Dunántúli Protestáns Lap, 1931 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1931-09-27 / 39. szám
Negyvenkettedik évfolyam. 39. szám. Pápa, 1931 szeptember 27. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL IGAZG. PÁPA, FC ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ A kollégium hősi halottai. Dr. Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, a pápai református főiskola világi gondnokának beszéde a kollégium hősi halottainak emlékét megörökítő szobormű leleplezésekor, 1931 szeptember 7-én. Főméltóságú Kormányzó Úr! Igen tisztelt Ünneplő Közönség! A pápai főiskola mai 400 éves emlékünnepén, ha egy pillantást vetünk a múltba, különböző képek elevenednek meg lelki szemeink előtt. Láthatjuk a tanári és a diákgenerációk hosszú sorozatát különböző korok különböző öltözékeiben, amint könyveik, irataik fölé hajolva szívják magukba a tudományból azt, amit koruk nekik belőle juttathatott. Görnyedt háttal, értelemtől és tudományszomjtól csillogó szemekkel, sokszor szemrontó pislogó mécsesek mellett tanulmányozzák a régi fóliánsokat, hogy szorgalmas tanulás után belőlük esetleg egy-egy nagy igehirdető, tudós professzor, bölcs államférfi, vagy jó tisztviselő lehessen. De én előttem a múltból egy más kép is feléled. Anna virumque cano: férfit és fegyvert éneklek, tanulja a kisdiák a klasszikust. Kipirult arccal képzeli el a hősi időket s nem is gondolja, hogy az a vágya, hogy egyszer ő maga is ilyen idők középpontjába kerülhet, beteljesedhetik. Pedig a főiskola mind a négy évszázada ^ vérzivataros volt. Háromizben a fegyverzörgés és csatak közé belekeveredett a főiskola ifjúsága is. Elsöizben 1705-ben történt. A Nagyságos Fejedelemnek, II. Rákóczi Ferencnek tábornoka, Bottyán j János a császári hadaktól elfoglalta Pápát. A város lakossága a szabadság zászlaja mellé állott. A földesur, gróf Esterházy Antal kuruc generális lett s a hagyomány szerint a főiskola ifjúsága is beállt a kuruc seregbe. Másodszor 1848-ban történt hasonló. Budapesten a márciusi ifjúság vezetői Petőfi és Jókai voltak. Rövid idővel azelőtt még pápai diákok. 1848 májusában, midőn Béccsel szövetkezve a hazai nemzetiségek egy része fellázadt, a pápai diákság is elhatározta, hogy beáll katonának. Hiába intette őket Tarczy igazgató, hogy menjenek haza inkább a szülői házba, ott várják j be az eseményeket s majd ha szüleik megengedik, akkor vonuljanak be esetleg. Csillapító szavai még inkább felizgatták az ifjúságot, amely összeverődve tüntetőmenetben vonult a történelem hires tanárának, annak a Bocsor Istvánnak házához, akiről főiskolánk egykori diákja, koszorusköltőnk, Kozma Andor „a Karthágói Harangok“ című szép költeményében elragadtatással emlékezett meg. A tudós professzor azt válaszolta: „Önök a hazáért harcolni indulnak s ha nem azt tennék, amit tesznek, akkor életem egész munkája kárbaveszett volna. Összetépném írásaimat, összetörném katedrámat és elhamvasztanám, mint tanári működésem hitvány emlékeit.“ Nem csoda, hogy másnap 30 pápai diák FŐMŰNK A TÁRSÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THEOL TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. indult el Pestre, akiket később többen, mások is követtek, s beállottak honvédnek. A kormány Damjanich és Perczel Mór seregébe osztotta be őket és a déli harctéren kapták a tűzkeresztséget. Hogy ezekben a harcokban a hős diákok közül hányán estek el, pontosan nem tudjuk. Azután jött a világháború. Csak egy jellemző számot említek meg. A gimnázisták közül 245-öt soroztak be az V—VIII. osztálybeliek közül katonának. De a theologusok közül is, akik fel voltak mentve a katonai szolgálat alól, többen önként elmentek. Tizennyolc gimnázista, négy theologus és egy tanár, dr. Bodola László elestek. Az ő emléküket örökíti meg ez a szép emléktábla, amelyet, ha a Főméltóságu Kormányzó Úr megengedi, most leleplezünk. (A Kormányzó Úr Őfőméltóságának engedélye alapján az emléktábláról lehull a lepel.) Áldás és dicsőség szálljon emlékükre. Tudom jól, hogy vannak itt jelen olyanok, akik az elesettek hozzátartozói és adja Isten, hogy keserű fájdalmukat enyhítse az a tudat, hogy hős rokonaik emléke élni fog addig, amig ez a márványtábla fennmarad. Non omnis moriar multaque pars mei vitabit Libitinam, mondja a klasszikus költő s én úgy érzem, hogy ők sem haltak meg egészen és nevük elkerüli az enyészetet. Tanárok és diákok meghalkííják lépteiket, amikor ezelőtt az emlék előtt elhaladnak s áhítattal fogják a hősök nevét kibetüzni. Ez az emléktábla a 36 éves új kollégium falában úgy érzem tradíció lesz, amely az ó-kollegiumból áthozta a múlt szellemét s azt átadja a jövendő generációknak. Amidőn mint ennek a főiskolának világi gondnoka a főgimnázium igazgatójának az emlékművet átadom, kérem őt, hogy szeretettel vegye őrizetébe, hogy tanároknak és diákoknak hosszú időn keresztül példát nyújtson, hogy ha arra kerül a sor, a pápai diákok tudják azt, hogy elődeikhez méltóan még életüket is kockára kell tenniök a magyar hazáért. Egyházkerületünk közgyűlése. A mezőföldi egyházmegye ama határozata, hogy a kenesei egyháznak az OFB útján juttatott 21 kát. hold földbirtokról való lemondását jóváhagyta, közgyűlés megerősítette, miután a juttatott földbirtok jövedelme az 52 évi törlesztéses kölcsön évi törlesztésére nem elegendő. A Csomasz Gyula szentkirályszabadjai és Vargha Dezső darányi lelkészek nyugalomba vonulása és Peti Lőrinc bürüsváradi lelkész elhalálozása következtében megüresedett három egyházkerületi lelkészi tanácsbirói állásra a szavazást elrendeli. Ezzel kapcsolatban Csomasz Gyula és Vargha Dezső nyugalomba vonult lelkészek-
