Dunántúli Protestáns Lap, 1932 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1932-12-11 / 50. szám
204. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1932. mellett érthetőbb; a Kol. levélről a Filem. levéllel való szoros kapcsolata alapján szintén az efezusi keltezést fogadja el; az Ef. levelet is, ha nem is Efezusbői, de az efezusi időszakból keltezteti; a Pásztori leveleket nem helyezi ugyan az efezusi fogságba, de az efezusi fogság elmélete alapján új erővel védi azok hitelességét. A levelekre vonatkozó vélekedése Deissmann, Duncan és Michaelis eddigi eredményeinek összefoglalása. Az efezusi fogság elméletét nem tartja lezártnak. ^Kiegészítésre szorulóknak látja az ide vonatkozó kutatásokat biblica-theologiai és nyelvészeti szempontból. Az egész munka olyan, mint egy szép,, jól elrendezett muzeum. Tárgyalja Pál apostolt, munkatársait s irodalmi alkotásait Efezussal való viszonyukban. Tárgyalja Pál efezusi munkájának megérthetővé tételéhez Efezust magát, minden vonatkozásában. Ilyen munkából látja a gondos tanulmányoz^ hogy mi minden kutatási eredmény vet világot a szentirás egyes helyeire s hogy egy-egy jól megalapozott elmélet alapján bibliai nehézségek mily könnyen megfejthetők. A mű összefoglalása az Efezussal foglalkozó nagy terjedelmű idegen nyelvű irodalom eredményének. Rokonterületeknek a műnek vonatkozásban levő minden részletét is megvilágítja. így lesz a munka egy szép efezusi muzeum, amelyben történész, földrajzkutató, művészet és művészettörténet s műveltségtörténet tanulmányozója megtalálja az őt érdeklő fejezeteket, vallástörténet, régi bankügyek, közgazdaság, közigazgatás és jó elrendezettségben mind megnyeri a maga helyét. A munka többet nyújt, mint ami a címében van: nemcsak Pált mutatja be Efezusban, hanem bemutatja Efezust, ezt a régi, szép és nagy világvárost alakulásától a történelem színpadjáról letűnéséig. Tisztelettel kell meghajolnunk Írónk nagy tudása előtt, amely a vonatkozó, tehát nemcsak teológiai irók minden komoly munkáját ismeri, fölhasználja, eredményeiket komoly vizsgálat alá veszi s miközben a magyarul olvasó közönségnek bemutatja, szigorú és nem egyszer kemény kritikában részelteti. Munkája mégis nemcsak mások eredményeinek az ő céljának megfelelő összeállítása; önálló tudása nem fogadja el mindenben ama tudósok véleményét sem, akikre leginkább támaszkodik s a tudományos kutatást saját megállapításával maga is viszi előre. Ismertetésemet azzal fejezem be, hogy vajha sok ilyen munkával gyarapítaná Isten segedelme s íróink szorgalma magyar teológiai irodalmunkat. Kiss Zoltán. ®@®@®®®@@®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®®@@®@® ® fw 1 VEGYESEK 1 @) „ (?) E©®®®©@®®®®®®®®®®®®®®®©®©®®®®©®®®®®®@®@ — Az Országos Református Szeretetszövetség megbízásából, dec. 4-én, Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár, az ORLE főtitkára jelent meg a pápai ref. gyülekezetben, hogy résztvegyen a szövetség pápai fiókjának alakuló közgyűlésén. Csikesz dec. 4-én d. e. prédikált a szorongásig megtelt templomban, hatalmas erővel mutatván rá a szeretet fontosságára a keresztyén életben. Az alakuló közgyűlést dr. Antal Géza püspök nyitotta meg, lendületes szavakkal méltatva a Szeretetszövetség munkáját. Csikesz Sándor a szövetség programmját ismertette, majd egyhangúlag kimondták a jelenvoltak, hogy a pápai fiókot megalakítják. Ligárt Mihály nyug. tanítóképzőintézeti tanár, Kiss Zsigmond földmíves presbiter és Nagy Károly iparospresbiter felszólalásai után a helyi fiók elnökévé dr. Konkoly Thege Sándor kir. közjegyzőt, m. kir. kormányfőtanácsost választották meg nagy lelkesedéssel; a választmányt a gyülekezet fiatalabb tagjaiból alakították meg, hogy így minél többeket bevonjanak a munkába. Az új elnök lelkes beszédben buzdította a tagokat a kitartó munkára, »ha nagy a nyomorúság, legyen sokkal nagyobb a szeretet«. — Köszönet. Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár, az ORLE főtitkára Főiskolánk könyvtárát értékes ajándékban részesítette, odaajándékozván a Huszár Dávid-féle Heidelbergi Káté fordításnak (Pápa, 1577) a főisk. könyvtár példányából hiányzó lapjai fényképmásolatait s így most a könyvtár példánya teljes. A fényképek a Festetics könyvtárban, Keszthelyen levő teljes példányról készültek. Fogadja a üemeslelkü adományozó e helyen is a Főiskola hálás köszönetét. iM HIVATALOS RÉSZ j|=i A dunántúli ref. egyházkerület püspöki hivatalától. 3159/1932. szám. Értesítés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 64.893/1932. IX. ü. o. szám alatt értesít, hogy dr. Légrády Ottó, a Pesti Hírlap főszerkesztője a P;sti Hírlap kiadásában megjelenő »A Pesti Hírlap Nyelvőre« cimü művet valamennyi alsó és középfokú iskola tanárai (tanítói) és ifjúsági könyvtára, valamint az összes népkönyvtárak számára ajándékképen megküldi. Felhívom egyházkerületünk középiskolai igazgatóit és iskolaszéki elnökeit, hogy a könyvet, melyet az ajándékozó a folyó év karácsony táján közvetlenül küld meg az iskolák és könyvtárak címére, az iskolai könyvtárban elhelyezni szíveskedjenek s egyben hívják fel az oktató személyzet figyelmét arra, hogy a mű használata nagyban hozzájárul nyelvünk tudatos 'megismeréséhez, a helyes és tiszta magyarság használatának erősbbítéséhez. Pápa, 1932. évi december hó 8-án. Dr. Antal Géza _______ püspök. A belsősomogyi egyházmegye esperesétől. 1663/1932. szám. Felhívás! A nyugdíjintézeti ügyrend 34. és 151. §-ai alapján tisztelettel felhívom a nf. lelkész urakat, hogy a családjukban az 1932. évi január 1-től dec. 31-ig előfordult születési, házasságkötési és haláleseteket, úgyszintén az egyházközségük területén lakó nyugdíjas lelkészek, évjáradékos lelkészözvegyek, neveltetési-, vagy gyámolítási segélyben részesülő árvák halálát a vonatkozó s »hivatalos használatra nyugdíjintézeti ügyben bélyegmentes« jelzéssel ellátott anyakönyvi kivonat csatolásával 1933. évi január hó 5-ig hozzám jelentsék be. Erdőcsokonya, 1932 dec. 7. Halka Sándor esperes. Pápa, 1932. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Nánik Pál.
