Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-13 / 11. szám
42. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1932. Az egyetemes tanügyi bizottság gyűlése. Az egyetemes kon vent tanügyi bizottsága folyó évi március hó 1-én és 2-án tartotta ez évi gyűlését Budapesten a konventi székházban. A bizottság összejövetelén a dunamelléki kerületből dr. Ravasz László, dr. Imre Sándor, dr. Kovács J. István, Ravasz Árpád, Tiszáninnenről Domby László, Janka Károly, dr. Marton János, dr. Puky Endre, Tiszántúlról dr. Baltazár Dezső, Borsos Károly, szentpéteri dr. Kun Béla, dr. Veress István, tőlünk pedig dr. Antal Géza püspök űr Öméltósága mellett dr. Bene Kálmán, dr. Kőrös Endre és e sorok írója vett részt. Rajtuk kívül, mint szakelőadók megjelentek dr. Buday Gergely és Bodor Lajos, továbbá dr. Benedek Zsolt konventi tanácsos és dr. Kiss József konventi titkár. A megalakulás során egyhangúlag megválasztatott a bizottság elnökévé dr. Baltazár Dezső, alelnökévé dr. Imre Sándor, jegyzőjévé dr. Bene Kálmán. Az elnöki megnyitóval kapcsolatban élénk és nívós vita indult meg iskoláink súlyos anyagi helyzetéről s a fenntartás körül szükségesnek látszó további teendőkről. A középiskolák nagy része, főként a nagyobb egyházakban, jelentős deficittel zárta számadását, de az elemi iskolák súlyosabbá lett fenntartása is alig elhordozható teherrel sújtja gyülekezeteinket. A baj itt is a népesebb, soktanítós egyházakban a legnagyobb, úgy hogy az aránylag kis gyülekezetekből álló egyházkerületünkben a helyzet viszonylag kedvezőnek mondható. A válságos állapotban nagy hátrányt jelent az a körülmény, hogy a felettes hatóságoknak nem állanak rendelkezésükre az egyes iskolák fenntartására vonatkozó adatok. Eyégből a bizottság javaslatba hozta a szükséges adatok egybeállítását. A Domby László lemondásával megüresedett középiskolai szakelőadói tisztségre Borsos Károly, a lie. Rácz Kálmán lemondásával üresedésbe jött vallásoktatási szakelőadói állásra pedig dr. Buday Gergely választatott meg. A tankönyvek változtatása az idevágó miniszteri rendelettel kapcsolatban az elkerülhetetlen esetekre korlátoztatott. A theologiai akadémiák ügyét dr. Marton János referálta. Itt a legfontosabb tárgy a lelkésztanítóság ügye volt, melynek elintézését lapunk IQ. száma már ismertette. A hallgatók száma túlnagy emelkedést mutat, amely körülmény szükségessé teszi a további selectiót. Az akadémiákon igen szép és sokatigérő munkásság folyik. A debreceni theol. fakultáson életbe léptették a kötelező kollokválást. Pongrácz József, Tóth Lajos, Incze Gábor, Török István pápai és Marton János sárospataki tanárok theol. doktorátust szereztek Debrecenben. A kecskeméti jogakadémia ügyeit szentpéteri dr. Kun Béla ismertette. A jól benépesedett intézet további működése elé majdnem elháríthatatlan akadály tornyosul a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tanulmányi terve folytán. A súlyos gazdasági helyzet miatt a tiszántúli egyházkerület kénytelen a fenntartásra eddig adott segélyét szüneteltetni. A debreceni tanárképző intézet és a középiskolák ügyei Borsos Károly előadásában kerültek a bizottság elé. Az iskolák szellemi élete örvendetes, de a gazdasági válság okozta nehézségek nagyon súlyosak. A gimnáziumok felsőbb osztályaiba a görög nyelv helyébe lépő modern nyelv ugyanazon óraszámban vétetett fel. A sárospataki angol internátus felkarolását a bizottság az iskoláztató szülők figyelmébe kéri. Mezőtúr, Pápa, Sárospatak 400 éves jubileumi évfordulói felejthetetlenek maradnak. A nagy hiányt pótló szeghalmi reálgimnáziumnak segélyezésre volna szüksége. A tanítóképzők és polgári iskolák ismertetését dr. Veress István, a vallásoktatási ügyeket dr. Buday Gergely adta elő. Pontosabb nyilvántartás és ellenőrzés céljából a hitoktatásról személyi és iskolai törzskönyvek készülnek s valamennyi hitoktató iskolai év elején »Utasítást« kap a legszükségesebb tájékoztatások és tudnivalók felsorolásával. A másfelekezetü iskolák hitoktatásának nagy fontosságát mutatja az, hogy középiskolás tanulóinknak csak egyharmada jár ref. iskolába, mig kétharmada más jellegű tanintézeteket látogat, hol az egyházias nevelés egészen a hitoktatáson fordul meg. A népiskolák állapotát Bodor Lajos ismertette, népiskolai rendtartás, szolgálati pragmatika és az egységes tanítóválasztás ügyében beérkezett javaslatok további elintézése az egyházi törvények szentesítése utánra, jobb időkre halasztatott. Az egyházkerületek eddigi iskolalátogatási jegyzőkönyvi űrlapjaikat készleteik elfogyásáig használhatják. A segédtanítókat, minthogy csak fegyelmi vétség, illetve mulasztás esetén mozdíthatók el, az egyházak véglegesen fogják alkalmazni és fogadalom helyett eskütétellel állásaikba beállítani. A féléves helyett az évharmados osztályozás rendeltetett el. Az elkerülhetetlenül szükséges új tankönyvkiadások kisebb terjedelműek lesznek. Az egyházak az iskolák fenntartásához nagyobb községi segélyeket iparkodjanak kieszközölni s nagyobbmérvü segélyezés esetén iskolai költségvetéseiket — melyek az egyházakéitól elkülönítendők — a segélyezés indokolása végett a községeknek mutassák be. A dunamelléki kerületnek a terményjárandóságos tanítók készpénzfizetés csökkentésének mellőzésére s a kántori fizetéseknek a tanítóitól különválasztására és az ORTE-nek a tanítók helyi javadalmának kiszolgáltatására, illetve végrehajtására vonatkozó javaslata pártolólag terjesztetett az egyetemes konvent elé. Végül a bizottság a fokozottabb takarékosság céljából elhatározta a külön bizottsági jegyzőkönyvek kinyomatásának mellőzését, a jelentések s határozatok tömörebb összeállítását, a kisebb jelentőségű s adminisztrációsr ügyeknek az elnöki tanácshoz utalását, hogy így a bizottság munkaköre az elvi jelentőségű, fontosabb s közérdekübb tárgyakat ölelje fel. Szabó Bálint. b KONYVISMERTETES A »A páskha eredete és történeti fejlődése.« Irta dr. Tóth Lajos pápai theol. akad. tanár. Ára 3 P. — A tudományos vizsgálódás kötelességén és szabadságán fölépült mű. Vonatkozó régi és új theologiai irodalom s benne nagyon sok iró különböző véleményének ismertetése, megvitatása gazdagítja. Teljesen felöleli a biblia páskha anyagát, a Jubileumok könyve, Philo, Flavius Josephus, a Misnatraktátus tudósításait és rendelkezéseit. Koronája a műnek Jézus utolsó vacsorájának, a páskhához való viszonyának ismertetése. A páskha-följegyzések, kultusznaptárak eredeténél és bírálatánál teljes figyelemmel van a J1} E, P, J., elhatárolásaira, az újtestámentomi anyag bírálatánál és szembeállításánál is egyedül a tudományos vizsgálat szempontjai vezérlik. Tárgya iránt való hűsége
