferenciát rendezett. A kör elnökét, mint megnyitó beszédében kifejtette, két dolog indította a konferencia összehívására; elsősorban a mai presbitereknek az új egyházi törvényekben lefektetett kötelességeik teljesítésére való ránevelése és másodsorban a testvériség érzésének ápolása, hogy megismerve az egyes gyülekezetek állapotát, falu és város együttesein keressék a kibontakozás útját. Ez a szempont vezette a konferencia programmjá iak megállapításában is. igen szép számmal jelentek meg a körzethez tartozó presbiterek, sőt még a szomszédos pápai egyházmegye egy-két közel fekvő községéből is többen résztviettek a konferencián, mig a győri presbitérium, a betegek leszámításával, teljes számmal jelen volt. Ügy, hogy 98 pres’biter részvételével folyt le a mindvégig igen nívós és remélhetőleg kihatásaiban is áldásos konferencia. Meleg hangú levélben küldte üdvözletét Thaly Dezső egyházmegyei gondnok, aki más irányú elfoglaltsága miatt személyesen nem je-
