Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-23 / 51. szám
1934. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 221. oldal. dés, aggódás. S az embernek, az élőnek meg kell hallani a szót, akkor is, ha vádló, akkor is, ha kérdő, akkor is, ha aggódó. Ma kell, hogy minden embert szivén üssön a múltnak minden mohosodó omladéka, legyen az élettelen kő, pusztulásnak indult emberi alkotás, megállóit akarat, céltalan irány. Ma kell, hogy a múltnak vádolása s a jelennek ködje felrázza közönyösségéből az embert, melyet az életnek terhe, vagy ajándéka rakott vállaira. Aáa a szó kell, hogy vádoló, kérdő, aggódó legyen s biztasisa a teher alatt görnyedőt s megállásra, segítő kéz nyújtására, szomorúság eloszlatására késztesse az élet ajándékának birtokosát. Ma a múltnak idekényszerült árnya kell, hogy egyensúlyozó erő legyen s lerombolja a lelkek közötti ellentétet s rombolásával a lelki egyensúly megadása mellett adjon tisztességes, emberi életet e magyar föld minden polgárának. Ez az elgondolás kristályosodott ki a balatonfüredi református egyház gyülekezeti házának felavatásán. Találkozott az építők lelkének célkitűzése a felavatok meglátásával, jóleső ösztönzés ez a kikristályosodás, mert bizonyságot tesz arról, hogy a magyar kálvinista lélek látja a magyar föld sorsproblémáit s tudatában van az idők súlyosságának. Kell is, hogy tudatában legyen, mert a szem csak akkor értékes, ha látó, a gyülekezet akkor tölti be hivatását, ha élő s a nemzet akkor tesz bizonyságot életrevalóságáról, ha alkotó. A balatonfüredi református egyház ennek az alkotásnak a szolgálatába állott akkor, midőn gyülekezeti házát megépítette. Alkotásával szolgálatot tett Istennek s szolgálatot tett édes magyar hazánknak. Értékben mindkét szolgálat egyenlő. Oltárt állított istennek s fáklyát gyújtott a magyar éjszakában. S ezt a meggyujtott fáklyát lobogtatták azok a szónokok, kik hivatásuknak eleget téve az oltárt átadták rendeltetésének. Ott volt az átadáson a balatonfüredi református egyház majdnem teljességében. Jelen voltak a kicsinyek, nagyok, fiatalok, öregek, hogy magukévá tegyék azokat az igazságokat, tanításokat, melyeket a felavatást végző lelkész, Szűcs József esperes ajkáról elhangzottak. Az Isten megnyilatkozásairól, munkára való inspirációiról, a gyülekezeti munkának egyetemes áldásairól beszélt egyházmegyénk esperese, hogy pásztori szavaival pásztorolja nyáját s élessze szavaival hallgatóinak Isten igazságában s egy szebb jövő reménységében vetett hitét. Bakos Lajos balatonarácsi református lelkész a kövek beszédéről szóló értekezésével markolt bele az emberi lelkekbe s megérttette az egybegyűltekkel Isten csodálatos üzenetét, mellyel arra késztette Balatonfüred református gyülekezetét, hogy egyszerűségében impozáns temploma mellé újabb hajlékot építsen Istennek s így tegye szolgálatát teljessé. Vámos Géza balatonfüredi református lelkész az építés rövid történetét tárta hallgatói elé. Köszönetét mondott az Istennek, kitől minden jó adomány jő s köszönetét mondott mindazoknak, kik munkájukkal, anyagi áldozatukkal lehetővé tették gyülekezeti házunk felépítését. Kalmár Etel, Fülöp József szavalatával, a polgári dalkör énekszámaival emelte az ünnepély szépségét. Végezetül Fejes Sándor alsóörsi se^édlelkész mondott záróimát s a gyülekezet ajkán felcsendült a kálvinista zsoltár: „Adjatok hálát az Istenne, Imádkozzatok szent nevének. Hirdessétek dicséretét És minden jó téteményét, Beszéljétek a nép előtt Nagy csodáit, melyeket tett.“ A ház felépült, az átadás megtörtént. Adja az Isten, hogy mindazok a reménységek, melyeket az építők hozzáfűztek, valóra váljanak. Ujneiyi Kálmán. • ? KÖNYVISMERTETÉS 1 ....................................................... Itt emlékezünk meg a Pápai Jókai-kör Évkönyvének XXI-ik kötetéről, mely az 1929—1933. évek munkájáról ad beszámolót és közli a Körben elhangzott felolvasásokat és előadásokat. Az összeállítást dr. Körös Endre főtitkár végezte nagy gonddal A Jókai-kör egyike a vidék legjelentősebb irodalmi egyesületeinek. Ünnepélyeire, estélyeire szívesen jönnek le országos nevű kiválóságok és a vezetőség mindent megtesz, hogy ezt az évtizedek folyamán kiérdemelt előkelő színvonalat ne csak megtartsa, de azt még emelje. Pápa város szellemi élete egyenesen elképzelhetetlen a Jókai-kör működése nélkül. Az 1929—33. évek legjelentősebb eseménye a Kör életében a Petőfi és Jókai szobrok felállítása és országos ünnepély keretében leleplezése volt. Már régi vágya volt az egyesületnek, hogy a két költő király emlékét ércben örökíti meg és az 1931. évi1 kollégiumi jubileum alkalmából elsősorban dr. Körös Endre főtitkár serény buzgólkodásából elkészült Kisfaludi Strobl Zsigmond két szép szobra a diák Petőfiről és a diák Jókairól. A Horthy Miklós kormányzó jelenlétében lefolyt leleplezési ünnep részletes leírása az évkönyv legelején olvasható, ugyanott találjuk a két szobor jól sikerült fényképét is. Az irodalmi részben dr. Antal Géza elnök magasröptű ünnepi beszéde után kiváló fővárosi írók: Lampérth Géza, Erdélyi József, Kiss Menyhért, Kosztolányi Dezső, Somogyváry Gyula, Szathmáry István művein kivül ott találjuk a vidéki és pápai írók legjavát. E lap olvasói előtt csak az általuk is ismerteket sorolom fel: Bódás János szombathelyi lelkipásztor, Csokonai Vitéz Mihály győri lapszerkesztő, Fejes Zsigmond, dr. Földy József, Pap Zoltán, dr. Pongrácz József és dr. Tóth Endre kollégiumi tanárok, dr. Kőrös Endre nőnevelő-intézeti nyug. igazgató. A 115 lapra terjedő tartalmas kötetet pénztári jelentés, a tisztikar és a tagok névsora zárja be. A fiatalabb lelkésznemzedk tagjai közül többen jártak külföldön. Némelyik két-három évet is tölthetett ott és bőven szerzett ismereteket. Örvendetes, hogy ezeket az ismereteket idehaza szépen felhasználják és a gyakorlati lelkipásztorkodás mellett irodalmilag is gyümölcsöztetik. Csikesz Sándor nagyjelentőségű vállalatában, a Theologiai Tanulmányok című sorozatban 1933-ban a 30-ik számként jelent meg Benedek Sándor magyaratádi lelkipásztor nagyszabású tanulmánya: Tóth Ferenc gyakorlati theologiája címen. Nagy, lexikon alakban 252 oldalra terjed; ára, terjedelméhez képest olcsó: 6 P. Szerző a tudomány iránti lelkes buzgóságáról tett bizonyságot, amikor a kiadás tetemes költségeit is vállalta. Illesse ezért is teljes i elismerés. Tóth Ferenc, egyházkerületünk kiváló püspöke, ; még nem rendelkezik hozzá méltó életrajzzal, de I Benedek jelen tanulmánya sok tekintetben meg fogja í könnyíteni a jövendő történetírójának munkáját, mert 1 a nagy püspök gyakorlati theologiai munkásságát
