Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-15 / 28. szám
116. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1934. csalárdságukban ... A világ bolondjait választotta ki magának az isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőteleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket“. (I Kor. 1. és 3. r.) Ne felejtsük el, hogy a vallás meghatározását Schleiermachernél soha jobban senki még nem adta és ez az: „A vallás sem nem tudás, sem nem cselekvés“, a vallás érzés, mely érzésnek lényeges vonása, hogy az embert Istennel hozza áldott viszonyba. Ezt a viszonyt az ész még sohase értette meg egészen tisztán. Ide szív kell, hogy ez a viszony a maga helyességében rendeződjön. Á hittantanításnak tehát nemcsak az észhez, hanem elsősorban is a szívhez kell szólnia. A szívnek pedig élmények kellenek. Sokszor egy könnycsepp többet beszél és több szivet indít meg, mint a legszebben felépített, ékesen szóló prédikáció. Ne oktassuk, ne tanítsuk a hitet, mert lehet valaki természettudós, ha a természet és a világrend törvényeit, útjait ismeri, de sohase lett még azáltal hivő senki, mert Jézus életét megismerte. Abból valamit meg is kell élni. Ha ezt egyszer elértük, ha azután ez világítja meg nekünk a történelmet, a földrajzot és egyéb tudományokat is, akkor a gyermeket elvezettük az Istenhez, megmentettük, méltó helyére emeltük a hitoktatást. Vörös Lajos. Lel készgy ülések. — A Balatonfüredi Lelkészi Kör tavaszi értekezletét Vámos Gábor tihanyi lelkész szeretetteljes meghívására a tihanyi gyülekezet templomában tartotta meg június 6-án. Az értekezleten 13 lelkész és 9 tanító jelent meg. A gyülekezet számára tartott istentiszteleten ía 7. dics. 1-ső és a XXIII. zsoltár 1—2. versének eléneklése után Vámos Géza balatonfüredi lelkész, lelnök hirdette az igét a XXIII. zsoltár 1—5. versei alapján. Beszédében rámutatott, hogy mindenkinek, de főképpen az olyan maroknyi kis gyülekezetnek, mint amilyen a tihanyi eklézsia, kell, hogy az a bizonyosság éljen a lelkében, mely ennek a zsoltárnak a soraiban lüktet, hogy egyedül csak az Úr a mi őriző pásztorunk. Ne hallgassunk tehát a világ dalára, mely el akarja nyomni ezt a hivő, szent éneket, hanem ha mindenki tagadja is, ha mindenki gúnyol is érte, valljuk mindenkor örömben s szomorúságban, csendességben és háborúságban, hogy az Úr a mi őriző pásztorunk s majd Ő bizonyára megmutatja, hogy valóban az, megmutatja a megmentésben és megtartásban. Az igehirdetés után a 100. dicséret 4-ik versének éneklésével ért véget az istentisztelet. Ugyancsak a gyülekezet előtt tartotta meg előadását Gáty Ferenc felsőőrsi lelkész »Szemezi Molnár Albert, a zsoltárfordító« címmel és Újhelyi József balatonfüredi tanító: »A kálvinizmus a magyarság védelmében« címmel. Ez utóbbi előadás gazdag változatosságban sorakoztatta fel az egyházunkat érts azt folyton gyöngítő ellenséges támadásokat, mutatta ki, hogy mennyire összefügg magyarságunk és kálvinistaságunk védelme és buzdító lelkesedéssel jelölte ki a védekezés helyes útját. Az értekezlet első része a 160. dicséret 5. versének éneklésével ért véget. — A második rész, a szorosabban vett értekezlet Vámos Géza elnöki beszédével vette kezdetét. Főleg azt emelte ki, hogy a balatomparti gyülekezetekben intenzív belmissziói munkára van szükség, melyben lelkészeknek és tanítóknak buzgón össze kell tartani. Most főleg az ifjúsági munka a sürgős. E bevezetés után Bakos Lajos balatonaráesi lelkész: »Az ifjúsági munka szükségessége és megindítása a balatonparti gyülekezetekben« címen tartott előadást. Kifejtette, hogy ezt a témát már nagyon is »agyonelőadták«. Ne az legyen munkábaindításunk főrugója, hogy mi nem maradhatunk el azok mögött, akik már a munkakezdésen átestek. Nem is egyházi bajaink kényszerítő szavára kell megfújnunk a riadót. Hanem, mert ez az ügy Isten ügye. Isten már döntött ez ifjúság felől s ennek a döntésnek kell, hogy mi legyünk a tolmácsai és az eszközei a munkánkkal. Munkánknak 1. keresztyénnek kell lennie, vagyis minden pogány eszközt el kell vetnünk még akkor is, ha ezek a gyors pénzszerzés ígéreteivel kecsegtetnének is bennünket. 2. Reformátusnak, azaz hitünk negatívumainak hangsúlyozása helyett a pozitívumok kiemelésére és élésére kell teljes erőnkkel törekednünk. 3. Ifjúsági munkává kell ezt kiépíteni, vagyis különös tekintettel kell lennünk ifjúságunk sajátos lelkiségére és szükségleteire. Javaslatára elhatározta az értekezlet, hogy az ősszel Balatonfüreden három napos KIE-konferenciát rendez. Utána Szűcs János zánkai lelkész: »A balatonparti gyülekezetek weekend istentiszteletei« címen tartott előadást. Kifejtette, hogy ía nyaralni jövők lelkigondozására kiváló gondot kell fordítani. Azokról nyilvántartást kell vezetni s a már megismertek segítségével kell az újonnan érkezőknek tudomására hozni az istentiszteletek idejét. Ám ne pusztán az istentisztelet tartásában merüljön ki a nyaralókkal való foglalkozásunk, hanem azonkívül is törődjünk a felekezetűnkhöz tartozó kisebb-nagyobb csoportokkal. Főképp a cserkész- és levente csapatok református tagjaival foglalkozzunk odaadóan. így azonban azt tapasztaljuk, hogy az aratni való nagyon sok, az arató pedig igen kevés. A konvent hivatása lenne tehát a paróchus lelkészek segítségére sietni kisegítő kiküldöttek által. Végül tárgysorozaton kívül Sziíassy Sándor magyarbarnági lelkész, tanügyi bizottsági elnök ismertette azt a kultuszminiszteri nyilatkozatot, mely: szerint az iskolai személyi és dologi kiadások körül felmerülő inehézségek megoldását az iskolai adók községi kezelésbe vételével igyekeznek majd lehetővé tenni. Az értekezleti tagok egyhangú véleménye szerint azonban ennél sokkal célravezetőbb lenne a holland módszer bevezetése. A változatos és tartalmas előadások sora Rádóczy Kálmán nemespécselyi lelkész bibliaolvasásával, imájával s a 245. dicséret 10. versének éneklésével ért véget. Isten kegyelme készítette elő az értekezletet, Isten Lelke adott új látásokat és szent biztatásokat az azon résztvetteknek. — A veszprémi missziói kör június 12-én 10 lelkész, 15 tanító, illetve tanítónő részvételével tartotta meg tavaszi konferenciáját Nemesvámoson. A konferencia a gyülekezet számára tartott ünnepéllyel kezdődött, melyen a zsúfolásig megtelt templomban Hajda Gyula lectiót olvasott és imádkozott, Somogyi Zoltán, az értekezlet elnöke, Ámos 6. r. 1. v. alapján hirdette Istennek minden akadályon győzedelmeskedő evangéliomát. Bakos Dezső Haggeus 1. r. 4. vers alapján lebilincselő előadásban fejtette ki tételét: »Hogyan védekezzünk a szekták ellen?« Általános volt az óhaj, bárcsak ezt az előadást a rádió is közvetítette volna, hogy minden református és másvallású testvérünk is velünk együtt érezhetné, hogy milyen kitüntetés és Istennek drága ajándéka református keresztyénnek lenni! Szombathy István a Szeretetszövetségről tartott előadást. Több kedves szavalat hangzott el az iskolásgyermekek részéről, akik Váczy Géza tanító hozzáértő vezetésével énekkari és szavalókórusi számokkal is szerepeltek. A konferencián Kovács
