Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-01 / 5. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 5. szám. Pápa, 1931 február 1. FELELŐS SZERKESZTŐ : PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL IGAZG. PÁRA, FŐ- ,«*». FŐMŰNK ATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ <2*9 TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. Lelkész-képzés és tovább képzés Tóth Ferenc korában. (Az egyházkor, lelkészért, felolvasta: Dr. Tóth Endre theol. tanár.) Bár a tudósnak munkája elvégzése tudatában meg van a maga jutalma, mégis »különösebb« jutalomra is érdemesek ők. A superintendentia persze csak »olyan jutalmazásokra terjeszkedhetik ki, melyeket hely keltetéséhez képest teljesíthet«. Ilyenekül tekinthetők: hogy a szorgalmas prédikátor nevét megelégedése jeléül jegyzőkönyvébe feljegyezteti. Felruházza őket egyházmegyei és kerületi tisztségekkel. Közülök nevezi ki a censorokat, könyvvizsgálókat, assessorokat. Kinevezi őket a literaria deputatio tagjaiul, jelöli őket a professori katedrára, küldi őket deputatióba, examenek meghallgatására, velük Íratja az iskolai tankönyveket. Viszont semmi ilyen tisztségre és hivatalra azok, akik tudományos érdemet nem szereznek, »just nem tarthatnak, azok közül erre senki ne is vágyjon és a mások pártfogását és ajánlását arra, amire érdemelten, ki se kérje, mivel a tisztelet. koszorúja az érdemelten fején csak hervadozz. Egy (gyűjteményt állít fel a superintendentia, melybe a nevezetesebb és a valóban érdemes lelki tanítók életének leírását beteszi és örök emlékezetül a maga archívumában tartja. Hasonlóképen állít fel a superintendentia egy kézírásos gyűjteményt Bibliotheca Pannoniba elnevezés alatt, az archívum mellett. y>Ebbe tétetnek be tudósainknak \akármely nyelven irt munkád, vagy idegen nyelvből tett fordításai, melyek a költség nem léte miatt ki nem nyomtathatódván, .csak kéziratban állanak«, — hogy így a derék munkák legalább az elveszéstől megmentessenek. Rajta lesz a superintendentia, hogy a tudományos munkákban magukat kitüntető prédikátorok jövedelmezőbb ekklézsiához jussanak. Ha valamely munkát mégis kinyomatna a superintendentia, a bejövő haszonnak bizonyos részét az írónak juttatja s külön a superintendentia cassájából is jutalmat ad az írónak. Az elhunyt tudós prédikátoroknak esetleg szegénységben maradt özvegyeit és árváit a superintendentia pénzbeli segítséggel is gyámolítja, tanulásra alkalmas gyermekeiket különös figyelmében részesíti, s ezek bizonyos ideig az illető tractus gyámsága alatt állanak és anyagilag is segíttetnek. * Eddig tart az Útmutatásban Tóth Ferenc gondolatmenete. Amint nyilvánvaló, semmi intézményes gondoskodást nem jelentett az Útmutatásnak a kerület által történt elfogadása és kinyomatása. Tóth Ferenc püspöksége alatt még két Ízben újra meg újra körlevelekkel fordul az esperesekhez a tudományos önképzés érdekében, de minden nagyobb eredmény nélkül. Mindazáltal az Útmutatás mégsem maradt hatás nélkül. Egymásután keletkeznek tractus bibliothecák. A Bibliotheca Pannonica lassanként 30 kéziratos kötetre szaporodik s német és magyar tudományos újságok is járnak a prédikátoroknak. Tóth Ferencnek száz év előtti gondolatai összesürítve s épen azért eredeti szépségükből kivetkőztetve, 'előttünk voltak. Azóta sokat fordult a világ, fordult a lelkészek tudományos munkálkodása terén is. A lelkészképzés munkája a theologian, az önképzőkörök — az iskolában. Kint a lelkészi állomásokon a kisköri értekezletek, egyházmegyei, egyházkerületi lelkészértekezletek egy kis nagyotmondással és beleképzeléssel valami Lelkészi Tudós Társaság munkája — ha le van is szorítva főleg a gyakorlati theologia és egyházjog mezejére. Az ORLE konferenciái évről-évre lelkészi tudományos konferenciák, ahol némi mértékben a theol. tudománynak szinte minden ága szóhoz jut egyszer-másszor. De vájjon — elértük-e azt az ideált, amit Tóth Ferenc látott maga előtt, mikor Utmutatás-át elkészítette? Vájjon a theol. képzés elvezette-é a prédikátorokat a tudományos munkálkodás útjára? Vájjon a kisköri, egyházmegyei és kerületi lelkészértekezletek vagy az ORLE konferenciái elégséges tudományos működést biztosítanak-e lelkipásztoraiknak? Avagy a kevés fizetés, agyonhajszolt élet, — sok funkció ma is visszhangzik száz év előtti panaszokra? A kérdéseket felelet nélkül hagyom. A tényleges helyzet s annak okai úgyis nyilvánvalóak mindanynyiunk előtt. Csak még egyet. Magyar hazánkban van Szent István Akadémia, van Luther Társaság — tudós társaságok, csak református tudós társaság nincs. Az ORLE, Kálvin Szövetség nem tudós társaság, speciális céljaik vannak. A Tisza István Társaság tudós társaság, de nem református, jóllehet Tisza István nevét viseli. Pedig Tóth Ferenc szelleme most is megmutatná az egyedül lehetséges utat egy dunántúli református akadémia létesítésére. A dunántúli ref. egyházkerület pápai theol. akadémiáján a tudományos és gyakorlati munkásság középpontja — a cursus tárgyain kívül — a Tóth Ferenc Kör. Minden leendő dunántúli lelkipásztor négy éven át tagja e Körnek! Ha a kapcsolatot fenn lehetne tartani a négy év eltelte után is a kikerülő lelkész-nemzedékkel, akkor lassanként a Tóth Ferenc Kör csak egy kis diákszakosztálya maradna a dunántúli lelkipásztorok Tóth Ferenc Akadémiájának, vagy tudományos társaságának! Tóth Ferenc szelleme ihlesse meg a nagyokat és vezéreket, hogy ha száz évvel is a nagy tudós után, az ő álmai valóra váljanak! (Vége.)
