Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1934-08-19 / 33. szám

Negyvenötödik évfolyam. 33. szám. Pápa, 1934 augusztus 19. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .....—................................................ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. -----------------------------------------­FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Á magyar cserkészleány mozgalomról. Irta és a pápai kollégium Szondy Zsuzsánna leánycserkészcsapat ünnepélyén előadta: Lindenmeyer Antónia országos elnök. (Folyt, és vége.) A szociális érzék fejlesztése. A cserkészleány ne­velés egyik fontos célja a szociális érzék fejlesztése „A cserkészleány, ahol tud, segít“ törvényünk alapján. Minden alkalmat megragadunk, hogy először a segí­teni akarás vágyát felébresszük cserkészeinkben, má­sodszor a segíteni tudást megszereztessük velük. Kará­­csonyról-karácsonyra mindegyik csapat felruházza sze­gényeit, gyermekkelengyékkel ellátott vándorkosarakat készít, ezek kettős célt szolgálnak: a cserkészlányok a maguk keze munkájával készített kelengyén megtanulják a gyermekruha varrást és a nyomorgó magyar anyák­nak kiadott kosarakkal pedig szociális érzékük nagy­ban fejlődik. Minden csapat évente egy-egy kosarat készít és az abba született gyermeket és családját gon­dozza. A csecsemőgondozást szakszerűen, tanfolyamokon készítjük eiő a Stefánia-Szövetséggel karöltve. Minden cserkész köteles az elsősegély-tanfolyamot (három hó­napos) elvégezni. A csapatok fel vannak szerelve mentő­szekrénnyel és szakszerű elsősegélyt tudnak nyújtani az arra szorulóknak. Ezenkívül betegápolás, diétás konyha ellátása, szegénygondozás, gyermekdélutánok megrendezése is benne van minden csapat műnkatervében. A Mozgalom jelentősége. A cserkészleány moz­galom segítségére siet a szülőknek, akik a mai nehéz gazdasági helyzetben nem fordíthatnak elég gondot leányaik nevelésére. Támogatja az iskolát, amely ugyan a tantárgyak helyes tanításával a jellemre is hat, de az anyag nagyságánál fogva csak a tömeggel foglalkozhat és a jellemneveléssel nem törődhetik behatóan. Segítségére van a lelkészeknek azáltal, hogy a vallási órákon tanítottakat gyakorlativá teszi és megköveteli a cserkészlányoktól, hogy (istentisztele­tek, prédikációk, lelkigyakorlatokon való részvétel) vallási kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A mai nemzedék lelkét, amelyet az utca, az olcsó mozilátogatás és a inegnemfelelő újságolvasás veszé­lyeztet, a helyes irányban elfoglalja és a jó munka végzésére, való neveléssel a bünrecsábító utaktól el­vonja. A csapatokba tömörülő cserkészlányoknak meg­teremti a megfelelő környezetet, egészséges tevékeny­ségre szoktatja őket és a vidám, pajtási körben nem­csak szórakoztatja, hanem testét, lelkét, szivét a ne­mes irányban fejleszti. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy helyes irányban haladtunk. A leánygyermekek szeretik, öröm­mel csatlakoznak a Szövetség munkakörébe. Ma 6000 a Szövetség tagjainak létszáma. Ezek a földmíves lányok, munkás lányok, az iskola tipusok minden faj­tájából, az elemitől kezdve az egyetemig, sorakoznak liliomos zászlónk alá. A felnőtt társadalom véleménye. A szülők, a lel­készek és a tanítók a legmelegebben nyilatkoznak a lányok helyes cserkészneveléséről. A tanítóság saját iskolája mellett, saját fennhatósága alatt szervezi csa­patait. 56 iskolai csapatunk van. A Szervezőtestület a maga köréből állít vezetőket, akiket a Szövetség vezetőkké nevel és a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az iskola cserkészlányai nemcsak jobb tanulók, hanem megbízhatóbbak és minden munkára alkalmasabbak a nem cserkészleány iskolatársaknál. A protestáns egyházak saját híveik leánygyerme­keiből toborozzák a csapatokat; 94 protestáns csa­patunk van. A protestáns egyház a vezetőket a felnőtt hívekből és protestáns hitoktatónőkből szólítja elő. A protestáns csapatok nagyrészét a lelkész jelenlété­ben az urasztalánál avatja a Szövetség Központja. Kapcsolat a Cserkészleány Világszövetséggel. Szövetségünk 1922 óta tartja fenn a kapcsolatot a Világszövetséggel. Ennek kilences Elnöki Tanácsába 1928-ban Magyarországon tartott Világkonferencia ke­retében Lindenmeyer Antónip országos elnököt be­választotta a Magyar Cserkészleány munka elismerése jeléül. 1924 óta két évenként tartott Világkonferen­ciákon Szövetségünk képviselve van és nemzeti irányú munkánk elnyerte a Világszövetség teljes elismerését. Külföldi, utak. 1927-ben Szövetségünk 23 cser­készleányt küldött a Világszövetség svájci világtá­borába (két hétre). 1928—29-ben 35 tag Németor­szágban táborozott és bevándorolta Thüringiától a Keleti tengerig, sok tapasztalatot szereztek leányaink és német tudásukat fejlesztették. 1929—30-ban a dániai és hollandiai táborokban vett részt. 1932-ben a Világszövetség svájci Adelbodenben fennálló házá­ban két magyar cserkészleány vett részt, mint Amerika vendége két hétig. Külföldi utainknak nemcsak egyéni világlátottság a célja, hanem a nemzeti propagandá­nak széles körben való terjesztése is. A külföldi uta­kon minden magyar történelmi és magyar kultúrát felmutató helyet meglátogattunk és az emlékeknél ün­nepélyek keretében nyilvánítottuk magyar érzel­meinket. A külföld látogatása Magyarországon. 1927-ben hetven tagú német cserkészleány csapat két hétig tartó vándortáborozásában megismerte a magyar föld nemzeti és kulturális értékeit. 1928-ban a cserkészleány Világszövetség Magyar­­országon tartotta Világkonferenciáját, itt alakult az addig csak konferenciának minősített intézmény Vi­lágszövetséggé lord Baden Powell és lady Baden Powell jelenlétében. A 28 nemzetet képviselő, mint­egy 120 tagból álló társaság két hétig időzött Ma­gyarországon és ugyancsak beutazta a magyar föld minden nevezetesebb területét. 1933 augusztus havában a negyedik Világjam­­boree alkalmával 250 tagú cserkészleány vendégse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom