Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-21 / 3. szám

12. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. — Izgalmas kalandon ment át Molnár Mária egy missziói utazása alkalmával. Több bennszülött kí­sérőjével indult el egy távolabbi szigetre csónakon, ahol még nem járt misszionárius soha. Útközben hatalmas viharba kerültek s a biztos pusztulás elől egy elhagyatott szigetre menekültek. Csak később, a vihar lecsendesü­­lése után indulhattak tovább. Az eddig előttük ismeretlen Neda szigetén szívesen fogadták őket a bennszülöttek. A neda iák az asszonyaikat nagyon szigorúan tartják. Nem mehetnek még egy úton sem a férfiakkal. A házon is két ajtó van, az egyik a férfiak, a másik a nők számára, jaj annak a férfinak, aki a más asszony ajtaján be mer nézni. Szigorúan megbüntetik: meg kell fizetnie azt a kártérítést, melyet az asszony férje meg­szab — persze nem pénzben, hanem a nedai valuta szerint kutyafogakban és maga készítette gyöngyökben. Ilyen törvények mellett természetesen férfi misszionárius nem dolgozhat közöttük, csak nők. — A pázmándfalui gyülekezet új-év napján ben­sőséges és szeretetteljes ünneplésben részesítette lelké­szét, Györgydeák Dánielt, közöttük való szolgálata 25 éves évfordulóján. Az ünneplésbe belekapcsolódott a politikai község és a r. kath. hitközség is. Á politikai község nevében Hoboth Sándor főjegyző, a r. kath. hit­község részéről pedig Eggenberger Kálmán plébános köszöntötte a jubiláns lelkészt. Ä presbitérium élén és nevében Nagy Jenő kántortanító mondott üdvözlő be­szédet és tolmácsolta a gyülekezet szeretetét és jókivá­­natát. A nem várt, meglepetésszerü ünneplésért a lelki­­pásztor meghatotfan mondott köszönetét, hangsúlyozta, hogy ez után is lelkének minden gondját, életének minden törődését a 25 évvel ezelőtt kezébe letett szent zálognak, a gyülekezetének szolgálatába fogja állítani. — Kisköri lelkészértekezlet. A mezőföldi ref. egyházmegye 5-ik kisköre évi szokásos értekezletét Mezőkomáromban tartotta meg, amikor is a belmissziói kérdések beható megbeszélése után a templomban a gyülekezet részére vallásos ünnepélyt tartottak. Közének és ifj. Csuzy Sándor középbogárdi lelkész imádsága után Balogh Imre lajoskomáromi lelkész Bibliát magya­rázott Lk. 19i—io alapján. Bakó Béla szabadhidvégi lelkész vallásos verseiből olvasott fel, Medgyasszay Vince espeses, m. kir. kormányfőtanácsos a templomlátogatás­ról tartott mindvégig lebilincselő előadást. Monori Kovács Ferenc enyingi lelkész aktuális egyháztörténeti kérdé­sekről beszélt. Eötvös Sándor mezőszentgyörgyi lelkész záróbeszédet és utóimát mondott. A mezőkomáromi énekkar énekszámmal működött közre: — Vetítettképes előadás. A 112. Szondy Zsu­­zsánna cserkészleánycsapat január 28-án, vasárnap d. u. 5 órai kezdette], vetítettképeselőadást tart Pápán, a Levente-Otthonban, Lindenmeyer Aníónai országos elnök részvételével. Mindenkit szeretettel várnak. Műsor: 1. Szavalat. 2. Torna-játékot mutatnak be a tündérkék. 3. Vetítettképpel kisérve előadást tart Lindenmeyer Antó­nia, orsz. elnök. 4. Szaval Horváth Kató tündérke. 5. Nagyanyó esernyője. Bemutatják a tündérkék. 6. Szer­vező-bizottsági tagok beiktatása. — Műsor-megváltás kötelező. Műsorok a cserkészleányoknál és este a pénz­tárnál kaphatók 60, 40, 20 és (állóhely) 10 filléres ára­kért. A jövedelmet a cserkészleány-munka továbbfej­lesztésére fordítják. — A nagygyimóti ref. leányegyház nov. 1-től kezdve ez évben is minden hét szombat estélyén vallá­sos estét tartott. Ezeken az estéken, három elhúnyt nagynak is adózott a gyülekezet haláluk évfordulóján, Szenei Molnár Albertnek, gróf Tisza Istvánnak és Li­vingstone Dávidnak. Előadásokat tartott az elhúnytak­­ról Bóna József s.-lelkész, ugyanakkor az elhúnytakról felolvasás is volt. Livingstone-nal kapcsolatban a küi­­misszióról részletesebb előadás tartatott. E három val­lásos estén kívül, többi vallásos estéink műsorát „Ko­szorú füzetek“ felolvasása, iskolás gyermekek szavalata, bibliamagyarázatok, gyermekek énekei tették változatossá. Az adventben, minden hét szerda estjén, adventi isten­­tisztelet volt a templomban. Ezeken az istentiszteleteken az igét Bóna József s -lelkész hirdette a következő cí­meken: „Készüljünk és várjunk!“ „Hogyan készüljünk és várjunk?“ „Kit kell fogadnunk?“ „Az ajtó előtt állót fogadjuk!“ Úgy a vallásos estéken, mint az ad­venti istentiszteleteken a gyülekezet, majdnem min­dig teljes számmal jelen volt. Az énekkar tagjai ez évben is, hetenként kétszer jöttek össze az iskolába. Ezeken az estéken Isten igéjével, az egyes ember életében felmerült hit-kérdések megbeszélésével, éne­kek betanulásával, a karácsonyi műsoros estély és a gyermekek karácsonyfa-ünnepélyének a megrende­zésével foglalkoztak. A karácsonyi estét, bensőséges műsoros estély keretében, a szeretet melegével ren­dezte meg az énekkar. Karácsony böjtjén délután, a gyermekeknek karácsonyfa-ünnepély volt, a ka­rácsonyfát a gyülekezet tagjai pénzadományokból állították a gyermekeknek. Este az énekkar műsoros estéllyel egybekötött szeretetvendégséget rendezett. Az estély műsora a következő volt: 1. Megnyitó. Tartotta Cseke János énekkari elnök. 2. Iskolás gyermekek sza­valata és éneke a karácsonyfa alatt. 3. „A szeretet igéje“ címen előadást tartott Bóna József s -lelkész. 4 „Melyiket a kilenc közül“ Jókai Mór karácsonyi elbe­szélés után, karácsonyi jelenetre átírta Bóna József s.­­lelkész. Előadták az iskolás gyermekek. 5. „Karácsony“ Varnusz Ágoston 3 felvonásos színművét előadták az énekkar tagjai. A műsoros estély után karácsonyi sze­retetvendégséget rendezett az énekkar. Műsoros estélyü­ket, karácsony másnapján meg kellett ismételniük, ami­kor Nádasdy Gábor nagylegátus tartott előadást. Mind­két estén az iskolát zsúfolásig megtöltötte a közönség, mely lelkiekben meggazdagodva távozott el. Az estélyek jövedelmét, az énekkar veendő harmonium-alapjához tette. — Kétszázötven előjegyzőre volna szükség, hogy halálának háromszáz esztendős évfordulóján 1934 pün­kösdjéig megjelenhessék a nagy erdélyi fejedelmek híres udvari papja, tanácsadója Álvinczi Péter prédikációs munkáiból tíz ívnyi (160 oldalas) gyűjtemény. A Páz­mány idejében főleg hazátlan szerzetesek által indított magyarországi ellenreformációnak célpontja és hosszú ideig hullámtörője volt a nagytekintélyű fejedelmi ige­hirdető („Concionator aulae suae serenitatis“). Mikor a római egyház Pázmány egyeteme alapításának és a jezsuitából primásérsekké lett, reformátusnak született Pázmány halála három évszázados jubileumát munkái újabb és újabb kiadásaival készül megünnepelni, méltó és elengedhetetlen kötelesség, hogy munkái tüköréből mi is meglássuk, hogy ki volt Pázmány ellenfele, az evangéliumhoz egész életben hű, egykor Nagyváradon Pázmánnyal egy padban ülő tanulótársa: Álvinczi Péter. A 160 oldalnyi munka csak abban az esetben jelenhe­tik meg, ha kétszázötven előjegyző jelentkezik a munka sajtó alá rendezőjénél, dr. Incze Gábor, Budapest, II., Margit-körút 54. Előjegyzők számára a munka ára há­rom pengő lesz, mely összeget a munka kézhez-véte­­lekor kell a könyvben érkező csekklapon. Pápa, 1934. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánik Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom