Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-29 / 48. szám
1931. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 225. oidal. (Folytatás és vége.) A pápai reformáíus főiskola története 1531 — 1931. Irta dr. Lampérth Géza. Ára 4 P. Források 1724-ig csak az 1585-ből fönnmaradt, német hatások alatt készült s a hazai iskolák törvényei közt legrégibb iskolai törvénygyűjteményünk. Az. 1724-ben kezdődő anyakönyv a törvénymásolaton tűi egyéb adatokat is tartalmaz, ettől fogva adataink valamivel bővebbek. E törvények szerint az iskola fundamentorna a hit és istenfélelem, rendszere Trotzendorfé, mely szerint az iskola ügyeinek intézésébe a tanulókat is bele kell venni. Az iskola feje a külakadémiákon, később Debrecenben vagy Patakon végzett, alapos képzettségű, bölcseletet művelő, a hittudományokhoz szükséges nyelveket tudó rektor, az iskola első tanára, ki mellett — a Trotzendorf rendszernek megfelelően — maguk az e célra kijelölt és megválasztott nagyobb tanulók működtek. 1585—17o2-ig 48 rektorprofesszor nevét őrzi a matricula, kik között első Hollósi Péter, nevezetesebbek Pécsely Király Imre az énekköltő 1608 körül, ifjú Sári István 1652, Séllyei István és Kocsi Csergő Bálint, kinek rövid életrajzát is közli a könyv, Ormos Imre 1752. Tevelen praeceptor Nagy Mihály, ő vezette száműzetésbe a csonka iskplát s ő is hozta vissza Pápára. Beszél a rektor munkatársairól: a senior, contrasriba, publicus és privatus praeceptor, az oeconomus (sáfár), a coquus (szakács), az explorator (vendégségeket kipuhatoló) s a vigilekről s érdekesen és színesen leírja ezek foglalkozását. »Diákélet a XVI—XVIII. században« focim alatt beszél az iskolába fölvételről, engedelmesség-fogadásról, bennlakásról és közös élelmezésről; a napirendről (reggel 3—4 órai keléstől esti 9-kori lefekvésig, könyörgésre, templomba járásról), tanrend s tantárgyakról (theologia, philosophia, latin, görög, héber nyelv, poétika, rhetorika, logika; a disputatiok és collatiok; ének, VI osztály, a legalsó a hatodik); az iskola nyelvéről, amely a társalgásban is kizárólag latin; iskolánk szigorú, katonás rendjéről (dal, zene, kártya, dohány tiltva); ruházatról (tóga vagy reverenda); összeesküvés, zendülésről (1676. és 1725. évi diákzendülések) ; a törvény áthágóinak büntetéséről (intés, nyilvános megrovás, dorgálás, pénzbírság, veszszőzés, gyalázattal kizárás, börtön); a törvények hatásáról (mikor az ifjú elhagyta az iskolát, becsülettel meg tudott ál lan i az életben); az alma materről, mely igazi tápláló anyja volt diákjainak; a »kegyes Fantomokról, kiket . 1656— 1752-ig névszerint is felsorol s akik itt sokkal' kevesebben voltak, mint a testvér-kollégiumoknál ; a pápai hívek csodálatraméltó áldozatkészségéről; a pápai supplikánsról (már 1632-ben; supplikáns ajánló levele 1725 és 1746-ból). Belső élet és munkásság az újabb korszakban. 1789-ben új törvények, — a régiek korszerű alakítása; 1798-ban 170 pontból álló újabb törvénysorozat. Ebben is a latin a társalgási kötelező nyelv — mégis a vasárnapokat kivéve. Zenélni meghatározott órában szabad. Kártya, kocsma, tánc tilos, sakk és ostábla játék megengedve. 1803. évi szabályzat szól a pipázásról, hegyes csizma,. pofaszakáll, kerek kalap tilalmáról. Beszél a fejezet az 1801 — 1812-ig tartott kalapharcáról az ifjúságnak, mely a diákságra kedvező elintézést nyert; a hegediiharcról (egyéb hangszerek engedélyezettek voltak, a cigányos hegedű nem), melyben a diákság eredményt nem ért el. 1839-ben tört ki a tógaharc, melyet nagy szigorral fojtott el az iskolai hatóság (a diákság azt kívánta, hogy csak ünnepélyes alkalmakon tartozzanak tógát ölteni). — 1840-ben megszűnt a bennlakás. — A XIX. század elején virágzik a supplikáció; érdekes és színes leírás a szüreti supplikációról; egyedüli célja az alma mater segítése. Ugyancsak kedves leírása a legációnak. — Az 1815. évi új tanítási rend két részre osztja az iskolákat: négy osztályú nemzeti (elemi) és deákiskolákra, az utóbbiakat alsóbb és felsőbb iskolákra; az alsóbb (gimnázium) öt, illetve hat osztályú, melynek egyebek mellett főtantárgya a latin; a felsőbb öt évre terjedő cursus = theologia, bölcsészet és jog, — taníttatik a latin és görög irodalom (magyar nincs!), algebra, mértan, földrajz, fizika, história, paedagogia, optika, astronomia stb. Tanítási nyelv: latin. Az akadémián az első két év philosophia, a II. évfolyamon jog is, a 111. éves philosophia és theologia, — a III. évfolyam után mehet az ifjú tanítónak, — a IV. és V. éves már csak theologiára, melynek elvégzése után mehet csak papi pályára az ifjú. — 18'49-ben a gimnázium kilenc osztályúvá válik. Az énektanításra nagy súlyt helyeznek, a diákénekkar is mindig működött és kötelező. A három felsőbb osztályban diáktanítók helyett már rendes szaktanárokat kell alkalmazni. A felsőbb cursuson 1832-ben létesül a jogi tanfolyam; 1849-ig négy auditórium volt: theologiai, jogi, számtanbölcsészeti és történeti. 1849-ben létesült a külön paedagogiai tanszék. Az ó-kollégium 14 diáklakószobájában mintegy 180 diák lakott; ezt a számot az 1831. évi nagy kolera után csökkentették. Az egész főiskola élén a főiskolai igazgató áll. Az 1849-től való élet megírását a jövendő történetírójára bízza. Külön fejezet szól a főiskolai ifjúsági képzőtársaságról, mely a régi collatiók s a 30-as évek Olvasó Társasága után 1840—41-ben alakult azzal a céllal, »hogy az abban résztvenni kívánó ifjak szavalás, dolgozatok s ezek bírálata által szellemi erejüket műveljék és neveljék«. Első elnök Tarczy Lajos. 1841 — 42-ben a tagok között van Jókai és Petőfi s egész sereg kisebb, de szintén jeles tehetségű ifjú csatlakozik hozzájuk. Közli Petőfi és Jókai meleg emléksorait a képzőtársaságról. Kiadványa, a »Tavasz«, 1845-ben jelent meg először — most a hatodik kötet. Olvasóterme s 3000 kötet könyve van. Időnként ifjúsági lapot adott ki, melynek szerkesztői Csatkai Ignác, Antal Géza, Borsos István, Fülöp József. íme, dióhéjban ezek azok a kincsek, szépségek, miket Lampérth Géza könyve tartalmaz. Kívánatosnak láttam, hogy a könyv tartalma a kollégiumnak ebben az immár 42-ik évfolyamú lapjában megjelenjék s az olvasók a könyv megszerzésére lelkesedjenek általa. Mily szép lenne, ha a jövő áldozócsütörtökön bibliája mellé minden kerületbeli konfirmandus ezt a könyvet kapná konfirmációi emlékül! Lampérth Géza szivén a Kollégium iránti hűség koronája ez a könyv. Vajha sokszor megihletné még őt a Kollégium lelke mind ő magának, mind a Kollégiumnak dicsőségére, Kiss Zoltán. — A Soli Deo Gloria diákszövetség képviseletében Kiss Sándor főtitkár nov. 12-én látogatta meg theologiai akadémiánkat, ahol az ifjúság előtt, a tanárikar jelenlétében előadást tartott és megbeszélést folytatott. KÖNYVISMERTETÉS
