Dunántúli Protestáns Lap, 1934 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-15 / 28. szám
1934. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.. 117. oldal. Vince a lelkésztestvériségről, Köntös Dezső pedig a tanítótestvériségről tartott sok megszívlelendő tanácsokban és felmutatott igazságokban gazdag előadást. íE— .. ^ t* KONYVISMERTETES A ■ -.....................— — Dr. Kováts J. István: A kereszíyénség és a társadalmi kérdések. Átnézték dr. Antal Géza püspök, dr. Kiss Ferenc íny. r. egyet, theol. professzor. Református Egyházi Könyvtár. Szerkeszti Budai Gergely. Xíí-ik kötet. Budapest, 1933. Bethlen Gábor irodalmi és Nyomdai Rt. könyvnyomdája. 8-r, Vili -f- 620 1. Már régóta szükségét éreztük ilyen könyvnek, hogy a társadalmi kérdések tömkelegében biztos és határozott útmutatást találjanak úgy lelkészeink, mint az ilyenek iránt érdeklődő világiak. E könyv megjelenése mutatja, hogy református egyházunk a kor színvonalán áll, annak ütőerén tartja kezét és a Parochiális Könyvtár vezetőségének csak gratulálni lehet, hogy e könyv megírására épen dr. Kováts J. Istvánt bízta meg. Dr. Kováts mindenképen igen alkalmas e feladat elvégzésére. Beszéli a nyugat-európai fontosabb nyelveket, alapos jogi ismeretekkel rendelkezik, mert hiszen mint jogász kezdte pályáját, a szociológiát hosszabb ideig tanította, külföldön is sokszor járt és így személyes tapasztalatból ismeri úgy ,az európai, mint az amerikai viszonyokat. Éleslátása, nagy tudása, józan ítélőképessége, e mellett komoly élő hite egyenesen predesztinálták őt e könyv megalkotására. Századunk a szociális kérdések százada,t ezekkel mindenki szemben találja magát és mindenkinek állást kell foglalnia, véleményt kell nyilvánítania, egyéneknek és közületeknek egyaránt. Köszönjük dr. Kováts Istvánnak, hogy ezt az állásfoglalást nagymértékben megkönnyíti könyvével, melyből sokat tanulhatunk, hogy mit tegyünk és miijen irányban haladjunk. Műve három részre oszlik. Az I. rész adja a társadalmi mozgalmak történetét, különös tekintettel a keresztyénségnek azokban való szerepére. Bőven ismerteti a reformáció egyházainak felfogását, erőteljesen bírálja a marxizmust és a legújabb források alapján híven vádolja a világháborútól napjainkig térjedő időszak kísérletezéseit és vajúdásait (42—278. 1.). A II. rész a keresztyénség tanítását tartalmazza a fontosabb társadalmi kérdésekről: a magántulajdon, a munka, a mértékletlenség, a nő- és a család-kérdés, a,haza kérdése (279—437). A III. rész az evangéliumi egyházak társadalmi tevékenységét ismerteti, külön foglalkozván a külföldi evangéliumi egyházak szociális tevékenységével és külön a magyar ref. egyház szociális munkáival, amely utóbbit Egyháztársadalmi teendőink című összefoglalással fejez be (438—607). Végeredményképen a következő, megszivlelésre méltó szavakkal fejezi be könyvét: »Híveknek kell lennünk a régi, megszentelt hagyományokhoz, de rá kell lépni a korszellem követelte új nyomokra is, amelyeket a sorsukkal sokszor nem ok nélkül elégedetlen milliók tapostak a társadalmi élet terén! Ha nem tesszük ezt, nem leszünk a társadalmi ellentétek közt kiegyenlítő erő. Emellett egyszer csak azt veszszük észre, hogy valami idegen világ agitátora foglalta el népünk lelkében azt a helyet, amelyre mi lennénk hivatottak és híveink lassanként ellenségeinkké válnak. Itt csak az evangéliumi alapokon nyugvó, becsületes és tervszerű egyházi ár Suáalmi munka segít. Ha nemcsak a szószéken, de az élet küzdelmeiben is lelki vezetői leszünk híveinknek, visszafoglaljuk újra egyházunk régi erősségeit s hatalmas és öntudatos sereg élén rakjuk le egyházunk és nemzetünk boldogabb jövendőjének alapjait.« Amint e zárósorok is mutatják, a könyv sürgető felhívás a munkára. Az élet halad és nekünk lépésit kell vele tartanunk, különben lemaradunk a versenyben. Különösen fontosak és alapvető jelentőségűek a külföldi egyházi mozgalmak elvi deklarációi, melyeket pontos fordításban magyarul közöl, mert így lehetővé válik, hogy ezek igazságai a magyar református egyház életét is megtermékenyítsék. A szakirodalomból a magyar irodalmat lehető teljességgel, a külföldit válogatva közli és azok eredményeit mindenkor lelkiismeretesen felhasználja. Könyve elsősorban nem a szaktudósoknak készült, hanem a gyakorló lelkipásztoroknak és a leendő lelkipásztoroknak, a papnövendékeknek. Iránya apologetikus és gyakorlati: nevelni akarjía a másoknak és másokért való szolgálat után való vágyakozást. A szerző 12 éve elhunyt édesanyja emlékének ajánlja müvét, melyet sokszor kell forgatnunk, hogy igazságai megragadjanak és cselekvésre késztessenek. Természetes, ilyen nagyszabású munkánál elkerülhetetlenek a kisebb tévedések, hibák és hiányok, íme közülük néhány: a 21. 1. az 55. számú jegyzet nem egészen érthető (hogyan, vagy hol váltott ki egészségtelen hatásokat a tengerbe dobott kávé?). 23. 1. nem autarchia, hanem autcirkia a helyes. 57. s köv. 1. Lewes s mások régi könyvei helyett Rostov? tzeff könyvét használhatta volna: The History of the Roman Empire Social and Economic. Oxford, 1926, német kiadása 1931. 95. 1. Ratzinger könyve magyarul is megjelent: Az egyházi szegényápolás története. Budapest, 1887. 245. 1. Sherwood Elly sajtóhiba Eddy helyett. 455. 1. (valamint a 6. lapon is) Freemantíe és Westcott nem amerikaiak voltak, hanem angolok. A betűsoros inévmutató elkészítése és a bibliai helyek összeállítása dr. Incze Gábor érdemes munkája. P. J. ®®®@®®@@®®®®®®®@®@®®®®@®®®®®®®®®@®(e)©®@(®; @ ® 1 VEGYESEK 1 ® © ®®®®®®@®®©®®®®®®©®®®@®®®®®®®®®®®®®@®©®© — Templomszentelés. A csekély lélekszámú, de buzgó nagymarosi ref. gyülekezet újjáépíttette és teljesen új — székely stílusú — toronnyal látta el a XVIII. század közepe táján épült templomát. Az építkezés során a templom belső berendezése is teljesen újjal cseréltetett fel. Az építés 11.000 P-be került, mely jórészben a hívek áldozatkészségéből került ki. A templomszentelés, melyen dr. Karafiáth Jenő nyug. miniszter országgyűlési képviselő is megjelent, a közigazgatási hatóságok, a községből és a környékről egybegyült nagyszámú ünneplő közönség élén, július hó 8-án ment végbe bensőséges ünnepségek között. A felszentelést Nagy István esperes, a torony falában elhelyezett hősök emléktáblájának felavatását dr. Makay Sándor nógrádverőcei lelkész végezte, Kovács Sebestyén József perőcsényi lelkész prédikált, Nyirő Károly pilismaród lelkész keresztelt, Labancz László helybeli lelkész az építés történetét ismertette és az adakozók névsorát olvasta fel. A gyülekezet alkalmi énekkara karénekeket adott elő Patakfalvy Domokos kántor vezényletével. Az ünnepélyt követő társas ebéden Nagy István esperes a kormány-
