Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-21 / 3. szám

1934. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 11. oldal. foghatóbban adná a megoldást, mint a miénk. Igaz ugyan, hogy Medgyesi Páltól kezdve a mai napig sokan küzdenek és tiltakoznak az ellen, hogy a lelkészek kész előadást, vagy prédikációt kapjanak a kezükbe, mert az ilyen kiadványok kényelmesekké teszik őket és nem fognak önmaguktól kutatni, utána járni textusok­nak, eseményeknek, nagy történeti dátumok tartalmának. Igaz, hogy ideálisabb állapot lenne, ha minden lelki­­pásztornak négy-öt nyelvű gazdag téma állana rendel­kezésére, a helyzet, a valóság azonban más. Nem anyagi nehézségek forognak fenn csupán, hanem köz­kézen forognak negyven-Ötven, sőt nyolcvan-száz esztendővel ezelőtt megjelent prédikációs gyűjtemények is, melyek szintén kényelmessé tehetik a lelkészek ige­hirdetői szolgálatát. A kérdés tehát sajnos nem az, hogy : szabad-e idegen prédikációt elmondani, vagy nem ? — hanem sokkal inkább az: Mi jobb, ha 1860-ban irt prédikációt emléz be az igehirdető, amely­ben a rejtett és burkolt osztrák ellenes kifakadásokat egyszerűen és nyílt hangszerelésben Írja át Trianon és a kisentente elleni dörgedelembe, vagy pedig az-e a jobb, ha a mai kor lelkét, kérdéseit modern, nemes fogal­­mazású stílusban és világosságban kapja kézhez váz­latban az igehirdető ? Sok lelkészt nem tanítottak arra, hogy minden vasárnap (délelőtt és délután is!) erkölcsi kötelessége az, hogy tulajdon beszédével álljon elő a szószékre, más volt az ideál és másfajta kiválóságok kifejlesztésére, sokszor ma már inkább lenyesegetendő ösztönök fokozására nevelt a theologia, vagy legalább is szemet hunyt és lényegtelennek tartotta az erényekké, vagy legalább is a papválasztásban előnyökké növe­kedő tulajdonságokat. Újabb idők evangéliomi meg­látásai, az újabb követelő problémák gyors megoldásának munkásává a régieket csak úgy lehet átformálni, ha az újabb idők hathatósabb módszereit a régi csomagolás­ban nyújtjuk és kész, vagy félig kész beszédekben, vázlatokban adjuk azt, amire ma kivétel nélkül minden lelkésznek szüksége van. És azoknak, akik magas őrtornyokban állanak, honnan jobban látszik a felhők futása, ellenséges viharok érkezése, kötelessége ellátni lelkipásztortársait a védelemnek, a veszedelem elhárí­tásának központilag irányított eszközeivel. Mikor ezt a csaknem háromszáz oldalas könyv * lapozgatjuk, az az érzésünk, hogy benne gazdag könyvtár érkezik és az íróknak, szerzőknek egész osztaga kopogtat be a paró­kiákra, hogy felajánlja szolgálatát, tudását. Mennyi tudásnak, bölcseségnek lelkét, összesürített tartalmát nyújtja ez a könyvecske mindazoknak, akiknek van szeme, lelke, füle, akik lelkipásztorok, akiket lelken­dezve vár hétről-hétre lélekért, ismeretért, bizonyság­tevésért a gyülekezet. Evangéliumi langyos eső ez a kötet, mely az őszi vetésekre húll, hogy növelje az „életet“. L g. 5. Szabó József: Dr. Doczi Imre emlékezete. Irta és a Nagykőrösi Arany János Társaság 1931. május 17-én tartott közgyűlésén székfoglalóul felolvasta — rendes tag. Nagykőrös, 1931. 8-r, 19 1. A jóbarát és hűséges munkatárs irta ezt a meleg­hangú megemlékezést a nagy Dóczi Imréről, a közel múlt legkiválóbb magyar református paedagogusáról Dóczi 1876-tól 1887-ig Nagykőrösön volt gimnáziumi tanár, s így S. Szabó megemlékezése Nagykőrös kegye­letének az ékes kifejezésre juttatása is az egykori nagy­kőrösi tanár iránt. A személy értékei, akinek életét méltatja, ragadják az írót is és a helyenként korrajzzá szélesülő életrajz gazdag lelkitáplálékot nyújt mind­azoknak, akik Dóczit ismerték és szerették. ^ « ®@®@®®®@©@®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®@@@®@®3®® VEGYESEK I ® @ '@®®®@®@®®®®®®®®®®®®®®®@®®®®®©@®®®®!9;®®g@ — Személyi hir. Főiskolánk lelkészi gondnoka Vargha Kálmán kálozilelkész, január 14-én Pápára érkezett és január 19-ig meghallgatta a theologián a papnöven­dékek félévi kollokviumait, valamint a nőnevelő-intézet­­ben is hivatalos iskolalátogatást végzett. — Egyetemes tanügyi bizottsági ülés. Az egye­temes református tanügyi bizottság e héten szerdán tartott ülésében foglalkozott a hozzá véleményezés végett megküldött új középiskolai törvényjavaslattal. A bizottság helyeselve a miniszternek azt a törekvését, hogy a közép­iskolák alsó tagozatait egységesíteni kívánja, de állást foglalt a tervezetnek több, az egyházi autonómiába ütköző rendelkezése ellen, valamint az ellen is, hogy az érettségi csak bizonyos osztályzati egységszám el­érése mellett jogosíthasson az egyetemre való bejutás­hoz, vagyis a kétféle jogosítást nyújtó érettségi rend­szere ellen. — A hollandiai szigorú reformátusok három éven­ként összeülő zsinata a megnehezedett viszonyok el­lenére is meghagyta négy stipendiumát a magyar theol. studensek számára. A még engedélyezett fél-kollekta tartásával már meg is valósulhatott a határozat. — A zsinat most döntött az énekeskönyvbe felveendő új énekek ügyében is. Hosszú megvitatás után (elvi és gyakorlati szempontból) elfogadták az énekek nagy részét és azok még némi átdolgozás után alkotóré­szévé lesznek az eddig zsoltárok mellett csak pár éneket tartalmazó énekeskönyvnek. Az új énekeknek ellenzői is vannak és bevezetésük gyorsían nem fqg menni. — Keszthelyen Bajay Kálmán ny. csendőr­századost, eddigi h. gondnokot gondnokká, Juhos La­jos lelépő gondnokot tiszteletbeli gondnokká, dr. Eöry Szabó Jenő kúriai bíró, ny. törvényszéki elnököt pedig, ki elévülhetetlen érdemeket. szerzett áldozatkészségével az egyház életében, örökös tiszteletbeli főgondnokká választották. — A Református Külmisszió Szövetség új főtitkára. A Református Külmissziói Szövetség vezető­ségében az új esztendőben változás állott be. Dr. vitéz Csia Sándor főtitkár, aki hosszú éveken át vezette a Szövetség ügyeit, megválté tisztségétől, s helyette Forgács Gyulát, a Skótmisszió magyar lelkészét választotta meg a közgyűlés főtitkárnak. Megvált a Szövetség munkájától Morvay István is, akit a Soli Deo Gloria Diákszövetség választott meg lelkészéül. Helyette Virág Sándor kül­missziói lelkész tölti be az utazótitkári teendőket is. — Az Orsz. Ref. Szeretetszövétség Győrött a református templomban január 14-én d. u. 5 órakor ünnepélyt rendezett a következő műsorral: 1. CXXXV. zs. 1. és 4. verse. 2. Imát és bevezető-beszédet mon­dott Győry Elemér lelkipásztor. 3. Reményik Sándor: Fáklya verem előtt . . . Előadta Vizváry Erzsébet taní­tónő. 4. A szeretet, Szügyi Józseftől. Előadta a Ref. Énekkar, Nagy Sándor vt. lelkész vezetésével. 5. Elő­adást tartott dr. Victor János, budapesti ref. lelkipász­tor. 6. Áldások Istene . . . Részlet a Semiramis dalmű­ből. Előadta a Ref. Énekkar Nagy Sándor vt. lelkész, vezetésével. 7. Szentírásmagyarázat és ima. Tartotta Papp Béla, az Orsz. Ref. Szeretetszövetség titkára. 8. Közének. XC. zs. 9. v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom