Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-18 / 46. szám

200 oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. és három harang részére egy új vasállvány beszerzését. A presbitérium komoly előkészületeket tett a harang­­avatásra. A gyülekezet mintegy 360 családjához névre szóló meghívóban tudatta az örvendetes eseményt. A reformáció napjának teljes ünnepi keretek között való megünneplésére szólította fel a gyülekezet tagjait. A felhívás áldott hatása nem maradt el. Már tíz óra előtt zsúfolásig megtelt a tágas templom hívekkel. Györy Elemér egyházmegyei és kerületi tanácsbiró hirdette az igét, aki a háború alatt segédlelkésze volt a gyülekezet­nek. Építő beszédében felmutatta az igazi hivő esz­ményképét és a harangok megújulásával a lelkek meg­újulását sürgette. Beszéde bizonyára áldott magvetés volt. Szárnyaló imádságával áldotta meg a harangot és adta át rendeltetésüknek. Ekkor Isten dicsőségére megkondultak a harangok. Az ünneplők szemei meg­teltek könnyel, amikor szép álmukat megvalósulva lát­ták. Tapsonyi Sándor helyi lelkész megindult hangon ismertette a harangszerzés történetét és bejelentette, hogy a harmadik — legnagyobb harangra — Szánthó Géza községi főjegyző 50 pengőt ajánlott fel, Az isten­­tisztelet úrvacsora vétellel volt egybekötve. Nagy ün­nepekre emlékeztetett az úrasztalához járulók nagy száma. Az istentisztelet végeztével egy negyedórág szól­tak a harangok a háborúban elesett hősök emlékére. Este 6 órakor újból zsufoit padsorok előtt adott hálát a gyülekezet Istennek. Mindenki lelkében ott volt a fényes múltnak egy darabja. A jelen nyomorúsága el­tűnt és kibontakozott egy szebb jövendő a lelkekben való meggazdagodás. i=jj HIVATALOS RÉSZ jj=! "®©i ®©sa©®*©®®©3 Á belsősomogyi egyházmegye missziói bizottságának elnökségétől. 1541/1934. szám. Hivatalos Tudósítás a b.-somogyi egyh. valamennyi anyaegyházközsége számára. Az egyházmegyei missziói bizottság, mely folyó évi október 25-én Kaposvárott tartott gyűlésében egyházmegyei közgyűlési határozata (85im) pont) értelmében felosztotta a szórványgondozás területén elismerésre méltó munkásságot kifejtett lelkipásztorok vagy anyaegyházak között a rendelkezésre álló misz­­sziói segélyt és foglalkozott az 1934/35. évi, kon­­vent által megszabott munkaprogrammok megvalósí­tásának kérdésével, feladatunkká tette, hogy a gyü­lekezeti missziói bizottságok (presbitériumok) részére szives tudomásul vétel és alkalmazkodás végett kö­zöljük az alábbi értesítést: 1. Bizottság a jövőbeni igénylések elbírálásánál megállapítja azon elvet, hogy ha valamely lelkipász­tor kongruájának felszámításakor nyert már fedeze­tet fiókegyházának gondozása címén a kiadásokra, vagy anyaegyháza élvez pl. az egyházkerületi felosz­tás révén missziói segélyt, ilyen esetekben az egy­házmegyei bizottság nem ismeri el a további segélyre vonatkozó igényt. A gondozó munka csak ott és olyan mértékben fog a missziói alap terhére támogatásban részesülni, ahol az önsegélyezés forrásának megnyi­tásával, azaz egyházi adó kivetésével, adakozások és perselypénzek felhasználásával sem képes a gondozó lelkipásztor a kiadásokat teljesen fedezni. 2. Felelőssége tudatában figyelmeztet a bizott­ság minden anyaegyházat, hogy amennyiben gondo­zásra szoruló szórványterülete van és azt kielégítő módon nem gondozza, a gondjaira bízott lelkek meg­mentésére, szervezésére még csak kísérletet sem tesz, ily esetekben kénytelen lesz a presbitérium, elsősor­ban a lelkipásztor ellen egyházi fenyíték alkalmazását kérni a fegyelmi bíróságtól. 3. Helyesléssel fogadja bizottság a KIÉ tovább­fejlesztő munkák irányában tett kezdő lépését gazda­körzetek kijelölésével. Készséggel támogatja az egy­házak nőtagjainak szervezési ügyét és az összhangza­­tos énekkari versenyek tartásának megrendezésére vo­natkozó eszme propagálását. 4. Felhívja a lelkipásztorokat az Országos Ref. Szeretetszövetség »Segítsetek« című naptárának min­den űton-módon, minél nagyobb számban való ter­jesztésére. 5. Végül Esperest a maga részéről is mély tisz­telettel kéri fel, hogy egyházlatogató küldöttségek kijelölésével segítsen előmozdítani azt a kívánalmat, hogy ,az egyházmegyében minden egyházközség a vizsgálatot megejtő küldöttségek közreműködésével évenként egy templomi ünnepet is rendezhessen, s ezzel kapcsolatban alkalmat nyerjenek a mindkét nem­beli ifjak és a gyülekezetek asszonyai is arra, hogy az egyházfőhatóság küldötteivel való érintkezésből, azok buzdításaiból megindulhasson női szervezetek­ben is a református egyház életereje. Missziói bizottságunk állásfoglalásainak közlése után vagyunk, gyülekezeteink hitbeli és erkölcsi éle­tét mélyítő szándékunk fenntartása mellett, az 1934/ 35. missziói év munkáira az áldásokban gazdag Isten kegyelmét kérve s munkás szolgatársaink megérté­sében s áldozatos segítésében bízva, Erdőcsokonya-Kaposszentbenedek, 1934 novem­ber 10-én szolgálatokra kész tisztelettel s atyafiúi szeretettel: Kovács József Halka Sándor lelkipásztor, missz. biz. előadó. esperes, missz. biz. elnök.. A veszprémi missziói kör elnökétől, 78/1934. szám. Meghívó. A veszprémi missziói kör 1934 november 28-án, szerdán d. e. 10 órai kezdettel Veszprémben, az egy­házmegye tanácstermében, a gyülekezet bevonásával református missziói napot és értekezletet tart, melyre a körzethez tartozó gyülekezetek lelkipásztorait (ren­des-, segéd- és hitoktató-lelkészek) és tanítóit, to­vábbá _ a többi egyházközség küldötteit tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: I. :D. e. 10 órakor: 1. Ének, bibliaolvasás, kezdőimádság. 2. Kisköri értekezlet megnyitása. 3. Miért vagyok én református keresz­tyén? 4. Gyermekeink bibliaolvasásra szoktatása. 5. Vitatételek: a) Tartsunk-e esti istentiszteleteket? b) Könyvből, vagy szabadon imádkozzunk-e? c) Vezes­sünk-e lelkészi szolgálati naplót? 6. Bezáróima, ének. -— II. 1. D. u. 5 órai kezdettel alkalmi istentiszte­let a templomban. 2. II. Rákóczi Ferencről előadás. 3. Szavalatok, énekszámok. Szentgál, 1934 november 14. Somogyi Zoltán elnök. Pápa, 1934. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánik Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom