Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-30 / 39. szám
1934. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 165. oldal. törvényhozási szabályozásnak és az egyke elleni küzdelemnek minő gazdasági és pénzügyi feltételeit lehet most előteremteni. Semmi sem volna könnyebb, mint néhány szakaszban, amelyeket kiváló törvényelőkészítőink bizonyára hetek alatt megszerkesztenek, — jogi, főleg büntetőjogi szabályokat alkotni, vagy a telepítésre nézve néhány elvet, amely azonban csak a keretet adja meg, törvénybe iktatni. Előlegesen azonban elő kell teremteni a megoldáshoz szükséges összeget is, amely nélkül pl. a telepítés keresztülviteléhez nem is lehetne hozzáfogni. Nagy megnyugvásomra van, hogy a t. kormány megbízásából ezzel a nehéz kérdéssel éppen egyházkerületünknek az a kiváló férfia, Darányi Kálmán igen tisztelt barátom foglalkozik, akinek bölcseségében, gyakorlati érzékében, körültekintő hivatottságában teljesen megbízom; továbbá, hogy Lázár Andor világi tanácsbiró igen tisztelt barátom hivatali hatáskörébe is tartozni fog ezeknek az ügyeknek előbbrevitele. Semmit se vonok le azoknak a ref. társainknak érdeméből, akik ezt a kérdést az utóbbi hónapokban az egyházi életben szóbahozták, de nekünk az a feladatunk, hogy bevárjuk a t. kormány tervezeteit, amelyeket az országgyűlésnek téli ülésszakára helyezett kilátásba. — Egyházkerületünk alkotó tagjai közül mindenki, aki erre hivatott, tegye majd meg a tervezetekre észrevételeit, ha szükséges, bíráló megjegyzéseit; a sajtó bőséges módot ad arra is, hogy a kérdéshez minden hivatott férfi hozzászólhasson. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Óhajtanék még egyházunkat érdeklő több kérdést szóbahozni. Az új középiskolai törvény egyházkerületünknek egyik kincsét, négyszázados főiskolánkat közvetlenül érintette. Érdemes tanító-karunk gondjait csökkenti, de több egyházközségünknek belső ügyeit nagy fokban érdekli a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a felekezeti tanítók illetményeire vonatkozó rendelete. Mindenekfelett szeretnék kiterjeszkedni a magyar református ifjúságnak gazdasági, művelődési és szociális törekvéseire, amelyeket teljes rokonszenvvel kisérek és egyházkerületünk minden alkotó tagjának szives jóindulatába melegen ajánlok. Amiket azonban eddig előadnom kellett, azok annak a bizonysága, hogy minden más feleit magyarok vagyunk és hogy szociális kötelességeinket a legnagyobb lelkiismeretességgel kell teljesítenünk. Időm lejárt! Azzal a fohásszal, hogy elszakított területen élő magyar véreinkre jobb napok virradjanak és ígérve: nagy Madách-unk szavai szerint a jövőben is „küzdve küzdünk és bízva bízunk“, — a közgyűlést Isten nevében megnyitom. — Pozsonyban a református gyülekezet református internátust és menzát létesített. Az intézetnek 10 tágas szoba fog rendelkezésre állani, a mellékhelyiségeken kívül. Egyházkerületünk közgyűlése. Egyházkerületünk szeptember hő 25. és 26. napjain, Pápán, a főiskolai nagy díszteremben tartotta ez évi rendes közgyűlését szokatlanul nagy érdeklődés mellett. Az alkotó tagokat csaknem teljes számban elhozta az az őszinte szeretet, mely az egész egyházkerületet dr. Antal Géza püspök úrhoz fűzi,, mert e napokban lesz a tizedik évfordulója, hogy az egyházkerület gyülekezetei püspökké választották. Az egyházkerületi közgyűlés ezt az alkalmat használta fel, hogy lelkesen ünnepelje a szeretett főpásztort, aki kitérve minden nagyobbszabásu ünneplés elől, csendben, munkatársai és barátai körében, újabb 2500 P-ős alapítvány létesítésével és az egyházkerületi levéltár épületének felépítésével és átadásával ülte meg püspöksége tizedik évfordulóját. A közgyűlésen ott láttuk dr. Antal Géza püspök és dr. Balogh Jenő nyug. igazságügyminiszter, egyházker. főgondnok elnöklete alatt Medgyasszay Vince esperes, egyhker. lelkészi főjegyzőt, m. kir. kormányfőtanácsost, Fülöp József m. kir. kormányfőtanácsos, Halka Sándor, Jakab Áron egyhker. aljegyző, Lőke Károly felsőházi tag, Nagy István, Szűcs József espereseket, Csajághy Károly kir. törvényszéki elnök, Hodossy Ernő kúriai biró, Huszár Aladár felsőházi tag, dr. Jókay-Ihász Miklós, Lipcsey Lajos, Thaly Dezső m. kir. gazd. főtanácsos, egyházmegyei gondnokokat, Győry Elemér, Győry János, Izsák Aladár, Kovács Lajos, Miklós Géza, Ólé Sándor, dr. Pongrácz József, Szabó Bálint, Vargha Kálmán főisk. lelkészi gondnok, egyházkerületi aljegyző, lelkészi, dr. Darányi Kálmán m. kir. miniszterelnökségi államtitkár, főiskolai világi gondnok, dr. Hegedűs Lóránt nyug. pénzügyminiszter, dr. Kenessey Pongrácz főispán, dr. Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter, dr. Szász Károly v. b. t., a képviselőház volt elnöke, dr. Szily János kir. közjegyző, világi tanácsbirákat, dr. Matolcsy Sándor m. kir. kormányfőtanácsos, egyházkerületi aljegyzőt, dr. Molnár Imre egyhker. ügyészt, dr. Baranyay Ferenc gazdasági tanácselnököt, Molnár Imre gazdasági főfelügyelő gazdasági szakértőt, Eötvös Sándor lelkészi számvevőt; az egyházmegyék küldöttei között voltak: Batta Béla ny. járásbirósági elnök, Fáy István főispán, Horváth Lajos alispán, Konkoly Thege Miklós földbirtokos, Kovács Gyula törvényszéki tanácselnök, Saska Dezső vármegyei főjegyző, dr. Szigety Gy. Sándor egészségügyi főtanácsos, dr. Tornyos György ügyvéd, Varjú József pénzügyi főtanácsos. A felső- és középfokú tanintézeteket dr. Tóth Lajos, Fejes Zsigmond, dr. Kőrös Endre és dr. Bene Kálmán képviselték, az elemi iskolák részéről Császár Ede, Kovács Dániel, Szalóky Lajos, Zsemlye Gyula ig-tanítók jelentek meg. (Folyt, köv.) Október 14: árvanap. Napról-napra tények bizonyítják, hogy a magyar református egyház szociális felelőssége ma már nem mozdulatlan viz-tükre. Álmából ébredő gyermek, akinek talán még ólmosak a szemei, de az álom világán túl már látja, érzi az új világ, a valóvilág szükségeit és feladatait. Nem azt jelenti ez, hogy a magyar református egyház már minden szociális kérdést megoldott, de elindult, hogy meglássa és megoldja azokat. Szociális lelkiismerete szakadatlanul fülébe kongó harang, amit ma már nem lehet elhallgattatni. Ennek az ébredő szociális felolősségnek új pecsété 1934-ben: az árvanap.
