Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-07 / 40. szám
Negyvenötödik évfolyam. 40. szám. Pápa, 1934 október 7. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ......................-................................. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ..................-............................... FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK 1NTÉZENDÖK Országos Református Kiállítás. A most záruló református hétnek kétségkívül legkimagaslóbb eseménye az Országos Református Kiállítás létrehozása és bemutatása volt. Még eddig sohasem történt meg, még a milléniumi országos kiállítás alkalmával sem, hogy az egész magyar református egyház összesége állt volna oda az ország színe elé, hogy bemutassa dicsőséges múltját és munkás jelenét. A kiállításnak tavalyról történt elhalasztása a folyó évre és a kiállítás helyéül Budapestnek megállapítása nagy előnyére szolgált az ügynek. Ilyen nagyszabású vállalkozásra idő kell és kétségkívül vidéken sehol sem sikerült volna a beérkezett tárgyakat úgy elrendezni, mint ahogy azok most elhelyezést találtak, különösen az Iparművészeti Múzeumban. A kiállított értékes anyag gazdagon megjutalmazta a rendezők fáradságát. Nagy és kis gyülekezetek, főiskolák, közép- és elemi iskolák, mind képviselve vannak. Ott látjuk a belmisszió és ktilmisszió tevékenységét is a különböző munkaterületeken. Gyönyörködhetni a legnagyobb múzeumokba beillő rendkívüli, művészeti és történeti értékű ritkaságokban, de ott vannak az elrejtett falvak egyszerű tárgyai is, ahogy az életben is találni. Fejedelmi kezek készítette urasztali kendők és térítők mellett szerényen húzódnak meg a falusi kurátornék kézimunkái, de mindegyiket egy cél-hevítette az anyaszentegyház szolgálata, Krisztus Urunk dicsőítése. Fakupák mellett arany és ezüst kelyhek, cinn korsók százai egyszerre a templomot juttatják a szemlélő eszébe. A Theologia II. emeletén a jelen küzdelmes, de eredményes munkája látható. Az élet népe a magyar református nép. A Nemzeti Múzeum dísztermében páratlan gazdagságú történeti kiállítás várja a látogatókat. Megiiletődötten betűzzük Károli Gáspár eredeti kézirású leveleit, ott van Csók István remekműve, az Úrvacsora c. képe, Tisza István emléktárgyai, teljes bibliasorozat a XIX. évszázadból, egyetlen példányban meglevő régi magyar könyvek sehol másutt nem található tömege. Most már csak az kívánatos, hogy a tudományos világ kiaknázza az alkalmat és lajstromba vegye a beérkezett anyagot. p. j. — Bécsben a most kezdődő 1934/35. egyházi évben október 14-én, vasárnap délután 3 órakor lesz magyarnyelvű istentisztelet a bécsi reformátusok belvárosi templomában (I., Dorotheergasse 16.). Az istentiszteletet dr. Incze Gábor tartja. — Megvételre keresik Pokoly József Erdélyi Református Egyház Története I—V. kötet müvét 18 pengőért hibátlan állapotban. Ajánlatokat közvetít lapunk szerkesztősége. Az egyházak anyagi ügyei. Irta és az egyházkerületi lelkészértekezleten felolvasta : Keresztes Gyula kaposmérő-ujlaki ref. lelkipásztor. Ha anyagi ügyekről van szó, mindenki sopánkodik: ki szabadít meg minket? Akad-e ilyen ember? Ne keressük azt messze, távolban. Nagyon is közel van hozzánk. Ez az ember te vagy: lelkészte'stvérem; én vagyok... mindegyikünk! Miképen igazgassuk egyházunk anyagi ügyeit? Komolyan nehéz dolog ez, ha nem tudunk akarni; de igen könnyű, ha: akaratunk van. Világprobléma ma, államoknak, intézményeknek és a társadalomnak veszélyes kórjele: a pénzhiány. De van annál nagyobb baj is. Az anyagi ügyek viteléből mintha kitörölték volna: a holnapra, holnaputánra való gondolást. Az önmegtagadás tudományát, hogy jelenlegi szükségleteinkből a nélkülözhetőt áldozzuk fel a következő jókért, legkésőbben szoktuk megtanulni. Pedig egyházaink anyagi ügyeinek vitelében takarékosságra van elsősorban szükségünk. Az anyagi javak is Isten által gondozásunkra bízott értékek, s mint minden földi jót, úgy ezeket is az Ürtól kaptuk, úgy kell tehát velük gazdálkodni, mint amelylyel való sáfárságunkról számadással tartozunk az azt adományozó' Istennek. Vannak lelkészek, kik irtózva gondolnak az anyagi ügyek adminisztrációjára, s abban a meggyőződésben élnek, hogy ez akadálya a lelki gondozásnak. Ezek valóban »lelkészek«, de nem: »lelkipásztorok«; mert az egyházközség szellemi és anyagi élete a pasztorális kúrában, egymástól elválaszthatatlan. Az Ür jézus is gondoskodott pusztában levő gyülekezetének anyagi életéről s e munkájában példát adott minden idők lelkipásztorainak: a takarékos gazdálkodásra. Az a 12 kosár, melyet az Úr megtakarított, ott kellene legyen minden gyülekezet »cselekvő vagyon«-ában, mint az egyházközség fenntartási alapja; mert legyen bár a megtakarított vagyon csekély értékű, de nagy fontosságúvá válik az által, hogy: függetlenséget biztosít a gyülekezetek számára. Az egyház jólétét nem a jövödelem mennyisége, hanem sokkal inkább gazdálkodási eljárásunk alkotja; éppen azért legyen rendszer, az egyház anyagi életének vezetésében. Gazdálkodásunk induljon ki azon fontos elvből, hogy kevesebbet költsünk a jövedelemnél, hogy egyrészét későbbre félretehessük. A másik vezérelv legyen, hogy mindent készpénzzel fizessünk, és ne keverjük az egyházat adósságba. Ha pedig az egyháznak adóssága van, gondoskodjunk annak letöri esztéséről, mert amelyik gyülekezet tartozását megfizeti: önmagát gazdagítja. A helyes gazdálkodás másik módja abban áll, hogy az egyház bevételeiről és kiadásairól rendes és pontos számadást vezessünk. A gondos lelkipásztor jóelőre tudja, hogy mik DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP
